Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-22 / 18. szám

SZEGED: Szcrkcíríőstg: Somogyi acto 22. L em Telefon • <3-33. - Ktadóhlvntol, kOlcsönkönyvtAi és fcgylrotlo - ArndI ucco S. Telelőn; 30A. - Nyomda t Löw L>pól ucca 1». Telefon 16 - »4. «»«»»•' Kedd, 1929 január ZZ V. évfolyam 18. szám MAKÓ: Szeikesztaség 6« kiadóhivatal, tlrt acca 4. Teleion: ISI. tzirn.« »*<»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztő»^ é» kiadóhivatal: AndróMy ucca 23. Telefon: 49 izAm. «» «>» « » « » „» ElO'lzeietl «i 'OVONLÍÍ -¿u vldc »' • e» o tovarnsban J*u mmi^iiBBm^MmimammmmmKmma Itllttldö- V4U oeno >. En es «zare 16. vasár- és Ünnepnap 24 Otléi Halliakendtek megnagysigositísa Mondják, kisebbedünk, fogyunk. Igaz-c? Nem. Inkább nagyságosak levőnk mind hirtelen. Ezt az ártatlan böbverset Tompa Mihály te. kintetes ur irta a Bach-korszakban a cimkórság ellen. Foganatja nem igen lett Valamikor csak fejedelmek és zászlósurak titulusa volt a »nagyságos«. A többi halandók nemesek, nemzetesek, vitézlök, tekintetesek, tisztellek, de leginkább csak »halljakendtek« voltak. A negyvennyolc meghozta a demokráciát, a reakció visszahozta a címeket, ahogy az mindig szokott lenni. Kossuth Lajos csak »kormányzó ur« volt, de Havnaunak, több magyar város díszpolgárának — többi közt Budapestének és Szegedének is — már »kegyelmes« címmel keüe't udvarolni, amire tudvalevő'eg rá is szolgált a bresciai hiéna, ö aztán leesett a hatalom lováról, de a cim megmaradt. A hatvanhetes kabinet tagjai voltak az első »kegyelmes« miniszterek. »Tekintetes urának csak Deák Ferenc maradt meg, ámbár hiszen ő lehetett volna »nagyságos« is és »méltóságos« is, ha már az osztrák szagú titulust nem akarta vállalni. Mert őbenne volt nagyság is, meg méltóság is. A mi nemzedékünknek nem jutott se egyikből, se másikból. Azért lettünk mindnyájan nagyságosok és méltóságosok. Egyesületi tömegmeghivókra már nem is nyomtatnak más címet Mi tagadás benne, a cimkőrság a kurzus'g tisztán városi nyavalya volt A falu, a tanya szűz maradt tőle. A parat z' nem kapta meg, a természetes eszejárása, n józansága immúnissá lette. Bagi Józsefet Mikszáth Kálmán meglette parasztbárónak. A valóságban azonban csak »gazduram« volt, noha a kislajbi zsebébe gyűrhetett volna egy tucat méltóságos gróf urat. A cim, a titulus vitulus nélkül nem is imponálhatott a parasztnak jobban, mint döglőtt lovon a patkó. Azért maga nem is élt vele, ha mástól nem sajnálta is. — Nagyságos alispán ur — szólitotta meg a nyirsógi paraszt az alispánt, mikor az még csak tekintetes sarzsi volt — Ne nagyságoljon engem, atyafi, — mentekezett a derék ember, — nem ér az a titulus vitulus nélkül fenét se. — Ó, sohse tessék szabadkozni, aki ur, meg. van az ahban mind a kettő, — erősködött nagylelkűen a magyar, akár tudta, akár nem tudta, hogy a vitulus magyarul borjút jelent A paraszti józan felfogáson a háború nem igen változtathatott Aki a frontok poklát meg. járta, az sok ürességet láthatott a cimek mögött, a magnak itthon hagvott parasztot pedig nem tölthette el irigy bámulattal a cipr,foltoző nagyságos ur. Arról szép tósztokat lehetett mondani pezsgős bankelteken és szép vezércikkeket is lehetett róla írni, mint a puritán hazafiság mintájáról, de a paraszt sz ínében, nemcsak a magyaréban, rrlidenféle parasztéban az olyan ur, akinek az egész esztendei keresete nem ér egy tehenet, nem lehetett ideál csak figura Erre találta ki a mi népünk az »alig ur« kifejezést. A háború óta sok idő eltelt, a paraszttal is nagyot fordult a világ, sőt egy kicsit ki is fordult alóla. Volt idő, mikor ö diktált az országnak, aztán volt idő, mikor elhitették vele, hocy, ő diktál s akkor nevezgették a nemzet fundamentumának, gerincének és tetejének s akkor válogattak közülök nagyságos és méltóságos urakat Valami túlságos veszedelem nem lett ebből sej ami parasztunk ettől se szédült meg, vállat vont rá, talán otthon vacsora után mosolygott is rajta egyet, de kifelé viselte a cimet, éppen olyan türelmesen, mint azelőtt a hallja kendet A türelme csak most kezd fogyadozni, mikor azon vette észre magát, hogy hiába tették meg a nemzet gerincének, a sorsa nem lett vele köny. nyebb. mert épp ugy ropog az adók alatt, mint ezelőtt A paraszt ma megint ott van, ahol a háború előtt volt, épp ugy el van