Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-15 / 12. szám

1929 január 15. 3 BftVíltr. 1 januári közgyűlés foglalkozik Fodor leni polgármesterhelyeffes nyugdíjazásának kérdésével Fodor Jena szívesen marad továbbra is aktiv szolgálatban, ha a közgyűlés visszatartja (A Délmag garország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a bclügvminiszniszter az év első napjaiban figyelmeztette a város hatóságát annak a régebbi rendeletének végrehajtására, amely szerint nyugdíjazni kell minden olyan városi tisztviselőt, aki leszolgálta már teljes szolgálati idejét és igy teljes fizetésével vonulhat nyugalomba, tekintet nélkül arra, hogy betöltölte-e hatvanadik életévét, amely régebben a szolgálat korhatára volt. A belügyminiszter rendelete alapján a tanács elhatározta, hogy Fodor Jenő polgármesterhelyettes nyugdíjaztatása ügyében tesz előterjesztést valamelyik közeli közgyűlésen. Fodor Jenő ugyanis még a mult év második felében elérkezett szolgálati idejének harmincötödik fordulójához, ami a diplomás városi alkalmazottaknál negyven évi szolgálati időnek felel meg, amennyiben minden hét évi szolgálat nyolcnak számit a nyugdíj szempontjából. Értesülésünk szerint a tanács Fodor Jenő pölgármesterhelyettes nyugdíjazásának ügyét már a januári közgyűlés elé terjeszti és igy Fodor Jenő február elsején nyugalomba vonul, ha csak a közgyűlés további szolgálat elhatározhatja, hogy a nyugdíjazandó tisztviselő további szolgálatbantartása érdekében felterjesztést intéz a kormányhoz és a kormány minisztertanácson dönt a kérelem fölött. A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett Fodor Jenő polgármesterhelyettesliez ebben az ügyben. A polgármesterhelyettes a következőket mondotta: — Amikor polgármesterhelyettessé választott meg a közgyűlés, többen azt az Ígéretet kérték tőlem, hogy továbbra is aktív szolgálatban . maradok. Akkor kijelentettem, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés bizalma visszatartásom elhatározásában nyilatkozik mc? készségesen maradok, mert hiszen csak ötvenhárom esztendős vagyok, egészségesnek, munkabírónak érzem magamat cs ugy érzem, hogy szolgálataimmal tudok még használni a város és a köz érdekének. Anyagi előnyt számomra az aktív szolgálat már nem jelent, sőt kevesebbet kapok, mintha nyugalomba vonulnék. Nyugdíjaztatásom esetén ugyanis tcl. jes fizetésemet kapnám nyugdíj címén minden ' levonástól mentesen, igy azonban a belügy" OJ — — — O I -"ÖJ bantartása mellett nem foglal állást A köz- I miniszter rendelkezése következtében továbbra gyűlés ugyanis névszerinti titkos szavazással | is fizetnem kell a nyugdíjjárulékot Kavarodás a Kereskedők Szövetségében a közgyűlési bizottságok uffáalakitása körül Kik tegyenek a közigazgatási bizottság tagjai? (A Délmagyarország munkatársától•) A hétfői lapok változatosan ismertették azokat a mozgalmakat, amelyek a közgyűlés bizottságainak kiegészítése körül megindultak és kifejlődtek. Ezek az ismertetések meglehetősen hézagosak voltak, aminek nem az illető újságok, hanem a mozgalom intézői az okai, mert főalapelvüknek a titkolózást és a nyilvánosságtól való elzárkózás l tették meg. A tanácskozások és határozatok több részlete kiszivárgott azonban a nyilvánosságra és majdnem azt lehetne mondani, hogy a hétüői újságok a napilapokkal szemben a sajtó kötelességét teljesítették, amikor kivittek a szegedi közéletnek ezt a máris nagy érdeklődést kiváltó ügyét a nyilvánosság elé. Igy állván a helyzet, mindenekelőtt meg kell indokolnunk, hogy a Dclmagyarorszáy miért