Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-15 / 12. szám

1929 január 15. DFXIYÍAGVARORSZAG va&y gyill£®& merényleí? Mi történi az algyői Tisza-fiidon (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország néhány nappal ezelőtt beszámolt arról, hogy az algyői hidon Tóth Ferenc gazdálkodót halálos szerencsétlenség érte. Tóth Ferenc Algyőn volt bálban, ahonnau reggel három órakor indult hazafelé. Utja a Tisza-hidon vezetett keresztül. A hidon utolérte a Rókus-áJlomás felől jövő vonat, amely darabokra szaggatta. A lefolytatott nyomozás soráu megállapították, hogy véletlen szerencsétlenség történt, amelyért az elhunyt Tóth a felelős. Alig temették el azonban Tóth Ferencet, midőn a községben arról kezdtek sugdolózni, hogy a legény nem szerencsétlenség, liancm bűntény áldozata lett. A faluban azt suttogták, hogy Tóthnak, aki Algyő legszebb leányának udvarolt, több ellensége volt, akik a bál után megfenyegették azzal, hogy megölik. Az algyői csendőrséghez ez ügyben névtelen feljelentés is érkezett, amely megnevezi azokat a legényeket, akik Tóth ellen merényletet követlek cl. A névtelen levél szerint Tóthot ellenségei a töltésen megtámadták, összekötözték és ugy helyezték a vasúti sínekre. A csendőrség a névtelen levél ügyében erélyes nyomozást indított. „A kamarai tag ur számoljon el a makói ipartestületi székház építési költségeivel" A bizonyítás kiegészítését rendelték el a Papp József-Marosán pörben sou tanukat hallgatott ki a birőság. Kihallgatták dr. Landesberg Jenőt, Wimmer Fülöpöt, dr. Cserzy Mihályt, Gombos Istvánt, Kiss Gézát, Czigler Arnoldot és több makői tanút. Marosán védője ezután bizonyitáskiegészitési kérelmet terjesztett elő. Kihallgatni kérte a makói közélet több korifeusát, akik igazolnák, hogy Papp József ¡fakó város tanácsának többszöri felszólítása ellenére sem ejtette meg az elszámolásokat. Törvényszéki büntető iratok beszerzését is -kérte, amelyek szerint Papp Józsefet zsarolás cimén jogerősen elitélték. A bíróság a bizonyítás kiegészítését elrendelte és a tárgyalást elnapolta. (A Délmagyarország munkatársától.) 1927 jurtius 29-én történt a szegedi kereskedelmi és iparkamara teljes ülésén, hogy Papp József, a makói ipartestület elnöke két kamarai tisztviselő nyugdija ügyében kérdést intézett a kamara elnökségéhez. A felszólalásra Marosán Milán kamarai tag is reflektált és azt mondotta, hogy Papp József ne a kamara belügyével törődjön, hanem tzámoljon el a makői ipartestületi székház építkezési költségeivél. Papp József ezért rágalmazás cimén feljelentést tett Marosán Milán ellen. A szegedi járásbíróságon dr. Ráday László járásbiró már többízben tárgyalta ezt az ügyet. A hétfői tárgyaláA városi földek hasznosilásának módja Irta: Gál Miksa A város anyagi helyzete ismét aktuálissá tette a haszonbéres földek hasznosításának kérdését. Elolvasván az erről szóló cikkeket, eszünkbe jutott az a tervezet, melyet e sorok irója többedmagával 1016 májusában a város tanácsához benyújtott, mely tervezetet Bokor Pál polgármesterhelyettes elnökletével 1916 május 19-én tartott értekezlet le is tárgyalt és e tárgyalás eredményekép született meg egy, a tanács elé terjesztett indítvány. Ezt az indítványt az akkori közgyűlés magáévá tette és utasította a tanácsot, hogy egy minden részletre kiterjedő végleges propozicióval jöjjön a legközelebbi közgyűlés elé. Azóta több mint 12 év telt el. Sok-sok tapasztalatot gyűjtöttünk, de a tanács ezzel a javaslatával még mindig nem készült eL Talán nem végzünk haszontalan munkát, ha ugy a tervezetet, mint az indítványt a Délmagyarország olvasóival közöljük, reájuk bizván annak megállapítását, hogy mi-minden és hogyau alakulhatott volna a terv megvalósulása esetén. Mindeneseire jó volna tudni, hogy a közgyűlés határozatának végrehajtása hol és miért akadt meg. A tervezet és indítvány indokolásával együtt lényegileg a következő volt: Tervezet egy felállítandó mezőgazdasági részvénytársaságra. A többtermelésből folyó mezőgazdasági ipar megteremtésére vonatkozó feladat mindenkire, elsősorban nagybirtokosainkra, így tehát Szeged városára is nehezedik és ezen feladat megoldása alól magát senki ki nem vonhatja. Csakhogy Szeged városa jól bevált bérletrendszer felett rendelkezik. Legalább 40—45.000 holdat értékesít igv, biztosítván evvel egy egész csomó embernek megélhetést, keresetet, nevelvén szabad önérzetes embereket, megoldván evvel az agrárszociali¿must is, bárhogyan, de olyformán. h:?y itfc a kivándorlás átka alig vált érezhetővé. A háború azonban megtanított arra és a hánoru utáni idő — i amelyre nézve tévedésben vannak azok, akik a háború előtti állapotok uyombani helyreálltát remélik — követelni fogja, hogy többet termeljünk, modernebb