Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-22 / 18. szám

1929 ianuár 22. OÉLMAGYARORSZAG 3 Egy szabadkai iskolaigazgató éves fiával heteken keresztül fogságban tartott egy fiatalasszonyt Feltűnést kellő boíráaypör kínzással, zsarolással és kél letartóztatással (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Szabadkáról jelentik- A szabadkai rendőrség ma letartóztatta a város társadalmi életében előkelő szerepet játszó Maurer Nándor volt polgáriskolai igazgatót, aki nyugalomba vonulása óta a Gazdák Biztosító Intézetének volt a vezetője. Letartóztatták ezenkívül az igazgató ödön nevű 26 éves fiát Azzal vádolják őket, hogy heteken át a külvilágtól elzárva tartották a 17 éves dúsgazdag cs válófélben lévő Zolíanovits Istvánnc, született Joramovits Ilonkát, akit Maurer ödön, tt férjétől, egy bajmoki kocsmárostól megszöktetett. Az asszonnyal elhitették, hogy nagy vagyonuk van és azzal hitegették, hogy Maurer ödön feleségül veszi, ha elvált az urától. Az asszonynak a szökéskor 53 ezer dinárja volt, ezt természetesen elköltötték, majd az öreg Manr r lakásán az asszonyt addig ütötték-verték, amig alá nem irt nekik egy félmillió dináros váltót Az elszöktetett asszonyt hetekig tartották egy szobában, aki többizben is megkísérelte a szökést Végül is a cseléd jelentetto fel a zárra tartott aszszony kínzóit. A rendőrség Maurer Nándort és ödönt zsarolás és személyes szabadság megsértésének büntette elmén letartóztatta. Megállapították, hogy Maurer Nándor ellen sikkasztás, Maurer ödön ellen pedig lopás miatt folyik eljárás, A város kisaiátltási iogot kér akollégiumokhoz szükséges telkekre A Tisza Lafos-kSraion építik fel a kollégiumokat? (A Délmagyar ország munkatársától.*] Beszátnolt a Délmagyarország azokról a nehézségekről, amelyek a Szegeden létesítendő egvetemi kollégiumokhoz szükséges telkek megszerzése körül fölmerüllek. A kultuszminiszter, mint ismeretes, abban a leiratában, amelyben arról értesitelte a város közönségét, hogy két kollégiumot szándékozik Szegeden létesíteni. egyet a természettudományi fakul'ás ha l gatói számára, az Eötvös-kollégiumot és egyet az egyetem hallgatónői számára, meg;elölte azokat a telkeket is, amelyeknek megszerzését a városra bízta Az egyik megjelölt telek volt íz ujszegedí Bíedl.féle fürészgyár hatalmas kiterjedésű telepe, a másik pedig a Tisza Lajos-körut és a Honvéd-tér sarkán lévő beépítetlen telek, amelynek tulajdonosa dr. Kopács József főorvos. Az ujszegedí fürésztelep megszerzését lehetetlenné teszi az, hogy a telepen igen értékes és nehezen megmozdítható tyári berendezések vannak, amelyek a telek Értékét körülbelül nyolcszázezer pengőre emelik. A Kovács-féle telekért viszont tulajdonosa nyolcvanezer pengői kér, ami sokszorosan több a belvárosi telkek átlagos értékénél. A telektulajdonosokkal folytatott tárgyalások eredményéről, illetve eredménytelenségéről hétfőn tett je'entést a mérnöki hivatal a tanácsnak, amely ugy határozott, hogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez és bejelenti, hogy a leiratban megjelölt telkek közül a Kovács-féle telket tartja alkalmasabbnak, mivel azonban ennek megszerzése a tulajdonos felfokozott igénye miatt lehetetlen adás.vctel utján, kívánatosnak tartja a telek értékének szakértőkkel való megállapittatását és — ha a telek megfelel a miniszter céljainak, akkor kisajátítási jogot kér a közgyűlés utján a telekre a kereskedelmi minisz„ tértől. Ha tehát a közgyűlés hozzájárni a kisajátítási jog megfolyamodására vonatkozó tanácsi javaslathoz, akkor felkerülnek az iratok a kereskedelmi miniszterhez, aki a kultusz, miniszter véleménye alapján elbírálja majd, hogy közérdeket szolgálnak.® az építendő kollégiumok és közérdek cimén megadható-e a városnak a telekre a kisajátítási jog. Ha a város megkapja ezt a jogot, akkor megindul a kisajátítási eljárás és a telek értékét a birósáe szakértői állaDÍtiák mes. Debrecen kanosszát jár a iulfuszminsszférium és a üépfiiÉ! minisztérium között elpazarolt közkörházáérf (A Délmagyarország munkatársától.') Elnéfcést kérünk az olvasótól, amiért ismét visszatérünk Vídákovits Kamill professzornak a fajvédők szegedi lapjában megjelent nyilat' ozatára, amelyben a Délmagyarországot akarta támadni, de dr. Pálffy József tanácsno'.ot támadta az ismeretes mentőügy miatt. Vissza keil azonban térnünk rá, rrert a professzor ur frappánsnak szánt ¡»cáfolatát« a nyilatkozat megjelenésének napján, szombaton