Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-24 / 20. szám

/>ELMAGYA ZC SSZAft nuságot. A kultuszminiszter elutasította a színészek követelését, mire a színház valamennyi tagja benyújtotta lemondását. Ennek a lemondásnak az lett a kövelkezménye, hogy elrendeltél: a színház bezárását és az előadások előreláthatólag hosszú hetekig szünetelni fognak. A kultuszminiszter azt tervezi, hogy az államvédelmi törvény alap. ján a sztrájkoló színészeket, mint az állam alkalmazottait, bírói uton vonja felelősségre. J1 vámtiszteik. loptak és fosztogatták a vasúti teherkocsikat Armi, január 23. A kürtösi határállomás vámtisztviselőit, számszerint kilencet, a bíróság elé állították, mert megdézsmálták az árukat, fosztogatták a vasúti kocsikat és meg. vesztegelt ették magukat az exportőrökkel. A vád alatt álló tisztviselők szabadlábon védekezhetnek, sőt hat közülük most is szolgálatot teljesít Kürtösön, kettő azonban szökésben van. Feltűnést keltett Cociue védőügyvéd beszéde, aki azzal érvelt, hogy »tekintetbe kell venni, hogy a vádlottak valamennyien románok, sőt valódi románok, mert ókiráljjságbelieks. Leégett a moszkvai s (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.') Berlinből jele.....;: A Vossische Zeitung moszkvai távirata szerint a moszkvai kőz> ponti müvészházban nagy tűzvész pusztított. A müvészházban a moszkvai színiakadémia színháza, a szimüvészenti muzeum és a színinövendékek szemináriuma volt elhelyezve. A második emeleten lakó szem ' • óriumi növendékek nem tudtak idejekorán menekülni, mert a lángok már a lépcsőket is elborították. A férfiak és a nők az ablakokon át ugráltnk le az uccára és miután ugróponyvák nem voltak, többen súlyos sebeket szenvedtek. Wimmer Fülöp, a szsociaji&tálc és a Délmagyarorssság (A Délmagyarország munkatársától) A Hétfői Rendkívüli Újság legutóbbi száma két cikkben foglalkozott Wimmer Fülöp személyével, illetőleg szereplésével. Az egyik Wimmér üzleti, a másik közéleti politikájáról volt riport. A bét cikk miatt megszólalt a szegedi közéletnek ez a megjavulni nemtudó hadakozója, aki ujabban a kormánylapban helyezi el hírlapírói zsöngéit s aki szerdai cikkében rólunk is kijelenti — most már nem először —, hogy kimondottan szocialista érdekeket védünk a polgársággal szemben. Ez az állítás most már megszólalást parancsol ránk. 1. A Délmagyarország politikai iránya, amióta Wimmer Fülöp a kendergyári sztrájk miatt szakított vele, nem változott. Az a Délmagyarország. amely ellen Wimmer Fülöp mosl kifogást emel, ugyanolyan sajtóorgánum, mint amilyen éveken át volt, akkor, amikor Wimmer a legszorosabb összeköttetést tartotta fenn vele. 2. Egészen a legutóbbi időkig Wimmer Fülöp ugyanazt a közéleti orientációi hirdette szükségesnek, jnint mi. Ez az orientáció teljesen szabatosan megszövegezve így szól: »Közéleti paktum a liberális polgárság és a szociáldemokrata párt között a reakció ellen.« Ezt hirdette Wimmer Fülöp, ezt hirdette a Délmagyarország, a különbség mindössze annyi volt, hogy Wimmer Fülöp a mlenkénél baMdalibb politikát látott volna szívesen. 