Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-18 / 15. szám

-ii UEIi.11»ÜUu^ilÁü EBB 1Ü2J .¡iaUiii ÍS. StSr porosz síén bétsl ,ésira4fi koksx Iipi«fi-I Telefon €jG> és 2-GS,. Telep: BolcSooassiEoiiy sugarait 40. 180 találta. Látogatása alkalmával próbariadót rendelt el, ami megfelelő módon sikerült is, csupán az egyik mentőautó motorja mondta fel a szolgá­latot a nagy hideg miatt. A vizsgálat napján ugyanis szokatlanul erős volt a hideg. Pálfy József a mentőknél tartott vizsgálat után vizsgálatot tartott a tűzoltóknál is. Itt is próba­riadót rendelt cl és a legnagyobb tűzet, gyári tűzet jeleztetett, amely az egész készültség cs szerelvény mozgósítását teszi szükségessé. A riadó után negyven másodperc múlva indulásra készen állott az egész készültség és az egész szerelvény, valamennyi motorfecskendö, molorszivattyu, toló­iéira. A prőbariadó eredménye azt bizonyítja, hogy a tüzoltóbl-lanuában a Icateljesebb rend uralkodik. ü belügyminisztérium utasítására Wallisch Kálmán szegedi szereplésének részleteit kutatja a rendőrség (A Délmagyarország munkatársától.) A for­radalom idején — mint emlékezetes — Sze­geden tevékeny szerepet játszott Wallisch Kálmán, aki az ellenforradalom uralomra ju­tásakor eltávozott Szegedről. Wallisch a di­rektórium tagja volt, de ebben a minőségben különösebb bűncselekményeket nem követett cl. Később viszontagságos élet várt rá, aki ellen a büntető hatóságok köröző levelet ad­tak ki. Wallisch Bécsbe költözött, majd két évvel ezelőtt Bruckban kikiáltotta a proletár­diktatúrát. Hatalmát azonban Bruckban nem tudta megerősíteni. Az osztrák csapatok a brucki diktatúrát megszüntették, mire Wal­lisch innen is eltávozott. Rövid idő múlva azonban ismét visszatért és az osztrák hír­adások szerint polgármesternek választották meg. A szegedi forradalom sokat emlegetett egyik főszereplőjéről azóta nem érkeztek hirek. Né­hány nappal ezelőtt azonban egy belügymi­niszteri leirattal kapcsolatban Wallisch neve ismét előkerült. A belügyminiszter arra hivta fel a szegedi rendőrséget, hogy Wallisch Kál­mán szegcdi szerepléséről és tevékenységéről sürgős jelentést tegyen a belügyminisztérium­nak. Hogy miért vált most sürgőssé Wallisch szegedi múltjának felkutatása, arról semmi sem szivárgott ki. Készpénz helyett napi 20 kiló tát és családtagonkint 20 deka kenyeret kapnak péntektől a szegények (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá­molt a Délmagyar ország arról, hogy a polgár­mester uj rendszert vezetett be a szegények segélyezése terén, beszüntette a készpénzsegé­Jyck kiutalását és elrendelte, hogy ezentúl a legfontosabb közszükségleti cikkekre szóló utalványt és családtagonkint 20 deka barna a szegények között. A segélyezés uj módszeré­nek kidolgozására a polgármester űr. Pálfy József tanácsnokot kérte fel, aki csütörtökön ebben az ügyben javaslatot terjesztett a tanács elé. Pálfy tanácsnok tervezete szerint a támo­gatásra szorult szegény családok a téli hide­gek idején naponta húsz kiló fára kaphatnak uatlványt és családtagonkint 20 deka barna kenyérre. Az utalványokat a kerületi elöljáró­ságok osztják szét, amelyek az utalványokat a központtól kapják. Egyelőre ötezer fa- és tizczcr kenyérutalványt bocsájt a polgármcs. téri gyorssegélyalap a kerületi elöljáróságok rendelkezésére, amelyek a kiosztott utalványok, rűl pontos kimutatást tartoznak vezetni. A szegényeknek igy ezentúl nem kell a polgár­mesterhez fordulniok segítségért, az utalvá­nyokat közvetlenül a kerületi elöljáróságoknál kaphatják meg. Bejelentelte Pálfy tanácsnok, hogy megál­lapodott a szegedi pékekkel és fakereskedők­kel. A pékek huszonnyolc fillérért adják a városi szegényalapnak a barna kenyér kiló­ját, a fakereskedők pedig négy pengő tiz fillé­rért a vágott fa mázsáját. Csak az egyetlen Somogyi-telepi i'akereskedő kért a fáért n»ísy pengő nyolcvan fillért és ezt a felárat azzal indokolja meg, hogy a szállítás költsége szá­mára ennyivel drágítja meg a fát. A tanács Pálfy József javaslatát elfogadta és elrendelte annak gyakorlati alkalmazását is. Az uj rendszer pénteken életbelépő „Engedjenek !be a fo&házt^a» mert odakint nagyon hideg van Katona István önként jelentkezeti az Qgyészségen (A Délmagyarország munkatársától.) Az 1000-as években történt Kisteleken, hogy Ka­tona István ottani gazdálkodó borzalmas ke­gyetlenséggel meggyilkolta feleségét. A sze­gedi törvényszék esküdtbirósága életfogytig­lani fegyházra ítélte. Katona István meg is kezdte fegyházbüntetését. A fegyházban azon­ban olyan kifogástalanul viselkedclt, hogy 17 évi raboskodás után megnyíltak előtte a fegy. ház kapui. Katona István 65 éves öreg ember