Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-06 / 276. szám

2 ntj.isí сv* noiTsr «г 4 (ífr^mTier ÍT. ben. Hosszú ide^g tanároskodott, majd az alsó- > tagja maradt a nemzetgyűlésnek és 1923-ban ö ausztriai Horn városka gimnáziumának igazgatója lett a parlament elnöke és az maradt az 1927-iki lett. Politikai pályája 1907-ben kezdődött, tagja választáson is. Az ui elnök hithű katolikus, 11 "»olt a birodalmi tanácsnak, az összeomlás után is { gyermek atyja. Forgács Unna édesanyja zokopva ismerte шея meggyilkolt leányának gyűrött selh'emsálját az Erdélyi-pör bűnjelei között Szerdán Bnna rokonait hallgatta ki a Schadl-tanács Budapest, december 5. Pontban íéltiz órakor állította Schadl elnök maga elé a megjelent tanukat, majd folytatta Klein Andor gazdálkodó tegnap megkezdett kihallgatását. Azután dr. Temesváry Gyula ügyész kérdezi Klcint — Mennyi idő lelt el a házasság megkötése alán, amikor ön Erdélyi hírhedi biztosításáról hallott? — Kérem, én az egész biztosilásról semmi különöset mondani nem tudok. — De tegnapi vallomása nem felelhet meg a valóságnak. Március 10-én volt az esküvő és 15-én az orvosok már megvizsgálták Forgács Annát. Néhány nap múlva a biztosító kötvény már Erdélyi kezében volt. Tehát nem jóval a házasság megkötése után köthette Erdélyi a biztosítást. — Kérem, a házasság megkötése és a tragédia között sem telt el nagy idő. A tanú ezután a Royal-étteremben való vacsora és a Papagáj előtt lejátszódott jelenet lefolyását mondja cl. Férje ekkor követelte, hogy menjen haza, majd brutálisan rátámadt és végül a Papagáj előtt —ahova időközben megérkeztek — belök'é egy autóba. Éppen akkor jött arra Tihanyi László, akinek segitségét kérte Forgács Anna Erdélyi ekkor újra rátámadt az autóból kiugrani akaró Forgács Annára, visszálökte, majd felemelte botját és a bot lesújtott az asszonyra. A védő kérdez ezután. — Tud-e arról, hogy Erdélyi Bélát a házasságkötés után a biztosító ügynökök egész légiója árasztotta cl és mind azt akarta, hogy Erdélyi az ő társaságánál kössön biztosítást. — Erről nem tudok. — Arról tud-e — kérdezi a tanutói a védő —, hogy Forgács Anna panaszkodott, hogy az egyik társaság nem al<arja biztosítani. A tanú erre csak halványan emlékszik. — Rácz Vilmos, akihez ön elment azzal, hogy Erdélyi szamárságot akar csinálni és ezt meg kell akadályozni, mivel indokolta meg öp elött, hogy valami nagyot kell csinálni, hogy a házasság meghiúsuljon. — Én elmentem hozzá — vallja Klein Andor — és elmondtam véleményemet. — ön elhallgatja itt az egésznek a velejét. « — Kérem — suttogja Klein —, amire a védő g ur gondol, azt én fentartom. — De tessék elmondani, ha i'eutartja. Legfeljebb azt jelentheti ki, hogy nyilvánosság előtt nem mondhatja meg. — Kérem a törvényszéket — fordul Gál Jenő a bíróság felé —, méltóztassék megengedni, hogy a tanú a tárgyalás későbbi szakán zárt tárgyaláson mondhassa el azt, amit itt nem akar elmondani. — Ügyész ur? — fordul az elnök az ügyészhez. — Én nem tartom szükségesnek — hangzik az ügyész válasza. — Kérem — fordul Schadl a hallgatóság felé —, tessék a termet elhagyni, elrendelem a zárt tárgyalást. Félóráig tartott a zárt tárgyalás. Háromnegyedtizenegy órakor megszólalnak az elnöki csengők és tódul a közönség a terembe, viszsza helyére. Már hangzik is a védőnek az első kérdése: — 1927 májusában, amikor az első 6zanatóri tni kezelésben részesítették Forgács Annát megfordult ön a szanatóriumban? — Igen. Egy orvos referált előttem Erdélyinek felesége hogylétéről. — Tanusitott érdeklődést Erdélyi felesége hogyléte iránt? — Határozott érdeklődést tanusitott — Nyugtalankodott felesége állapota miatt? — Naponta kétszer szaladt a szanatóriumba, de azért nem nyugtalankodott túlságosan. Engem egyszer behívott a szobába, ahol felesége feküdt és rámutatott: — Nézd meg a feleségemet! — mondotta. Nézd meg, szegény asszony hogy néz ki! Most Erdélyi intéz kérdést a tanúhoz: — Ott volt-e a tanú ur, amikor egy