nem foglalkozott eddig az említett tanácskozásokkal és kombinációkkal. Nem számítva az előcsatározásokat és előtanácskozásokat, liberálisnak nevezett körökben pénteken tartották az első értekezletet. Az értekezlet helye a Lloyd volt. Az egyik verzió szerint meg volt híva rá a Kereskedők Szövetségében nemrég alakult közgyűlési blokk mindegyik tagja, a másik verzió szerint csal ezok, akiket c. blokk tagjai közül dr. Kertész Béla és W<mmer Fülöp kiválasztottak. Az értekezleten, értesülésünk szerint, huszonnégyen jelentek meg, Varga Mihály elnökölt, Wimmer Vülöp terjesztette elő, hogy kiket Keilene beválasztani, az egyes bizottságokba. A lista ellen fölszólaltak Glücksthal Lajos, dr. Magyar István és dr. Vadász János. El is határozták, hogy a listát nem tekintik véglegesnek és kedden újból összeülnek. Egy másik vélemény szerint ez az értekezlet az ellenzéki fölszólalások ellenére is állást foglalt amellett a lista mellett, amelyet 'Wimmer bemutatott. Könnyű volt mindjárt az első pillanatban megállapítani, hogy a javasolt jelöléseknek a közgyűlésen való elfogadtatása teljesen képtelenség. Mégis nagy ellenszenvet, sőt felháborodást váltott ki az cm'itett mozgalom, részint kezdeményezésének és lefolytatásának módszere, részint a javaslatba hozott személyek összeállítása miatt. Hogy többet ne mondjunk, javaslatba hozták a közigazgatási bizottságba dr. Kertész Bélát és Wimmer Fülöpöt, ellenben teljesen mellőzték a liberális és kereskedő tábor egyhangú jelöltjét, dr. Biedl Samut. Nem vettek tudomást, mikor a kereskedelmi és ipari érdekeknek a bizottságokban való képviseltetéséről volt szó, arról sem, hogy be kellene talán választani a közigazgatási bizottságba Back Bernát malomtulajdonost, a Szeged-Csongrádi elnökét és Szeged felsőházi képviselőjét Nem vettek tudomást Bokor Adolfról, dr. Pap Róbertről, dr. Sziuessrj Lehelről, llojjer Jenőről, dr. Vadász Jánosról, dr. Bodnár Gézáról, Tonelli Sándorról és sok-sok kereskedőről. A felháborodás igen nagy volt és ennek tudható be, hogy szerkesztőségünket az elmúlt hét két utolsó napján ebben az ügyben nem kevesebb, mint hat cikkel keresték föl. Valamenynyinek a közlését megtagadtuk, mert a legtöbb cikk hangja és tartalma alkalmas volt arra, hogy igen nagy forrongást, széles polémiát és más nagy ellenhatásokat váltson ki. Pedig a dolgok még kiforratlanok voltak és ez a kiforratlanságuk meg az a szempontunk, hogy az említett mozgalmat nem szabad túlbecsülni, okozta, hogy az ügyek mostani állapotáig csak a hallgatást tartottuk — közérdekűnek. A már emiitelt cikkek közül kettőnek egészen rövid tartalmát ismertetnünk kell, egyrészt azért mert ezt a kötelezettséget vállaltuk, másrészt azért, hogy álláspontunkat ezzel még jobban megvilágítsuk. Az egyik cikk megkérdezi, hogy míérl mulasztotta el osszenivm Wimmer Fülöp a közgyűlés liberális érzelmű taggal t és miért elégedett meg azzal, hotjy egy olyan fontos listát, mint amilyenről szó van, csak e§y-°féí személyes hivének közreműködésével áltitson össze? A másik cikk azt kérdezi, vájjon az a kötelesség hárul-e dr. Kertész Bélára, mint a Kereskedők Szövetségének ügyészére, hogy a kereskedőtársadalom egyes arra érdemes tagjai részére egyengesse, segilsc elő és biztosítsa a közéleti érvényesülés útját? Mindkét cikk meglehetősen erős hangú és hosszú. Egyenkint lefoglalnak másfél hasábot, a fenti néhány sorral csak témájukat ismertettük. Hosszas tárgyalások eredménye, hogy íróik egyrészt vártak a közléssel, másrészt ma megelégszenek azzal, ha érintjük cikküknek