gazdálkodáshoz hozzászokjunk", mezőgazdasági iparunkat megteremtsük. És miután maga a város, mint földtulajdonos nem vállalkozhat arra, hogy bérlőinek a földek mikénti megmunkálását előírja, még kevéslbé azonban arra, hogy maga vegye kezébe ingatlanainak, vagy akár egy részének házilag való kezelését, szükségesnek látszik egy olyan szervnek az életrehivása, amely csak evvel foglalkozzék, mego'dván a földbirtokos, de egyben a bérlő feladatát is, amely a többtermeíés praktikus keresztülvitelében jegecesedik ki. Ha Szeged városa egy oly szervei létesítene, illetve létesítéséhez anyagilag hozzájárulni, amely a város és bérlői közé állana, amely szervre tehát avval a kötelezettséggel ruházná át a város az összes bérleteket, hogy azokat, ngyanugy, ahogy vannak, albérletben meghagyja, illetve az évenként bérbeadásra kerülő parcellákat régi módszer szerint tovább adja, akkor már két cél lett elérve. Az első az, hogy a város, mint földbirtokos csak egy bérlővel számol, ez az egy bérlő fizeti a bér. összeget, tekintet nélkül arra, hogy ő albérlőitől beszedte-o azt, vagy sem. A város tehát nem köteles a bérletek beszedése végett óriási testületet állandóan talpon tartani, de nincs kitéve annak, hogy bérlői otthagyják a bérletet stb. A másik cél pedig az, hogy evvel az egy bérlővel szemben a városnak a többtermelésre vonatkozólag már lehetnek konkrét kívánságai, amelyeknek az egyes albérlők á Ital való mikénti betartása és végrehajtása a főbérlő gondja és kötelessége. Ez az egy bérlő jogosítva, de esetleg kötelezve volna arra, hogy egy nagyobb területet saját magának fentartsou és ott egy mintagazdaságot berendezzen, amely Meinl ,, uflermésü íeo Queen's blend V-t angol font P 4*40 Tnree stars Vi anqol font . P 3-QO Indiai scec'ál Vio kg. . . . P 2*SO SxertetI, Klauzál íér 2. s&. mintegy iskolája volna és utmutatasul szolgálna a többi bérlőknek, vagy birtokosoknak. E szerv, nevezzük Mezőgazdasági részvénytársaságnak, más feladat teljesítésére is hivatott volna. Beszerezvén mezőgazdasági gépektől kezdve műtrágyáig minden modern gazdasági eszközt, ezeket vagy eladná, vagy közvetítené, vagy kölcsönadná és így, miután mindent idejekorán és nagytömegben szerezhetne be, — azt polgári haszon ellenében mindenki részére hozzáférhetővé tehetné és mindenki olcsóbban jutna hozzá a mai viszonyok mellett A szerv működési tere még evvel sem merült ki. Ez vásárolná meg, illetve gyüjtepé a kész terményeket, megakadályozva cwel az elpocsékolást, tehát az egyes megkárosítását, irányítaná u gyümölcstermelés értékesítését, megszervezné a kerüvetemények termelését és kivitelét, a baromfi, háziállatok tenyésztését és kivitelét, felállítana tehenészetet, ellátva tehát a várost végre egységes tejjel és egyéb efféle termékkel, halasitana, illetve hasznothajtóvá tenné a Fehér-tavat stb. stb. szóval hozzájárulna Szeged mezőgazdasági iparának megteremtéséhez, olcsóbban való hozzáférhetéséhez, e városban való központosításához cs e városnak neves piaccá való tételéhez, de nevelvén egyben modern, praktikus és kereskedelmileg gondolkodő mezőgazdákat Ezenfelül vásárolhatna a szerv ingatlanokat is, akár bérleti, akár öröKárbani parcellázás céljaira, akár a maga részére, akár a város részére, hogyha utóbbinak egy-egy helyen ingatlan állománya a kikerekitést megkívánja. Ezenfelül iparkodna a város hathatós támogatásával mezőgazdasági szeszgyárra, esetleg cukorgyárra is szert tenni, hogy egyrészt a földek hozamképessége, másrészt a váras ipari értéke emeltessék. Indítvány, egy Szegeden, Szeged szab. kir. város anyagi és erkölcsi támogatása mellett felállítandó Mezőgazdasági Részvénytársaság > felállítására vonatkozólag. Szeged szab. kir. város mint jogi testület, anyagi résztvételével alakítandó meg 12.000 drb 50 koronás bemutatóra szóló részvényre oszló 600.000 K alaptőkével biró fenti társaság, a majdan kidolgozandó prospektus és alapszabályok.értelmében, amely társaságnak feladata: í. a mezőgazdasági többtermeíés gyakorlati keresztülvitele; 2. mintagazdaság berendezése és létesítése; 3. földbérletek eszközlése, albérletben való továboadása és ilyennek való közvetítése; 4. ingatlanok vásárlása, eladása és ilyennek való közvetítése; 5. mezőgazdasági ipar megteremtése, illetve euBELVÁROSI MOZI Január 13., 16 án Krfdea, szeidén LíLLIAN GISH GALAMB A VÍHARIAN, ijféii rém, lelvunásEjn. Dráma 3 friv.-ban. Azonkívül: E'oadás<A kex-V e 5, 7. 9, v"ár- Ennepnai 3 5, 7. 9 8-afcnr KORZÓ MOZI Január 15*én Keddi Az ördögi játszma. Naewirn«! «»8 csrajz 8 fe vtraáaban Főszerep;«: BRIGITTA HBI/M. - Azonkívül: ftakétahalón a világür&en, Tcrméarrti fevítelik 5 feivonásBan. FJfladájrik kezd'le 5. 7, 9, vasár- és ünacpnap 3.5 7, 9 írtkor