3. A mai nyilatkozat után érdekelt bennünket és érdekli bizonyára a közönséget is Wimmer közéleti munkásságának eddig titokban maradt sok részlete, köztük, vájjon igaz-e, hogy intim viszony állt fönn Wimmer és a szegedi szociáldemokrata párt kőzött. Lájer Dezsőhöz, a szegedi szociáldemokrata párt titkárához fordultunk, aki a következő nyilatkozatot volt szives rendelkezésünkre bocs áj tani: — Azokat, akik Wimmer Fülöp ur közszereplését hosszú időn keresztül figyelemmel kisérték, az a nyilatkozata, amelyben a Délmagyarországot és különösen a Hétfői Rendkívüli Újságot egyenesen ugy állítja be, mintha azok a polgársággal szemben szocialista érdekeket szolgálnának, egyáltalán nem lepheti meg. — Mindkét lap kimondottan polgári érdekeket szolgál és véd, de mert komolyan magyarázza a liberálizmust és demokráciát és mert épp ezért jelentékeny számú munkáselőfizetője és olvasója van, helyet ad munkásmegnyilatkozásoknak is. melyek azonban nem léphetnek tul azon a haláron, ahol polgári érdekeket sértenek. Megnyilatkozásaink ilyen részeit az említett lapok szerkesztői minden alkalommal arra való hivatkozással hagyták ki, hogy az ő lapjuk polgári. Tudjuk, hogy a kamarai választások idején Wimmer Fülöp ellen felvonulás történt, amelynek az volt a célja, hogy kibuUtassák az elnöki székből. Ezt bizonyítja a velünk kötött paktuma. Mindenesetre ezzel a paktummal Wimmer biztosítani akarta magának az elnökségét, mert nem érezte magát elég erősnek a hb?rális polgárság támogatásával. Ezi'rt fordult felénk: a szociáldemokrata kisiparosokon keresztül a szociáldemokrata párthoz, hogy közös erővel vegyük fel a küzdelmet a jobboldaliak ellen. A szociáldemokrata kisiparosok érdekét véve figyelembe, nevezetesen, hogy ilyen módon, a kamarába bejuthat a szociáldemo Irata kisiparos is, a párt támogatását nyújtotta, aminek segítségével Wimmer Fülöp cr el ú érte célját Amikor azonban arra került a sor, hogy a megválasztott vezetőség kit válasszon meg elnöknek, kétségessé vált Wimmerre az elnökség. A választások után ugyanis olyan mozgalom indult meg, hogy Wimmemck a mandátumát és még inkább elnökségét a kereskedelemügyi miniszter megsemmisítheti, azért, mert nyugalomban van. Wimmer tehát, hogy pozícióját megmentse,' két vele megválasztott kamarai tagot felajánlott annak ellenében, hogy helyettük kettő a bukott listán ielöltek közül kerülhessenek be. — A legutóbbi ipartestületi választáson a liberális szárnnyal kötött paktum tudvalevőleg felborult. Wimmer Fülöp neheztelését fejezte ki előttem emiatt és megkérdezte tőlem, hogy ha bánni ok miatt nem tudtunk megállapodni a liberális polgárság részéről tárgyaló urakkal, miért nem fordultam hozzá, ő majd elintézte volna a dolgot. — Volt azonkívül Wimmer Fülöpnek még több közéleti akciója, amelyek azonban még ma sem valók a nyilvánosság elé. De hiszen köztudomású, hogy Wimmer ur közéleti munkájának élén mindig azt hangoztatta, egészen a legutóbbi időkig, hogy n liberális polgárságnak és a szociáldemokrata ¡tártnak mindig együtt kell dolgoznia. Ezt a felfogást Wimmer ur, ugylátszik, csak addig tartotta szükségesnek hangoztatni, amig érdekeinek megfelelt, de abban a pillanatban, amikor munkásai egy darabka kenyérrel többet kértek, hangoztatott szavaival éppen ellentétesen csele! kedett. 4. Elővettük a régi Szegedi Naplót, föllapoztuk 1919 május tizenötödikén, majd május 21-én megjelent számát és érdeklődéssel olvasgattuk ebben a két régi újságban Wimmer Fülöp egy-egy cikkét. Annak, amelyik május 15-én jelent meg, az a címe, hogy . .*.. , , »Nem a kommunizmus kell, hanem csak színtiszta, messzememö szocializmus.