Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-30 / 294. szám

ÜELMAGFARORSZAG 1928 Jecf.mSer^t mm ZONGORATEREM Rudapcil, VI.. tlalós ucca 16. Világmárkás zongorák éskoncert­pianinók 1000 pengSlil vásárolhatók elö­nvös rász'etflzctisra is. B.107 Tisztviselőknek nagy kodvozmény. Kinevezések Budapest, december 29. A kormányzó a vallás­fa közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Galamb Sándor állami középiskolai tanárt a sze­gedi állami polgári iskolai tanárképző főiskola tanárává a VI. fizetési osztályba, és dr. Acsay István tankerületi főigazgatói cimmel felruházott állami középiskolai igazgatót tankerületi főigaz­gatóvá kinevezte. , Figyelem ? Szilveszter napján, az előadások a Bolvárasi és Korzó mozikban 4, 6, 8.10 érakor kezdődnek. Kötöttáru különlegességek PoBBák Testvéreknél 280 Széchenyi tér és Csekonlcs u. | LUSZTIG IMRE SZÉCHENYI-TÉR 2. Egyedim kizárólagos harisnya és kötöttáru üzleL Mlnwséíjér/ partinclaf w Közismeret írta: Móra Ferenc. Mindig kegyeltje voltam a sorsnak s huszonöt évvel ezelőtt mint szolid és jóerkölcsü ifjú még előkelő protcktorokkal is rendelkeztem. Azoknak köszönhettem, hogy bejutottam az inasiskolába, mint havidíjas tanitó. Tanítottam heti egy órát, minden kedden este hattól hétig s azért kaptam a ltözpénztárból havi tíz koronát. — Közismeretet fog tanítani, kolléga ur, — mondta az igazgató, ahogy bemutatkozom neki < s ideadta az előirt tankönyvet is. Nagyon érde­kes könyv volt, találtatott benne csillagos ég, váltó­isme, községi autonómia, légtünettan, Dugovics Ti­tusz, baromorvoslás és Borneo kigyó faunája. Min­gyárt láttam, ahogy átlapoztam, hogy nagy tudós lehetett, aki csinálta, csak éppen vidéki inas­iskolában nem tanított soha. Jól is sejtettem: a könyvet maga az iparoktatási főmufti irta. - Nono, hiszen nem a könyv a lényeg az inas­iskolában, hanem a fegyelem, — adta a haszná­lati utasítást az igazgató, különben nagyon de­rék ember, kitűnő pedagógus s nekem mindmáig igaz jó barátom. • — Fegyelmezni, fegyelmezni: cz a fő! — mind ezt mondták a többi kollégák is. Voltak vagy hú­szan, elemi tanítók, középiskolai tanárok, mind edzett hősei az inasoktatá&nak. Egyik a karomat tapogatta meg és aggodalmasan csóválta a lejét, mert vékonyallotta. A másik azt a tapasztalati tényt közölte velem, hogy a sétapálcával is lehet boldogulni, de azért a méterrúddal többre mehe­tek. Tudniillik hogy amint az osztályba belépek, a mélcrrudal kell találomra az inasok közé vág­nom, akkor csönd lesz. Huszonöt cv távlatából visszanézve a cyakorla­Vérátömlesztés! műtétet akarnak végrehaftani az angol királyon London, december 29. A londoni lapok ma reggel valamivel kedvezőbben itélik meg a király állapotát, de megállapítják, hogy sem­miesetre sem lehet még azt mondani, hogg a király tnl van a halilveszedelmen. A kezelőorvosok vérátőmlesztési műtétet akarnak végrehajtani a királyon. A Daily News szerint az utolsó negyven­nyolc óra alatt a király (őbbizben órákon át eszméletlen volt. 99 Hz iparpolitika terén mindent elttlrttl kell kezdeni" Dr. Szabó László Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Szabó László egyetemi tanár, az országos nevü publicista szombaton Szegedre érkezett, hogy az iparospárt meghívására vasárnap dél­előtt fél 11 órakor előadást tartson a keres­kedelmi és iparkamara nagytermében. Szom­baton este tiszteletére vacsorát rendeztek a Raffay-vendéglőben. Gombos István üdvözölte Szabó tanárt, aki azután lebilincselő érvekkel beszélt a ma­gyar iparpolitikáról. — A legnagyobb baj az, mondotta, hogy iparpártolásról beszélnek. Egyenesen őrület ebben az országban például petróleumipart, vagy gummikerékipart »pártolni«, mikor ezeknek gyártásához hiányzanak a természe­tes adottságok. Ez az »iparpártolás - csak arra jó, hogy egyes vállalatok keressenek. Magyar­országnak nem szabad más ipart pártolnia, mint aminek itt megvannak a természetes elő­feltételei. Lehetetlen iparokat pártoltak itt és ezért nincs támogatás az önök, a kisipar részére. — A háromszázezer iparos ügye egyáltalán nincs elintézve, mondotta ezután, itt min­dent élőiről kell kezdeni. A kormánynak az a feladata, hogy az ipar részére a fogyasztót biztosítsa, hogy megszerezze a