témáját. Álláspontunk az volt és ez is szolgáljon eddigi hallgatásunk magyarázatául, hogy Wimmer Fülöp föltétlenül súlyosan tévedett, de tévedése nem helyrehozhatatlan és nyilvánosan nem szabad vele szemben kiélezni a helyzetet. Kertész Bélát illetően pedig az volt az álláspontunk, hogy ambícióit egészen biztosan revízió alá veszi, ha majd teljesen tisztán látja a helyzetet cs egészen biztos, hogy önmaga fog visszavonulni a főbb bizottságokat illető aspirációitól, belátva annak igazságát, hogy első módszerével mégis bajos lesz megkezdeni a közéletet és hogy át kell engednie a bizottsági tagságokat másoknak, akik azokra már érdemeket szereztek és akik esetleg tényleges kereskedők. Nehéz szerep volt a cikkek visszatartásának és a leszerelésnek ez a munkája, de vállalnunk és vegéznünk kellett, mert a megjelentetés legkevesebb következménye esetleges pártszakadás és éles személyi harc lett volna közvetlenül az uj közgyűlés összeülése előtt. Az a nagy ellenhatás, amelyről már beszéltünk, többrendbeli megbeszélésre és értekez letre vezetett Varga Mihálynál, a Kereskedők Szövetségének elnökénél már szombaton megbeszélést tartottak a disszidensek, vasárnap délután különösen Vértes Miksa, a kereskedelmi és iparkamara osztályelnöke részesítette éles bírálatban az ismertetett eljárást és tiltakozott az ellen, hogy a Kereskedők Szövetségében megalakított blokkot fölhasználják akár politikai célokra, akár érvényesülési eszközül olyan írnak, akik nem tartoznak a blokk kötelékébe. Hétfőn délután újból volt értekezlet Varga Mihálynál, amelyen dr. Vadász János és Bokor Adolf igyekeztek keresztülhajszolni reálisabb megoldást, este pedig a Kereskedők Szövetsége tartott értekezletet Mindezektől függetlenül mozgalom indult meg egy pártköz! megoldás érdekében, amely figyelembeveszi és honorálja, természetesen érdeme szerint, minden árnyalatnak, pártnak és társadalmi osztálynak aspirációit és értékeit és amely a vehemensül előretörő ambíciók teljes visszaszorításával higgadt parlamentáris módon óhajtja a kérdést megoldani. Ez a terv egyre több hicet hódított meg már hétfőn is, máris csatlakozott ehez a mozgalomhoz a közgyűlésnek tizenkét-tizenöt ismert tagja és megvan a legnagyobb valószínűsége annak, hogy ezzel a módszerrel sikerülni fog mindenkit kielégítő módon vinni megoldáshoz ezt a minden közérdekű ok nélkül mesterségesen fölkavart cs elmérgesitett kérdést. Nagytanácsi ülés a Kereskedők Szövetségében Hétfőn estérc összehívták a Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsi ülését, hogy a jelölés kérdésében állást foglaljon. Az elnöklő Varga Mihály a tényállást ismertette, majd azt a kérdést tette fel, hogy kívánja-e a nagytanács a szövetségen kívül állókkal is a gazdasági együttműködést hangsúlyozva, hogy a Wimmer Fülöp áltai összehívott értekezlet nem a Kereskedők Szövetségének ülése volt. Fenijő Mátyás után Neumann Gyula szólalt fel, aki azt hangoztatta, hogy egy tag csak cgv bizottságban vehessen részt. Dr. Kertész Béla azt fejtegette, hogy azokat, akik a törvényhatóság munkájában részt akarnak venni, ehez hozzá kell segíteni. Olyan tiszte»' Ietreméltő és jogos kívánságok vannak, hogy azok elől elzárkózni nem lehet. Az a jelölő lista, amit összeállítottak, nem tartozik a nagytanács elé. Indítványozza, hogy a jogos kívánságokat gyűjtsek egybe és utalják a már megválasztott ötös bizottság amely ezt a kérdést bizonyára- közmegelégedésre fogja elintézni. Boda Bertalan szintén fontosnak tartja, hogy egyességet kössenek a szövetségen kívül álló ér-