Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-18 / 15. szám

ban. különösen Bajorországban. Berlinien íl fok Iiidrg volt, Bajorországból 18 fokos hideget is jelentettek. Ezzel szemle ;i a Rajna vidékén egy fok hideg volt. A meteorológiai intézet jelentbe szerint nyugat felöl melegebb légáramlat közeledik, amely kelet felé nyomul, azonban az enyhébb id5 csak 2—3 papib fog tartani, azután pedig az eddiginél is szigorúbb fagy várható. Berlinben igen kínossá los-.i a helyzelet, hegv a szénszállító munkások sztrájkba léptek, amiatt a berlini teherpályaudvarokon tároló szeneskocsikat nem tudják kirakni és a nagykereskedelem nem tud szénhez jutni. Ha a szénmunkások sztrájkja továbbra is tartana, ugy komoly helyzettel kell számolni, mert a nagykereskedők készlete csak rövid ideig lesz elég. Károlyi Mihály elkobzott vagyonából nem kapnak a hadirokkantak Az országgyűlés viharos üíésen szavazta meg a törvényjavaslatot Budapest, január 1?. A képviselőház csütörtöki ttlését fél 11 órakor nyitotta meg Zsilvay Tibor •Inök. Miután harmadik olvasásban elfogadták a bírói végrehajtásokra vonatkozó módosításokról szóló törvényjavaslatot, áttértek n mezőgazdasági rádióJelentések közhírré lételére vonatkozó tőrvényjavaslat tárgyalására. Marscha'I Ferenc előadó ismertette a javaslatot. Sándor Pál felhívja a figyelmet arra, hogy a rádió utján megtévesztő előadásokat is lehet tartani. Helyes, hogy a meteorologiai jelentéseket és más mezőgazdasági jelentéseket tárgyilagosan közöljenek, dc hogy szitkozódjanak és társadalmi osztályokat egymás ellen uszítsanak, ennek nem szabad megtörténni. Félő, hogy a rádiót a választások alkalmával politi'cal célokra fogják felhasználni. A javaslatot elfogadja. Mayer János földmivelésügvi miniszter szólal fel ezután. Ami a szövetkezetek propagálásáról szóló rádióelőadást illeti, megtette az intézkedéseket, hogy a jövőben hasonló előadást ne tartsanak, mert a kereskedőket támadni nem közérdek és senki részéről sem jogosult a támadás. (Helyeslés.) Ezután a Ház általánosságban,, majd részleteiben elfogadta a javaslatot. Meday Gyula a pénztári bizottság jelentését terjeszti bc ezután, majd Vas3dy Balogh György, a nemzeti közművelődési alapítványról szóló törvényjavaslat előadója tartja meg beszédét. — Károlyi Mihály magánvagyonának és a Károlyi György által alapított hitbizománynak 60 százaléka a Kúria döntése alapján a magyar fiiamnak Ítéltetett meg. Az állam a fenmaradó 40 százalékot 10.5 millió pengőért megváltotta. Miután ez is lebonyolítást nyert, elérkezett az ideje, hogy a Károlyi-vagyon felett az állam rendelkezzék és ugy történt a elöntés, hogy az egész Károlyi-vagyonbói egy nemzeti közművelődési alapítványi létesítsenek. Erről az alapítványról intézkedik a törvényjavaslat, amelynek elfogadását kéri. A javaslathoz elsőnek Rassay Károly szólal fel, aki azt fejtegeti, hogy a bűnös személy g)érmékéit nem lehet büntetni. A törvény tulment egy bizonyos határon. Egyáltalában nem akarja védeni Károlyi Mihályt, de ma, amikor c. háborús memoároknak már egész sorozata jelent meg, egészen más szempontból lőhet megítélni Károlyi Mihály eljárását és szereplését, mint közvetlenül az események után. Megállapítható azonban, hogy mindazok a bajok, ameiyekct Károlyi Mihálynak tulajdonítanak, tulajdonképen rajtunk liivül álló körülmények következtében következtek be. A legnagyobb bűnös ebben az ügyben a régi nemzedék hibás politikai irányzata. (Nagy mozgás és zaj ii jobboldalon.") Ezek ma már mind történeti eseményként jönnek számba, nyugodtan beszélhetünk róla. Akármilyen a felelőssége Károlyi Mihálynak, politikai hibát u XX- században lehetetlen vagyonelkobzássá] büntetni. A magántulajdon: a társadalmi bébe alapja. A msgánlufatdon gondolatát a Icgkcgyctlcnefobtil töri át most ez a törvény. Ne felejtsük cl, hogy ina nekem, holnap neked. \ hazaárulás fogalmát mindig a hatalom dönti