« A cikkből, amelyben a szocialista áll.anread melleit 1929 január 3-f. fújja meg a riadót a kereskedelmi és iparkamara mostani elnöke, szemelvényül csak egy-két részletet közlünk: »Nagy hibát követtünk el a rnnltban azzal, hogy a dolgozó miüíjfásnépnek és .tőrész! az alkalmazottaknak sem adtuk meg a jursuUat életszükségleteik ti№gfel?lö fedezésére, még kevésbé politikai és ' u,'. urális jogos igényeikhez képest Itt tehát nsgy, messzemrnö jóvátétellel tartozunk és merem mondani, hogy a négy és féléves háború után elmúlt utolsó hat hónap alatt történtek minden, akármi állású emberben fölkeltették a itelycs szociális érzést az iráni, hogy mivel farktzunk a munkásoknak.« »ISlba cs végtelen Igazságtalanság volt a munkásoknak, ds még a szellemi munkásoknak is a tőke Javára csak ily csekély, fizetéssel járó életmódot biztosítani, a tőkének pedig aránytalanul nagy hasznot követelni.« A nagyterjedelmü cikk még arról beszél, hogy 1913-ban és 1918-ban is csak csekély haladást tettünk a politikai jogok általánosítása terén s fölveti és lelkesen propagálja azt a gondolatot, hogy »a vállalati hasznot a jövőben tel kell osztatni három részre, mégpedig a kézimunkás, a szellemi munkás és a tőke között, akkor — mondja folytatólagosan Wimmer Fülön cikke — a szociális termelésnek oly kétségtelenül eredményrevezető módját találtuk el, amely a legtisztább és a legmesszebbmenő szociális felfogásnak felel meg.« Második cikkében, amely — mint már emiitettük — hat nappal később jelent meg, azt emeli ki Wimmer Fülöp, hogy célja kizárólag az volt hogy a polgárság figyelmét fölhívja és neki a legtiehatóbban ajánlja a legmesszebbmenő szocializmus szem előtt tartását minden lépésében. 5. Ezeknek a soroknak természetesen nem leleplezés a céljuk. A Délmagyarország végtelenül fájlalja, hogy Wimmer Fülöp utjai — remélhetőleg csak rövid időre — elkanyarodtak tőle, már csak azért is, mert most nincs módjában mérséklőleg hatni a vezérigazgató úrra, aki tagadhatatlanul nagyon tehetséges, aki szerzett nagy érdemeket, de akit sajátságos temperamentuma és lelki összetétele gyakran elragadtatnak veszedelmes és sajnálatos excesszusokra. Ha például a vezérigazgató ur a Délmagyarországhoz hozta volna be azt a két cikket, amelyet 1919-ben a régi Szegedi Naplóban tett közzé, mi lebeszéltük volna a megjelentetésükről, de mindenesetre lényeges javításokat ajánltunk volna szives figyelmébe. A szoriáldemokrata párttal való együttműködést mind a ketten éveken át hirdettük. Wimmer Fülöp is, mi is. Mi ma is változatlanul és rendületlenül állunk a régi plattformon, Wimmer Fülöp ezért támad és vádol bennünket Pedig hol vagyunk, de hol vagyunk attól, amit 5 hirdetett aki nemrég a szociális termelés életrehivása mellett fújta meg a riadót ugyanolyan hévvel, e tekintetben szerencsés természeténél fogva ugyanolyan meggyőződéssel, mint aminővel most ellenünk támad. Nem azért, mert hirdettük a szociális termelés nagyszerűségét és elodázhatatlanságát, hanem azért, mert a polgári szabadságjogok mielőbbi kivivása érdekében változatlanul szükségesnek valljuk a politikai paktumot a munkásság pártjával és mert zsurnalisztikái és publicisztikai hivatásunkat nem tekintettük betöltöttnek azzal, hogy bekötött szemekkel szolgáljuk a Kenderionógyár érdekét tudomásul nem véve nyolcszáz ember — ha akkor sztrájkoltak is az illetők — jogát és jaját Eljegyezte a mexikói amerikai nagykövei leóayéí (Budapesti tudósítónk telefonjelentésié.) Berlinből jelentik: Mexikói jelentések szerint Lindbergh ezredes eljegyezte Mirjam Dwitt Morrow mexikói amerikai nagykövet lányát, akit mexikói repülőútja alkalmával ismert meg. ügy te ocxfalnemaek, nOi Sehfimemüeit a 120 | tinomahh krvnciben, divatos Ifcrfl Ing anyagot, ¡paplanok stb (tus válarz ek > 1 c s o Arak IPoll^ls Testvéreidé! CiclioQic» u. és feielctós u. sarok ••№32]