lett. Hátralévő napjait Kisteleken akarta le­élni, ahol már elfelejtették régi bűnét. A mult év junius havában történt azután, hogy Katona elborozgatott az egyik kisteleki vendéglőben. Közben egy garázda legény bör­íöntölteléknck nevezte. Katona István emiatt annyira megharagudott, hogy a nála lévő bottal ugy fcjbcuáyta a sértegető legényt, hogy tz súlyos testi sértést szenvedett. A szegcdi törvényszék kéthónapi fogházra ítélte az ön­Érzctcs Katona Istvánt, aki mejr is nyugodott | az Ítéletben. Büntetését azonban nem kezdte » meg azonnal, hanem várta az ügyészség értesi­tését. A napokban történt azután, hogy a tör­vényszék másodémeleti folyosóján, ahol az ügyészségi irodák vannak, a segédhivatalban egy öreg magyar jelentkezett. Illedelmesen köszönt, majd amikor hozzászóltak, megeredt a beszéde: — Hát künn fagy és hideg van... — Ezt tudjuk öregem, — szólt rá türelmet­lenkedve az egyik tisztviselő. Mi járatban van? — Hát abba a kis két hónap ügyében jöt­tem... Itt a subám is és most már kezd­hetjük, — szólt Katona István. Az ügyészségen utána is néztek Katona Ist­ván ügyének. Megállapították, hogy kéthónapi fogházbüntetést kapott. — Majd értesítjük, akkor iöüön — mon­dották. Az öreg várt, várt, majd imigyen szólt: — Nagyon hideg van már künn és nekem most jól lesz a meleg fogházban... Az ügyészségen végül elfogadták Katona Ist­ván jelentkezését, aki boldogan vette tudomá­sul, hogy megkezdheti fogházbüntetésének le­töltését. — Mire kiszabadulok, már eltűnik a hóié­Jobb lesz és melegebb lesz, mint most — és Indult a fogház felé. Á nagy Ipartestületek a feézmilvestaisaara ellesi foglalnak állást (A Délmagyarország munkatársától) Az egész ország iparosságát most a kereskedelem­ügyi miniszter leirata foglalkoztatja, amely választ kíván arra a kérdésre, hogy akarja-e az iparosság az ipartestületek fölé helyezendő központi szerv felállítását, vagy pedig helyesebbnek tartanák, ha a meglevő kereskedelmi és iparkamarák keretében harmadik osztály állíttatnék fel a kézmüvesipa­rosság számára, amely önállóan hozhatna határo­zatokat. A miniszternek erre a körlevelére az ipar­testületek február 3-ig tartoznak választ adni. Az ország ipartestületeinek egyrésze már fog­lalkozott a miniszter leiratával és az eddig beér­kezett jelentésekből az tűnik ki, hogy azok at nagy Ipartestü'eiek, amelyek ismerik a viszonyo­kat, serra a kézmüveskamar» e'.Ieu foglalnak állást. Tegnap foglalkozott a miniszter leiratával a bu­dapesti sütőipartestület és az üvegesipartestület és mindkettő egyhangúlag kimondotta, hogy a kéz­műveskamara felállítását feleslegesnek tartja. Ugyanilyen a hangulat a budapesti női szabók ipartestületében is. A vidéki nagy ipartestületek közül a debreceni leghatározottabban ellenzi a kézmüveskamarát. A pécsi ipartestület elöljáró­sága Márovits Andor elnök indítványára szintén el­határozta, hogy ilyen értelmű javaslatot fog köz­gyűlése elé terjeszteni. Nagyon érdekes a soproni ipartestület állásfoglalása, amely eddig a kézmü­veskamara hívének vallotta magát, Most azonban Székely Géza ipartestületi elnök egy ujságközle­ményben, amelyet az összes ipartestületeknek meg­küldött, bejelenti, hogy testülete a miniszter le­irata alapján újólagos megfontolás tárgyává tette a kérdést és az iparosság uj megterhelése helyeit a kamarában felállítandó harmadik osztály mellett foglal állást. A soproni ipartestületnek ez az állásfoglalása körülbelül fedi azt, amit Gombos István, a sze­gedi ipartestület szabóipari szakosztályának elnöke a Délmagyarország keddi számában irt meg. Ezzel a cikkel egyidejűleg Gombos István bejelentette az Ipartestületek Országos Szövetségénél is, hogy a szövetségnél viselt alelnöki tisztéről lemond, mert meggyőződött róla, hogy a szövetség vezetői az ogész mozgalommai tulafdon^épeu csak szemé­lyi törekvéseiket takarják. Gombos Istvánnak ez a cikke, amelyet több vidéki lap is átvett, természe­tesen igen kellemetlenül érintette a kézműves­kamara híveit, mert érzik, hogy ez a szegedi ipa­rosság szavazatát érezhetően fogja befolyásolni. A szegedi iparosság körében egyébként mindinkább az a meggyőződés kezd lábrakapnL, hogy az egész kézmüveskamarai mozgalom talajdonképen politi­kai célokai szolgál és a célja az, hogy a túlfűtött ambícióval dolgozó vezérnek a járszalagjára fűzze. A független gondolkozású iparosok éppen azért a február 3-iki gyűlésen határozottan ki akarják mondani, hogy az egész kézmüveskamarai mozgal­mat ellenzik és semmiféle ilyen uj alakulásban résztvenni nem kivannak. Knappé (Bohn étterem)! Déls és esíi menüit | I-ÖO Ma esíi menU Bécsi szelei, vegyes befőtt Tészta és liúvé 1.81

Next

/
Thumbnails
Contents