étteremben a biztosító kötvényt megmutattam? -— Igen, ott voltam. — Egy bizonyos szőke hölgy is ott volt, egy másik társaság tisztviselőnője? Ki volt ez? — Kovács Margit. — Szóval a tanú ur látta a kezemben a biztosító kötvényt? — kérdezi Erdélyi még egyszer. — Hogy az, amit felmutatott, maga a kötvény volt-e, arra határozott választ adni nem tudok. Schadl elnök kérdésére kijelenti Erdélyi, hogy a Forgács Annával kötött házassága után biztosítási ügynökök rohanták meg és ezek vették rá, hogy kössön biztosítást Amikor azonban az elnök felszólilja, hogy legalább egynek a nevét mondja meg, Erdélyi kijelenti, hogy nem emlékszik egyiknek a nevére sem. Klein Andort megesketik vallomására és jön a következő tanú, ötvös Jenő magánhivatalnok. A tanú felesége testvére Erdélyi édesapjának, tehát a felesége nagynénje Erdélyi Bélának. —- Igaz-e, hogy Erdélyi Béla vörös katona volt? — vet fel az elnök egy egészen uj momentumot Erdélyi Béla előéletéből. — Másoktól hallottam, hogy Erdélyi volt vörös katona. Vontatottan, szürkén, nagy egyhangúságban folyik tovább a tárgyalás. — Milyen neveltetésben részesült Erdélyi? — Erdélyi Isten volt abban a családban. — Micsoda? — Kislsten volt — javítja ki szavait a tanú —, amit akart, az megtörtént. Semmit sem tagadtak meg tőle. — Amikor az édesapja látta, hogv fia ilyen irányban fejlődik akkor mit csinált? Megbocsátotta neki minden elrugaszkodását, vagy fékezni próbálta? I — Az én benyomásom az volt, hogv Eriit yi Béla i'yen viselkedése direkt imponált a ízűleinek. Szünet után az elnök megkezdte Forgács Anna szüleinek kihal' gatását. Az elnök először Feuer Gézát, Forgács Anna hatvanhárom éves édesapját hal'gatja ki. Az ur halkan, alig hallható hangon teszi meg fcszült érdeklődéssel várt vallomását. Részletesen elmondja leánya életét, tanulmányait, vágyait, terveit, majd szerencsétlen házasságának előzményeiről beszél el részleteket. Ha tudta voína, hogy nem így van, egyetlen percig sem engedte volna, hogy együtt éljenek. Forgács Anna első mérgezésének történetét ismerteti ezután. Az orvosok először nem tudtád megállapítani, hogy mi a baja Forgács Annának, aki két nanig feküdt eszmélet'énül. Feuer Géza az elnök kérdéseire ezután a miistatti tragédiáról beszélt. Elmondotta, hogy leánya haláláról csak Erdélyi sürgönyéből ér. tesült. Feleségével együtt a legközelebbi vonattal Millstattba utaztak. Erdélyi nem engedte be a halottan szobába. Arról nem tudott, hogy Erdélyi Anna halála előtt néhány nappal életbiztosítást kötött. Anna mindig hangoztatta, hogy szereli az életet Feuer Gézáné kihallgatását még nagyobb izgalommal leste a tárgyalás közönsége. Forgács Anna édesanyja nyugodtan, precízen felel az elnök minden kérdésére, de elcsuklik a hangja és hangos zokogás rázza meg, amikor az elnök kezébe adja a rózsaszínű selyemsá'at. Az ügyész kérelmére ezután a bíróság Forgács Anna nővérét, Margitot, Mannheimer Ernőnél hallgatta ki. A feldúlt arcú asszony siró hangon tette meg tanúvallomását. Kijelentette az elnök kérdéseire, hogy Anna sohasem szedeti csiVapitó szereket és nem szédült, ha magasabb helyeken jártDr. Nagel Dénes ügyvédjelölt a következe tanú, aki szerelmes volt valamikor Annába és szemtanúja volt, hogy Erdélyi kétizben bru. tálisan bánt a feleségével. Nagel kihallgatásával ért véget a szerdal tárgyalás. Kedden folytatják a tanúkihallgatásokat 0 A II éttermében I! I! RenaIs^ance 0 báriában IjIPVWIP fi folyó hó 6-án este 10 órai kezdettel ff Fényes műsor f| Tánc Jazz-band Záróra reggel 5 órakor. Eredeti párisi Sűzők, Imelltartók, sáSak, ken-l dők, kezlytik, kombinék[ -T.ni <J Arako" 516 Káldor J. és Társánál, Kérész uca 8 Váloaas&on a javéiból mechanikai játékokat karácsonyra gyermekeinek!IS l.egtzolldabb kls'oiaálá* 283 Má^lln/ptr látszerész cégnél JH^^aiXJiijKCa. Kárász ucca 14. Jl.n.C. bevásárlási föely. Azt hitte, hogy Anna és Erdélyi boldog házaséletet é nek. i ROYAL REGGELI! Kávé, méz, tofás vagy vej 9 0 ffiSSér. Ш