Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-04 / 274. szám

Mindenre megtanítják a fiatalságot csak pénzt keresm nem S)r. Szabó László előadása az AKUE díszközgyűlésén Lord Roíhermereí az AKUE fővédnökévé és Esmond Harmsworíhoí az egyesület védnökévé választották még (A Délmagyarország munkatársától.') Szép ünnepe volt vasárnap az Alföldi Kereskedelmi Ulazók Egyesületének. Díszközgyűlésen fővédnökének, illetve védnökének választotta lord Rolhermcret és fiát, Esmond Harmswothot s dr. Szabó László, a • kiváló publicista tartott előadást Amerika kereskedelméről. Délben dr. Szabó László tiszteletére rendezett bankett, este pedig klubvacsora fejezte be az utazók impozáns és méltóságteljes ünnepségeit. A díszközgyűlés Féltizenegy órára zsúfolásig megtelt a városháza közgyűlési terme. Szeged társadalmának számottevő reprezentánsai jelentek meg az utazók díszközgyűlésén, ezzel is dokumentálva, mennyire értékelik ennek a virágzó egyesületnek hazafias, szociális és kulturális működését A város tanácsát Fodor Jenő polgármesterhelyettes, Rack Lipót, dr .vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok képviselték, az egyetem képviseletében dr. Erdélyi László egyetemi tanár jelent meg, ott voltak még dr. szatay József kerületi rendőrfőkapitány, Kolb Árpád miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, Bokor Adolf, a Szegedi Lloyd-Társulat elnöke és még sokan mások. A díszközgyűlést dr. Tonelli Sándor, a kereskedelmi és iparkamara főtitkára, az AKUE elnöke nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy az egyesület kettős célt tűzött maga elé: gazdasági érdekeinek előmozdítását és a kulturális téren való haladást. Azután a Rothermereakcióról beszélt, végül rendkívül meleg szavak kíséretében üdvözölte az egyesület illusztris vendégét, dr. Szabó Lászlót. Javaslatot tett azután dr. Tonelli elnök, hogy az egyesület a mai díszközgyűlésen lord Rothermeret és Esmond Harmsworthot az egyesület fővédnökévé, illetve védnökének válassza meg. A választásra vonatkozó indítványt Deutsch Gyula, az AKUE főtitkára indokolta meg s bejelentcLte, hogy ugy a nemes lord, mint fia megválasztását díszoklevélben fogják mindkettőjükkel közölni. Dr. Erdélyi László egyetemi tanár állott fel ezután szólásra, mint a Ferenc József Tudományegyetem és a rektor magnifikus képviselője. — Michelet francia történetíró — mondotta többek között mélyenjáró rsszédében dr. Erdélyi professzor — már hatvan évvel erelőtt is nagy tisztelettel emlékezeti meg a magyar nemzetről, amely sokszor élete .írán tartóztatta fel a barbár népeket, nehogy feldúlják NyugactEurópa kulturáját és felvetette a kérdést, hogy ennek a kuliurának egyik vészese, a francia nemzet mivel fogja meghálálni ezt a magyaroknak. Tiz évvel ezclölt meghálálta — folytatta a professzor —, amikor Magyarországot a trianoni békével zsákmányul dobta szomszédainak. Ezt a szörnyű'igazságtalanságot lord Rothermerc vette először észre cs ő szólalt fel először a megcsonkított ország érdekeben. —Amikor az Alföldi Kereskedelmi Utazók Egyesülete Rothermere-ünncpéiyt rendez — fejezte be beszédét dr. Erdélyi László —, az egyetem tanácsa és rektor." engem küldött ki erre az ünnepségre azzai, hogy kifejezzem az Mikulásra saját készítésű csokoládé-bonbonok, mikulások leszállítóit érben kaphatók. Pécsi cukrász, Kossuth Lajos sugárut 6. szám, 956 egyetem nagyrabecsülését az Alföldi Kereskedelmi Utazók Egyesülete iránt, amiért ki akarja venni a maga részét abból a hatalmas akcióból, amely Magyarország újjászületésére fog vezetni. . Az egyetem képviselőjének megkapó beszédét a díszközgyűlés lelkesen megéljenezte. Az indítványok egyhangú elfogadása után dr. Szabó László megtartotta előadását Először arról beszélt dr. Szabó László, hogy Amerikának a trianoni szerződéshez kevés köze volt, azt alá sem irta, majd egy másfél órás előadás, vagy talán inkább lebilincselő modorú csevegés következett, amelyben a nagy újságíró a legközvetlenebb kapcsolatot teremtette meg hallgatóival. — »Sok népnek a városait látta és sok népeknek az eszejárását kiismerte« —, az Odysseus szavait magára vonatkoztatva, aki egyre járja az országot előadást tartva mindenfelé. Azután kedves párhuzamot vont az újságíró és az utazó kőzött. Az újságíró is jár, kel a világban, kínálja gondolatait, mint az utazó a portékáját. Vannak jó és rossz újságírók és vannak jó és rossz kereskedők. A jó újságíró megfogja az eseményt, a rossz újságíró elszalad mellette. A rossz újságíró az igazat ugy írja le, mire nyomtatásba kerül, hazugság lesz; a tehetséges ujságiró pedig gyakran igazat hazudik. — Az én hazugságaim nyomán már sok közhasznú intézmény jölt létre — jelentette ki dr. Szabó László