piacokat. Szabó tanár ezután részletesen foglalkozott az iparosság közé bedobott játékszerekkel, majd ismertette Amerika példáját, amelynek munkáját az ipar terén is bámulni kell. Sokáig és lelkesen tapsolták a kiváló publi­cista-tanárt, majd dr. Szivessy Lehel emel­kedett szólásra, aki dr. Szabó László egyéni­ségét és munkásságát méltatta. Szabó László minden írásában, szavában egységes célki­tűzés van, egységes céltudatosság, — egy európai szemüvegen keresztül szemlélődő jó­zan államférfi, politikus, publicista, történész, jogász, filozófus egységes céltudatossága. A megjelentek lelkesen éljenezték Szabó professzort, majd még több felszólalás hang­zott cl. ¡Elsőre»!! selyem, flór, gyapju­harisnyák, nadrágok, I kombínék, cérna- és Ssűrkeztyük a legolcsóbb napi árban 5,6b Káldor J. és Társánál, Kárász ucca 8 Akinek rádiója van ne legyen veie bal, az Tegye meg MoBnár János: Hibakeresés és késziilékkarMartás könyvét Magyarország tínü íel]ea radiófórképéveL. Ara P 3°60. . KcphatA: Budapest. V, Vilmos csOsz&r ni 34 DéSsnagvarorszás kiadíbivatai&lMUL. letilt pylloverek legolcsóbban 486 ' Hoffmann Dezsőnél, Csekonics ucca 4. sz. tiasság pálmáját a métermdaknak kell adnom. Azonban én már akkor se voltam gyakorlati em­ber. Álló esztendeig kibírtam negyven inas közt, akik bögéssel, nyerítéssel, mekegéssel, kukoréko­lással és nyávogással fogadtak, mikor először lép­tem be közéjük. Ugy kibírtam, hogy se én nem tettem kárt őbennük, se ők én bennem. És nem kellett hozzá méterrúd se, csak éppen az kellett, hogy ne nyúlj unk hozzá a »közismeret «-hez, mert attól mindnyájan elkárhoztunk volna. Egyszer vaktában kinyitottam a könyvet s A szóda cimü olvasmányra nyitottam rá. Aztán megint csak vaktában rámutattam egy egéxképü inasra: — No olvasd! A gyerek addig olvasott, mig oda nem ért, hogy a szóda legfinomabb fajtája a halcinált szóda. Ezt aztán olvasta kanciláltnak, kancsinált­nak és csak azért nem tőrt ki a nyelve szegény­nek, mert engem elfutott a düh. — Milyen inas vagy te, fiam? — Szabóinas. Hát a keserves poncius-pilátusát annak a m. kir. állami iparoktatási szaktudománynak! Én ta­nultam az egyetemen természethistóriát, nyelv­tudományt, csillagászatot, művelődéstörténetet, esz­tétikát, etikát, de a halcinált szódával soha az életben nem találkoztam. Hát minek kelljen azt tudni egy istenadta szabóinasnak, amit az egész magyar képviselőház és főrendiház együtt se tud! A pragmatika sanctio-ról is volt egy szép olvasmányunk, mert az is beletartozik az inasi közismeretbe. Alighanem valami nagy te­kintélyről lehetett kiírva, mert egy csöppet ér­telmetlen volt. Megpróbáltam a nevezetes és költ­séges törvényt a gyerekeimnek elmagyarázni a macuk nyelvén. Aki nem aludt, vajzv legyet nem fogdosott, hallgatta is türelmesen. — No fiam, — simogatom ki a következő kedd­estén egy hóka gyereknek a haját a gyuladásos szeméből —, hát tudod-e még, miről meséltem a múltkor? Szelidképü, csendes jó gyerek volt, mindig vé­gigaludta az órát. Most is elásitotta a felelet felét beicpislogva a könyvbe. — A ... a tícáról. — Ne beszélj csacsiságot, te. Mi az a tica? — Vagy izé... a cicáról. — Mi a mesterséged? — emeltem fői az állát. — Pék vagyok. — Hány órakor feküdtél le az éjszaka? — Háromkor. — Mikor keltél fel? — Fél hétkor. — Mikor fekszel le ma? — Megint háromkor. — No jól van, kis fiam, feküdj rá szépen a ka­rodra és aludj egyet hét óráig. Máig is azt hiszem, ezért a bűnömért elenged nekem a jó Isten száz esztendőt a purgatórium­ből. Viszont külön szurokfürdőt érdemelnék azért, ha lett volna kedvem tovább nyaggatni a pragma cicával egy tizenegy éves gyereket, aki naponta negyedfél órát alszik. És máig se teszek szemre­hányást magamnak érte, hogy önhatalmúlag meg­reformáltam az inasoktatást, kidobván a tanterv­ből a közismeretet és helyette az Ezeregyéjszakát adván elő heti egy órában. Mig a többi osztályok­ban egész esztendőn át csattogva, pufogva, ordit­va, jajgatva folyt az emberszelidités, minálunk olyan csönd volt, amilyen csak egy kirgiz jurtában lehet, mikor az egész sátoralja gyerek körülüli mesemondót Az ám, csakhogy a jurtában nincs vizsga« az iskolában nieő van. U.cy kivánia a lőrvéox. hogy

Next

/
Thumbnails
Contents