Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-11 / 279. szám

srEGtD; SzerkcsztAség: Somogyi uccu ÍM.em Telefon: 13—33 la I. kUIcaSnkQayvtár és fegylroda : Aradi ucco S. Telefon: 300. — Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon; 16—34. «»«»«» Kedd, 1928 december II <SH3H9 IV. évfolyam 279. szám MAKÓ : SzerkeiztAlég és kladóhlvata]: in ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiodóhlvolnl: AndráMy ucca 23. Teleion: 49. szám. « » « » H » u ,» t< „ Clöflzctesl í>ra navoDln -íO vtdéiten és a lövilroíban 3-01). «uutSldSn 6-40 pengd, toyes szara 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér •hol a tehetség ss kvalifikál A Röser-bízonyitványok ügye még mindig kavarog a levegőben s még mindig nincs okos ember, aki itt igazságot tudjon tenni. Nem a. hamisítókra gondolunk, mert azok, reméljük, végképp betették maguk mögött az ajtót s nem lesznek többet abban a kellemes helyzetben, hogy belesegítsenek a magyar kulturfölénybe. Dc mi lesz azokkal, akiket érettekké hamisítottak, világnézeti, sőt felekezeti különbség nélkül, nem keresvén azt, hogy Kecskemét szűz magyar talajából sarjadlak-e, vagy a fertőzött Lipótváros adta őket a hazának? örömmel látjuk, már amennyire ilyen förtelmes ügyben öröm lehet, hogy itt még a kitűnő Csilléry András is a tárgyilagosság álláspontjára helyezkedett. Ma azt köveJelte a fővárostól, hogy aki hamis érettségivel jutott állásba, azt onnan irgalom nélkül dobják ki s nem tette hozzá, hogy előbb nézzék meg a keresztlevelét. Vele szemben a szocialista Peyer Károly nem a matúrát tartotta fontosnak, hanem azt, Jjogy aki hamis bizonyítvánnyal szerezte azallásáí, szerzett-e ahoz azóta igazi minősítést becsületes és sikeres munkával? Kétségtelen, hogy a hivatalos és általánosan elfogadott igazság a Csilléry András részén van. De a gyakorlati igazság, az emberségről nem is beszélve, a szocialista képviselőé. És a két erős igazság közül akármelyik kerül fölül, egy harmadik dolog lesz az, amelyik nagyon megüti magát: a mi kvalifikációs módszerünk, amely nem a tehetséget nézi, hanem a diplomát, holott az nagyon sokszor lehet hamis, még ha nem Röscrék csinálták is. Nemcsak pénzért lehet bizonyítványt hamisítani, bűnös kufároknák, hanem a legtisztességesebb emberek is megtehetik azt, a legjobb szándékkal, a legtisztább humanitásból is. Minden elégséges bizonyítvány hamis, amit elégtelen tehetségeknek adnak akár irgalomból, akár társadalmi kényszerből, akár abból a nagyon okos és emberséges feltevésből indulva ki, hogy aki az iskolában alig elégséges jegyet tudott szerezni, az, ahogy sok példa mutatja, az élet érettségijét nagy sikerrel leheti le s igen hasznos tagja lehet a társadalomnak. Akármilyen megoidást találjanak ebben a szerencsétlen iskolabotrányban, jó lenne hasznosítani is a közre, éppen ebből a szempontból. amelyről még eddig nem igen esett szó. S mivel nekünk minden okos újításhoz kaptafa kell, jó lenne ráemlékezni arra, hogy a porosz közoktatásügyi miniszter nem régen adott ki olyan rendeletet, amely szerint nincs belekényszeritve a hamis érettségi szerzésébe az a deák se, aki tisztességes uton nem tudott ahoz hozzájutni kellő időben, egy, vagy más olyan okból, amiért nem ő a felelős. Ez a rendelet megnyitja az egyetemek kapuját olyan fiatalemberek előtt is, akik nem tettek érettségit, sőt nem is végeztek középiskolát. Ez a rendelet nem állit fel semmiféle kvalifiká1ciós feltételt, hanem az iskolavégzettség fokától függetlenül egyetemi felvételi vizsgára bocsátja mindazokat, akiket súlyos szavú tudományos tekintélyek ajánlanak erre s akik komoly bizonyítékát tudták adni annak, hogy a tudomány egyik, vagy másik terén már otthonosak. Ilyen ajánlás és ilyen igazolás után jön az írásbeli és szóbeli felvételi vizsga, amely elsősorban a választott tudományos pálya aj apjául szolgáló szakbei i ismeretekre terjed ki, de az általános intelligencia igazolásán tul nem terjed ki a középiskolai ismeretanyag egész területére. A rendelet szelleme szerint az így megvizsgáztatott deák bátran bebocsátható az egyetem padjaiba, mert igen kitűnő kémikus lehet abból, aki nem egészen biztos az asklepiadesi vers skandálásában s európai hírt szerezhet a jogszokások kutatásának terén az, aki