szegényedve és adósodva, csak most már látja is a masja helyzetét. A háborn kinyitotta a szemét s azt most már aligha lehet bekötni ujabb titulusok selyem pántlikájával, amit most állítólag megint terveznek. Legalább egy agrár szaklapban azt olvassuk, hogy a kormány nem idegenkedik annak a régi mulasztásnak a jóvátételétől, hogy eddig csak a kereskedőkből s olykor az iparosokból válogatták a nagyságos és méltóságos tanácsnokokat Hát ez igaz. Eddig, illetve ezelőtt csak ezeknek árulták a kitüntetéseket a választási kassza javára Mert a legtöbbször erről volt szó, nem az igazi érdemek jutalmazásáról. A példás szorgalmú kis lakatosmesterek, szabók, csizmadiák közül hány lett királyi tanácsos? S a falusi szatócsnak juttattak-e az udvari tanácsos méltóságából? Mindeddig csak a nagytőke vásárolhatta meg azt a jogot, hogy kitüntetése révén különbnek tarthassa magát polgártársainál. S ezt a közéleti immoralitást akarnák most beleoltani a földmüvelőtársadalomba? Vagy nem a marhák számához kötnék a nagyságos ís nem a holdakéhoz a méltóságos címet, hanem ingyen játékul akarják adni a parasztnak, hogy ne rosszalkodjék többet és ne zavarja lármájával a hatalmasok nyugalmát? Nem ajánljuk se emígy, se amúgy. A magyar paraszt nem cimkórságos és nem engedi magát bolonddá tetetni azzal, hogy ezután ö is nagyságos ura'tathatja magá' a béresével. Mi értelme is volna e sürgős és korszerű reformnak? Az adó nem lesz tőle kevesebb. Az emberek közti egyenlőtlenség nem lesz kisebb. Az élet nem lesz könnyebb a városban. Hanem a paraszt-szocializmus terjedése könnyebb lesz a falun és a tanyán. Ezért pedig nyilván nem rajonganak még az agrár szaklapok méltóságos és kegyelmes cikkírói sem. A Pötfl-iíélei: „a legújabb Jogi botrány" Ausztria egész saftófát foglalkoztatja a szombati ielmentő Ítélet (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: A P8ffl-pőrben hozott ítélet — amelyről vasárnap beszámolt a Délmagyarország — még mindig élénken foglalkoztatja a sajtót A liberális lapok, főleg a Neue Frcie Presse az osztrák esküdtbiráskodás rendszerének haladéktalan megreformálását követeli. Az ítélet birói körökben is lesújtó hatást beltett Szóba került az ügy az osztrák nemzetgyűlés hétfői ülésén ts, ahol Aas'erlitz szociáldemokrata képviselő a Pöffl-itéletet a legújabb jogi botránynak nevezte és tiltakozott az ellen, hogy falusi emberek ítélkezzenek olyan pörben, amelvKen a nagyvárosi viszonyok abszolúte ismeretlenek az ilyen egyszerű emberek előtt Schönbaner professzor, gazdaszövetség! képviselő szintén Iázitó Ítéletről beszélt és az esküdtbiráskodás rendszerének német mintára való megreformálását követelte. Az esküdtek elnöke egy Tül nevü falusi kisiparos az esküdtek nevében dr. Gürtlerhez, Pöff! védőjéhez levelet intézett és hangoztatja, hogy a verdiktnél politikai és vallási szempontodat nem: vettek figyelembe. Kérte a védőt, hogy védje meg őket a sajtó, támadásai ellen, '* A sszerb díkíaíura politíKai leiaríóstaiása Egy dalmáciai volt Radlcs-párll Képviselőt tartóxtattaJs. le (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Belgrádból jelentik: Ma megtörtént az aj rezsim első politikai letartóztatása. Makarska dalmáciai városka Klarics nevü polgármesterét, aki Radics-párti képviselő volt, tartóztatták le. Belgrádban azt állítják, hogy a letartóztatás azért történt, mert Klarics közpénzeket sikkasztott. A belügyminiszter egyébként ma a bécsi Arbeiter Zeitung postai szállítási iogát vonta meg. FelosszlatíáR as össxes Qorvái párioi Belgrád, január 21. A zágrábi rendőrség tegnap az államvédelmi tőrvény rendelkezése alapján, hogy a vallási és faji alapon álló pártokat fel kell oszlatni, lefogla'ta a horvát parasztpárt (Radics-párlj, horvát főderalista párt (Trumbics-párt), a horvát néppárt (klerikális) és a horvát jogpárt helyiségeit és levéltárait s igy valamennyi horvát pártot feloszlatták. Horvát területen, mint srámbajóvő párt, egyedül az önálló demokrata párt, Pribicsevics Szvetozár pártja marad meg, amely azonban főleg szerteket foglal magában. Zágrábban hire jár, hogy a bel így minisztérium körrendelete alapján más pártoknak másutt levő székhelyein is hasonlóan fognak eljárni, azok a pártok pedig, amelyek még megmaradnak, a belügyminisztériumtól kötelesek kérni fennállásuk elismerését dc kér-