cl. Farkas István: A Habsburgok kivették el « hazaárulást! (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon.) Froppcr Sándor: Ha még 59 évig élne, tanuja lehetne a rehabilitálásnak. Kassay Károly; Ártatlan gyermekeket nem lehet az apa vétkéért büntetni. Különben ennél pongyolább törvényjavaslatot még nem láttam. Szó van benne bizonyos egy ősségekről, amelyeket az állam a Károlyi-vagyon várományosaival, illetőleg birtoklóival kötött. Ezek azonban a törvényjavaslatban a Icgpongyolább módon vannak megszerkesztve és feltüntetve, - Kifogásolja azt is, hogy ellenőrizhetetlen kezelésű alapítványt létesítettek, ahelyett, hogy az állami számvevőszék kezelné a vagyont. — Az alapítvány célját illetőleg megállapítandó, hegy a törvényhozás annakidején ilyen hitbizományi jellegű vagyonnak elvételéhez azzal járult hozzá, hogy elsősorban hadirokkantak számára használják fel ezt a vagyont. Az 1921. évi. 43. tc. a hitbizományi birtokok hovaforditására nézve kimondja, hogy azokat főldbirtokpolítikai célókra, elsősorban pedig hadirokkantak céljaira kell fordítani. Erről a birtokról nem lett. volna szabad lemondania azoknak, akiknek ügykörébe a hadirokkantkérdés tartozik. Szükséges, hQgy ezekről a szerencsétlen emberekről is gondoskodjunk s ezért kéri a kultuszminisztert, vonja vissza ezt a javaslatot. Ez kötelesség a törvénnyel, kötelesség a hadiárvákkal és kötelesség saját magunkkal szemben is. Egy idegen vagyon felett rendelkezünk, fokozott kötelesség tehát a legnagyobb óvatossággal eljárni. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Klebelsberg Kunó kultuszminiszter emelkedett ezután szólásra. Elismeri — móndja —, hogy Rassay a legteljesebb tárgyilagossággal beszélt. Az egész törvényjavaslat egy kúriai ítélet alapján épül fel és rendelkezik, nem szükséges tehát megismételni mindazt, ami abban a kúriai ítéletben kimondatott. Egy ilyen alapítvány végtelen rendeltetésű és provideál a jövőre nézve. A rokkantakra nézve meg kell jegyeznem, hogy azok — adja az Isten, hogy minél későbben, de egyszer mégis csak meg fognak halni. Nagy mozgás a baloldalon, elénk ellentmondások. Bródv Ernő: E pillanatban még élnek! Klebelsberg miniszter: Rassay felvetette azt a kérdést, högy miért tűzték ki ilyen általánosságban a kérdést. Kénytelenek voltunk ezzel, mert itt van a példája az akadémiai pályázatoknak, amoylck nagyrésze teljesen idejét multa. A törvény csak a főcélt mondja ki & igy jntottunk arra a gondolatra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tanácsa jelölje ki esetről-csetre, hogy milyen célra kívánja fordítani majd az alapítvány hozadékát. Csontos Imre a fejét csóválja: Azért csak raégis gyenge volt a honvédelmi miniszter! Várna! Dániel szociáldemokrata fejtegette ezután, hogy oktalan és esztelen bosszúállás folyamatának a befejezése ez a törvényjavaslat Megállapítható, hogy hazug és hitvány mese mindaz, amit a frontok erőszakos felbontásáról Teltártab. Október férflai és tényei sokkal magasabban állanak, semhogy ilyen mesékkel szemben védelemre szoruljanak. Amikor minden recsegett és ropogott, Károlyi Mihály és munkatársai odatartották a vállukat az állam lehulló gerendái alá. Az elnök figyelmezteti Várnait, hogy ne térjen el a tárgytól. Várnai Dániel: Amikor olyan könnyelműen kicsúszik a szájakon a hazaárulás sző, szembeszegezem velük, hogy Károlyi Mihály gróf nemzeté- ' nek, hazájának akart szolgálatot tenni. Az elnök: Károlyi Mihály szerepét ugy tüntet! fel a képviselő ur, tínntha az áldásos lett volna és ! ezzel szembehelyezkedik a nemzet véleményével. Felkiállások a szociáldemokrata párton: Az egységes párt véleményével. Várnai Dániel: Károlyi Mihály gróf a vagyonát nemes célra akarta felhasználni. Ez a javaslat nem kulturális javaslat, hanem politikai célokai szolgál. Ha jogos is volna a bosszúállás, megt< rlás, nem volna szabad ártatlan gyermekeket sújtani. Ezután