nem egész biztos az ingatörvények levezetésében. A porosz kultuszminiszteri rendelet nagy és fontos lépés a főiskolák demokratizálása felé. Idáig a pályaválasztás kérdése leginkább a középiskola negyedik osztálya után dőlt el s aki akkor nem lépett át az ötödikbe, az leszorult a szellemi pályák nagyrészéről. Pedig ebben a korban még nem igen érvényesülnek az egyéni kvalitások s a döntő szerep a szülők anyagi körülményeinek jut. Pedig a húszas évek elején levő fiatalember, aki az élet iskolájában olvasott, tanult, dolgozott, könynyen pótolhatja a középiskola négy felső osztályát. Csak ennek a bizonyítása volt eddig nehéz az egész kontinensen, mert annak, aki az élet iskolájából akart az egyetemre lépni, magánvizsgát kellett tenni négy évfolyamból s maturázni az egész érettségi anaygból. Ez igen nehéz erőpróba volt s igen értékes energiákat kötött le nem mindig értékes vizsgaanyagok lelketlen memorizálására. A porosz közoktatási miniszter által feltárt ut sokkal íimább és sokkal termékenyebb vidékeken át vezet, pedig ez a miniszter nem szocialista, még csak nem is radikális, a német néppárt embere, tehát konzervatív politikus, de a konzervatív politika nem mindenütt zárja ki a modern életrevalóságot és józan haladást. Ami nagy reform az európai kontinensen, az konzervatív rendszabály amerikai szemmel nézve és meghaladott álláspont már Angliában is. Hiszen Oxford és Cambridge ősi arisztokratikus diákkollégiumai mellett ott vannak- a munkáskollégiumok is, amelyekben a nagy angol szakszervezetek képzik ki tudományos pályára azokat az ifjú munkásokat, akik minden középiskola nélkül komoly eredményeket értek el az önképzés terén. S egy-két évtized múlva bebizonyosodik majd, hogy a konzervatív porosz kultuszminiszter értékes munkaerőkkel gazdagította a német tudomány vezérkarát s könnyen megeshet, hogy egyikmásik tudományág élén azok fognak haladni, akik nem érettségi bizonyítvánnyal a kezükben lépték át az egyetem kapuját, hanem néhány esztendei késéssel értek ide a felvételi vizsga mellékajtaján át. a külügyminiszterek tovább tanácskoztak Luganöban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Luganóból jelentik: Hétfőn délután tovább folytak a politikai tanácskozások. Briand Grandi olasz külügyi államtitkárral tárgyalt, azonban francia politikai körökben c tanácskozásoknak nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget és azt vélik, hogy c találkozás aligha enyhiti az olasz—francia viszonyban észlelhető feszültséget. Chamberlain másfélórás tanácskozást folytatott Stresema aiial. Briand a sajtó képvjselói előtt ugy nyilatkozott, hogy szeptember óta a politikai horizont kissé elborulb a luganói tanácskozások azonban minden bizonnyal újból tisztázni fogják a politikai helyretet. Az aggodalom még nem mult el Izgalom Londonban a király betegsége miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.') Londonból jeleutik: Az angol király állapotában a mai nap folyamán nem állott bc javulás. A déli orvosi jelentésnek az a mondata, hogy »az aggodalom még nem múlott eh, Londonbau nagy feltűnést keltett. A királyné egész nap nem hagyta el a Buckingham palotát, Heléna Viktória hercegnő pedig egy sereg ünnepséget mondott le, amelyekre a vidékre volt hivatalos. Halálraítéltet választották meg képviselőnek Zavargásoktól félnek Antwerpenben Páris, december 10. Antwerpenben az elhunyt Kerlliiger liberális képviselő helyére a jelenleg börtönben ülő, halálra üclt Bormst választottak meg 70.000 szavazattal 40.000 ellenében. Barms a német megszállás alatt' a flandriai nemzeti tanács elnöke volt és a flandriai szeparatista mozgalom érdekében dolgozott. A választás Belgiumban nagy izgalmat keltett és máris több incidens játszódott le és komoly zavargásokra lehet számí'anf. Valószinünek tartják, hogy a halálra iíélj Borms megválasztását érvénytelennek fogják nyilvánitan^ Zágrábban megnyitották az egyetemet, — egyetlen diák sem felentkezett (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Zágrábból jelentik: A zágrábi egyetemet hétfőn ismét megnyitották. Miután azonban a legutóbbi tüntetések alkalmából letartóztatott diákokat még nem engedték szabadon, ai előadaarv boa egyetlen hallgató sem telem meg. Rendzavarás nem történt.