frappáns módon lecáfolta az Újság cimü budapesti lap hasábjain dr. Vásánj István, Debrecen uj polgármestere. A professzor ur ügyanis reflektált a Délmagyarország egyik régi vezércikkére — elkésve bár, de törve nem — és kije'entette, hogy »a debreceni kórháznak esetleges újra vsió felállításának, amely csak terv — és nem befejezett tény, tnint ahogy a Délmagyarország akkor hozta — az az alapja, hogy a debreceni kórházat Debrecen városa szerződésileg a klinikák felépítésének tartamára átenged!e a kultuszkormánynak a klinikák céljaira. Most hogy készek a klinikák, a városnak sok gondot okozó problémájává vált, hogy mit tegyen a papíron meg nem szűnt kórházzal, amelyet fenn j kell tartania«. Az Újság szombati számában dr. Vásárhelyi Gyula hosszabb beszélgetést közöl dr. Vásáry Istvánnal, Debrecen uj polgármesterével. Az interjú idevonatkozó része így szól: Megállunk egy pillanatra. Közbevetek egy kérdést. Mi van a kórházzal? Mégis csak borzalmas és lehetetlen helyzet, hogy Debrecen szabad kir. városnak még mindig nincsen közkórháza. Egyeteme, klinikája az fan, hogy az egész világról csodájára járnak, de ha ötven hagymázos beteget kellene a tiszti főorvosnak Beutalnia a kórházba, nagy zavarban lenne. — Hát a kórházzal valóban bajok vannak — mondja őszintén és elgondolkozva Vásáry István polgármester. De ez nem a mi hibánk. A városnak az egyetem létesítésekor cl kellett vállalnia egy uj, négvszázhuszágyas kórház építését, illetőleg berendezését. A város hárommillió aranykorona meg is szava ott erre a célra- A hárommillió aranykoronát a kultuszkormány rendelkezésé-e bocsátott* k. Most, amikor az egyetemi orvuskari építkezések befejezést nyertek, kiderült, hogy a négyszázhuszágyas közkórház, amelyre a vénzt odaadtuk, ma sincs meg. Mit csinál erre Debrecen. Deputácíó/ik, Meinl ,.« ujiermésü íea Qaeen's blend V: angol font P 4*4» Tnree stars V* anaot font . P 3'90 Indiai sreciái 1/i" kg. . . . P 2-80 Sseged, Klausál iér 2. ss. kér, könyörög, követelőzik. Kéri azt, ami jár neki. A kultuszkormány már el is felejtette a hárommilliót és amikor a kórházat kéri tőle Debrecen, az a válasz: mi közöm nekem a kórházhoz, menjen a népjólétibe. De hiszen a hárommillió aranykoronát a kultuszkormány, kapta. Debrecen megy tovább a népjólétibe. Itt is fiaskó a próbálkozás vége. A népjóléti azt mondja: hol a hárommillió? Én uem kaptam egy vasat sem. Intézzétek el először a dolgot a kultusszal. Debrecen pedig közben kórház nélkül marad és a hagymázos betegeket — Isten ments, hogg ilyenek legyenek — csak nagynehezen tudná elhelyezni a tiszti főorvos. Ezt a kérdést minden körülmények közölt dűlőre kell juttatnia a kormánynak. Fi. gyeimébe ajánljuk az ügyet Bethlen István miniszterelnöknek, a város képviselőjének. Nézzen bele egy kicsit ebbe a kórház-dzsungelbe. Moliere és Bracco — a Munkásszinpadon (A Délmagyarország munkatársátólLelkes, műkedvelő társaság dolgozik nagy erőfeszítésekkel, senkitől és semmitől sem támogatva a Munkásotthonban. A szépre szomjuző munkásság kulturális nívójának emelését tűzte ki célul a Mankásszinpad és ezt becsülettel szolgálja. Vasárnap azután merész kanyarodással, de törhetetlen akarással a műkedvelők a klasszikusok birodalmiba vették utjukat. A színlap Ttobertó Bracco híres drámáját, a Don Pietro Carussot és Moliére »Botcsinálta doktorán-1 jelezte. A régi színészet sanyarú évei elevenedtek fel, amint a nézőtérül szolgáló Munkásotthon nagytér mébe beléptünk. Azok az emberek, akik eljöttek, felsőkabátjukban dideregve húzódtak össze a kegyetlenül hideg teremben. A szegény műkedvelőknek nincsen tüzrevalójuk... Az előadás kezdetére szigorú tűzoltók és rend örök jelentek meg a nézőtéren. Az eddig ugráló gyerekek egy-kettőre leülnek. Két rövid, azután egy hosszú csengetés. Kezdődik az előadás, Braccn drámája. Don Pietro Carnsso. A színpad a nyomorrgu Carusso padlásszobája. Fabriri gróf érzékeny jelenetben válik kedvesétől. A hideg összehúzza a nézőket, a szereplőket, de az előadás folyik rendületlenül, határtalan ambícióval. Szünet után Moliere »Botcsinálta doktorálnak klasszikus humora árad a nézőtérre. Álljon itt a névsor: llora János, Hajós Rózsi, Stern Dóri, Farkas Mván, Kohn József, Arany János, Csonka Böske, Mák Lajos, Schtoariz Tibor, Wlasils Juc! Kopasz Ferenc játszottak a két darabban Ez nem volt theatre parée — egyszerű emberek lelkesedése volt ez a kulturáért. És ez minden tapsot megérdemel.