deklarációt terjeszt elő a maga és a nártia nevében, amelv l;imondia. iioav a szociál1329 láttulf 1S. demekrala párt a jcvaslafot polHücaf bossruáltSa eredményének tekinti. Október nagy és nemes vezérének és önzetlen harcosának vagyonával szemben járnak itt cl a politikai boss2udUás fegyverivel. Csak a történelem hivatott arra, hogy Ítéletet mondjon 1Ö18 októberőre és az utána következő évek eseményéi felett. Politikai, nem pedig kulturális javaslat ez és éppen ezért a szociáldemokrata párt a legmerovebben visszautasítja. Az elnök: A deklarációt ugy tekintem, mint a képviselő ur beszédének folytatását és Károlyi Mihály gróf és társainak a nemzetet sértő glorifikálásáért rendreutasítom a képviselő urat. RotheasJeín Mór: Akkor utasítsa rendre az egese szociáldemokrata pártot. Bródy Ernő csodálkozik azon, hogy mikor agrárérdekekről és rokkantérdekekről van szú, az agrárbépviselök nem állnak fel, hanem a városi képviselőinek kell szarudat (elemein!. Felszólítja a minisztert, hogy ezt a zagyva és a törvénynek is ellentmondó Javaslatot vonja vissza, de ha nem teszi, a következő határozati javaslatot terjeszti elő: mondja kl a Ház, sogy az alapltvány jövedelmet a hadirokkantak viszonyainak megjavítására fordítják. Az elnök ezután a vitát lezárjí. Klebelsberg Kunó gróf áll fel szólásra. Kijelenti* hogy nem tér el az eredeti javaslattól. A Ház ezután áJfaJánosságban a Javaílatot elfogadta. A részlete:; tárgyalás során a második szakasznál Rassay Károly kéri a minisztert, hogy a közművelődési célokat illetőleg az alapítvány jövedelmének 58 százalékát minden évben a legkiválóbb eredményeket elért nénlanitáSt megjutalmazására fordítsák. fhroyady Ferenc gróf szólalt fel most Az alapítvány teljes jövedelmét a hadirokkantak segélyezésérc kellett volna fordítani. Bródy Ernő kiegészíti Rassay indítványát azzal, hogy az alapítvány jövedelmének cgyrészét a numerus elausus miatt külföldre kényszerült mairar ifjúság segélyezésére fordítsák. Farka» István és Hegymegl-Kíss Pál felszólalása után Klebelsberg Kunó gróf szólalt fel és a javaslat változatlan elfogadását kéri. Az elnök ezután szavazásra teszi fel a szakaszt, A Ház izgalmas szavazás közben 28 szóval 22 ellenében változatlanul fogadja cl a szakaszt. Az elnök ezután i-apírendi javaslatot lesz. Java. solja, hogy a Ház holnap délelőtt 10 órakor tartsa legközelebbi ülését, napirendjén a ma letárgyalt javaslat harmadszori olvasásával és a mentelmi bizottság jelentésével. Györk! Imre indítványt tesz, indítványozza, hogy a Ház holnapi ülésének napirendjére tűzzék kl Bethlen minfsztcreínöímeb az egységes párt vacsoráján tartott beszédét, amelyben bel- és külpolitikai kijelentéseket tett. Bethlen István gr ói miniszterelnök: Ahoz, hogy én saját párthiveim előtt hogyan és mit beszélek, — senkinek semmi köze sincsen. (Nagy zaj.) Rothenstein Mór: M'nt miniszterelnök beszélt. Bethlen miniszterelnök-. Méltóztassék előbb az elemi közjogi fogalmakkal tisztába jönni. Hajlandó vagyok mindamellett itt is beszélni és elmondani észrevételeimet. Csodálkozom... Rothenstein Mór: Ahoz joga van.. (Derültség az egész Házban.) Bethlen miniszterelnök: A kormány nem tervezi azt, hogy ezen az ülésszakon a választójoggal foglalkozzék. Ami a kivételes hatalmat illeti, az a tervem, hogy a kivételes intézkedések külön törvényekIrel heüyettesítteseneJi. Proppcr Sándor; Szóval még minőig tart a háború. Bethlen miniszterelnök kéri a napirendi indítvány elfogadását. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadja el. Az ülés vége 2 óra 5 perckor. Gál Magda g^öze!me a pingpong világbajnoki versenyen CDadapesti tudósítónk telefonjclentéscCsütörtökön délután kezdték meg a ping-pong világbajnokság női egyes versenyeit Gál Magda, a szegedi bajnoknő, aki az első fordulóban erővesztő volt, a második fordulóban a jugoszláviai Langcslcinnét fölénycsen 21:12, 21:6. 21:12 aránuban lewjőztc.