harsogó derültség közben. Azután Amerikáról beszélt, ennek a hatalmas világrésznek csodálatos kereskedelméről, de még csodálatosabb üzleti érzékéről, hiszen Amerika még az emberek jogosulatlan meghalása ellen is harcot folytat. Amerika megállapította, hogy egy emberélet átlagos ára 5000 dollár. Százhatvan ember életéről van szó, ha ezeknek egy részét 150.000 dollárral meg lehet menteni, megcsinálják. Dc ha azt látják, hogy ez az »üzlete hárommillió dollár befektetést kiván: haljanak meg! (Viharos derültség.) — Egy kicsit rideg ez az álláspont, dc mi ez a mi erkölcsi felfogásunkhoz képest, akik egy krajcárt sem fektetünk be. Rendkívül érdekes megfigyeléseket beszélt azután a nemzetek boldogulásáról, közben izes adomákkal fűszerezte előadását, majd szegénységünkről beszélve azt a megállapítást tette, hogy nem a szegénység a baj, hanem a hibás gondolkodás A kereskedők se hárítsanak minden bajt a vevőre, aki nem jón, ellenben törődjenek többet az üzletük koronájával: a bevásárlással. Az üzleti talentum és faji kérdés összefüggését találóan jellemezte. Az ő ősei kereskedők voltak és ő benne, aki ujságiró, meg van ez az érzék. Azt a bizonyos fajt se az leszi alkalmassá az üzleti életre, hogy öröklik ezt a tulajdonságot, nem is örökli, csak olyan környezetben él, amely alkalmassá teszi őt arra1 hogy jó kereskedő legyen. Az amerikai élelmesség és az amerikai üzleti • szellem hihetetlen fejlettségét a példák özönével tárta a hallgatóság elé, amely elragadtatással élvezte végig a remek előadást. Végezetül még azt állapította meg dr. Szabó László, hogy nálunk minden tudományra megtanít. ¡dk a fiatalemberekéi, de egyre nem: hogyan kell pénzt keresni. Dr. Szabó László előadásának rendkívüli lialása volt. Perceken át ünnepelték a kiváló publicistát. Tonelli Sándor az AKUF. TM>V«. A »Teáskanna0 védjegyű tea a társaság, a család és a mindennapi használat számárai ben mondott köszönetet a gyönyörű előadá-; sért. Ezzel a díszközgyűlés véget is ért. Bankett dr. Szabó László tiszteletére Délben egy órakor az AKUE vezetősége aj Kassban szűkebbkörü bankettet rendezett dr.j Szabó László tiszteletére, amelyen a város nevében Fodor Jenő polgármestcrhelyettes mondott pohárköszöntőt dr. Szabó Lászlóra. — Nagy öröme az Szegednek — mondotta a' polgármesterhelyeltes —-, amikor ide jön közénk Szabó László, abba a városba, amely-1 nck lakossága nagy gyönyörűséggel szemléiig kiváló fiának felfelé ivelő pályáját. Varga Mihály a több mint ezer csillagos cikk j Íróját köszöntötte, akinek publicisztikai tevé-' kenysége kiváló szolgálatokat tesz az országnak és az AKUE önmagát tisztelte meg, amikor dr. Szabó Lászlót hívta meg a mai fényes ünnepségre. Dr. Szivessy Lehel hatásos íelköszöntőben az AKUE-ra ürítette poharát Dr. Mczey Pál felszólalása után dr. Szabó László sziporkázóan szellemes beszédben köszönte meg az ünnepeltetést. Kiubvacsora a Kassban Vasárnap este 9 órakor a Kass nagytermében 200 terítékű bankett fejez be be az utazók Rothermere-napját, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Koch Sándor, az AKUE ügyvezető elnöké a tagokat köszöntötte, majd dr. Burger Béla az AKUE elnökének, dr. Tonelli Sándornak a szegedi működéséről emlékezett, majd a re-i vízió gondolatát fejtegette nagy tetszés között Hoffmann László, a városi nyomda igazgatója a sajtó munkásaira ürítette poharát, amit Hilf László hírlapíró köszönt meg. Varga Mihály, mondott még szép beszédet, végül Gábor Arnold hírlapíró az AKUE vezetőségére ürítette poharát. A klubvacsorán résztvevők a kora hajnali órákig a legjobb hangulatban maradtakegyütt. IIMmilllH MHHII llllll HH"""'"—-1"«"""»»1 Érísttk meg a gyermekei Pogány Margit előadása {A Délmagyarország munkatársától) Pogány Margit szegedi tanitónő vasárnap délelőtt a Kass-szálló nagytermében, melyet zsúfolásig megtöltött a közönség, előadást tartott a pedagógia modern lélektani alapjairól, összegezve a különböző lélekelemzési módszereknek a gyermeknevelés terén mindmáig elért eredményeit. Rámutatott azokra a nevelési ferdeségekre, melyeket a szülők lélektani ismereteinek hiánya idéz elő s melyek kitörülhetetlen nyomokat hagyva a gyermek lelkében, a felnőtt korban ncurosis formájában térnek vissza, a felnőtt pedig tudatlanul saját gyermekén bosszulja meg a gyermekkorban ellene elkövetett inzultusokat. Az előadás felölelte az apai és anyai nevelés lelki kihatását a későbbi életre s szólt ásókról az ellenhatásu benyomásokról, melyekből örök ingadozás és kei-esés lesz a felnőtt ember életében, tétova keresés az apa és anya, hatalom és támasz, a rideg realitás és az ideálok között. A közönség nagy tetszéssel fogadta az intelligens és ni uedasóülai sajálossáaot eláruló előadást.