Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-25 / 291. szám

•192S decerns*» >25, DÉLMAfíYARORSZAG 45 II fytbaSIon klvlil — Szeged elveszett a sportok számára Amióía versenyeznek Szegeden, az 19255-as év volí a legrosszabb (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi sport 1928-as esztendeje a teljes dekadencia jegyében folyt le. Már elöljárójában azonban kikapcsoljuk ebből a megállapításból a professzionista guiballí, amely viszont csaknem kizárólagosan képviselte Szeged sportját, míg a többi sportágakban, ide számítjuk az amatőrfutballt is^ szomorú esztendőt kellett átkmlódni. Hozzávetőlegesen álljon itt egy statisztikaféle arról, hogy körülbelül hányan sportolnak Szegeden — nyilvánosan. Futballozik Atlétizál / Úszik Birkózik iVív Boxol Kerékpározik Ping-pongozik Tenniszezik Tornászik Evez 320 ember 120 ember 60 ember 50 ember 100 ember 40, ember 120 ember 50 ember 200 ember 230 ember 100 ember összesen: 1370 ember. Ennek a közel másfélezer embernek a produkciója nem érdekel Szegeden összesen másfélezer embert, viszont volt ebben az esztendőben olyan profifutballmérkőzés, amely egymaga hétezer embert vonzött Természetesen itt semmiféle vonatkozásban sem teszünk összehasonlítást és vonunk párhuzamot a profifutball és a többi sportág kőzött, itt csak arra szorítkozunk, hogy nagy vonásokban beszéljünk a szegedi sportélet 1928-as esztendejéről. AZ amatőrfutball minden erőlködés dacára Szegeden nem vonz közönségei Az amatőrfutball. Kétségkívül legfájóbb sebe az amatőrök kicsi, de lelkes táborának. Bármit is próbálnak e jőszándéku és önzetlen sportemberek, a szegedi amatőrfutball nívóját nem tudják emelni. A közönség — éltető eleme a futballnak — teljes közönyösségben halad el az amatőrmeccsek melleit és ezt a publikumot talán még pénzért sem lehetne kicsani egy-egy ilyen viadalra. Szegeden azt mondják, ennek egyszerű oka van: profiklub működik a városban és az amatőrök nem bírják el a konkurrenciát. Nem ez az igazság. Az igazság az, hogy 1. az amatőrök gyengén futballoznak, 2. az amatőrök még gyengébben adminisztrálnak. Hogy gyengén futballoznak, ennek ők az okai. Ha sokat treníroznának, ha mindig lelkesen játszanának, akkor bizonyosan jobbna menne a dolog. Az adminsíztrációval azonban már másképen állunk. Egy szezonra Szegeden ligameccsnél nem esik több, mint öt, legfeljebb hat meccs. Az amatőrök azonban akkor is futballoznak Szegeden, amikor a Bástya nincs itthon, közönséget még sem tudnak verbuválni. Nem tudnak hirdetni, nem tudják egészen olcsó helyárakkal telekürtölni a nyilvánosságot. A vezetőségekben van tehát a hiba, amelyek nem sok ambicíóval végzik az önkéntesen vállalt kötelességeket. Jól kell adminisztrálni az amatőregyesületeket, itt van a siker titka. valamire v.M6 ailélikai verseny nem voll egy sem. Ez évben az atlétika szempontjából csak két egyesület jöhetett számításba: a KEAC és az SzTK. A KEAC, amely már társadalmi elhelyezkedésénél fogva is domináns szerepet játszott a szegedi sportegyesületek között, hiába rendezett egy csomó versenyt, ha arra nem volt kíváncsi senki. Az SzTK pedig versenyrendezési szempontból semmiféle eredményt nem mutathat fel. Hogyan van az, hogy az olimpiász évében, amikor a világsajtó minden lapja vezető helyen foglalkozott az eredményekkel, Szegeden az ördög se törődött minden sportok koronájával, az atlétikával. A közönség azt mondja, hogy nem jól rendezik a versenyeket, minden atlétikai verseny unalmas. Van is benne valami. Helyből távol-, meg helybőlmagasugrásra, 9 méteres sulydobásokra, 2.50-es rúdugrásokra nem kíváncsi a néző. A futball azért vonzó, mert a közönség figyelmét állandóan és szünet nélkül leköti. Tessék az atlétikai versenyeket is ugy rendezni, hogy az egyes versenyszámok között ne legyenek szünetek, minden versenyen legalább két stafétaszám szerepeljen és a jó versenyzők indulását letiltás terhe mellett biztosítsák. Uszó olympikonokas nevelt a Mizös mocsár, mert nincs versenyuszodába az ország második városának Merőben hihetetlennek hangzik, pedig így van: Szegednek nincsen versenyuszodája. Az úszás és a vízipóló ma a legnépszerűbb sportágak köze tartoznak és Szegeden, a Tisza mellett nem lehet versenyszerű uszósportot űzni. Százával mennek tönkre a kimondott uszótehetségek, mert nincsen hol tréninget folytatniok és a két Wannie-fiunak a poshadt vizű és bűzös Rókusi-tóban kellett készülni az olimpiászra. Volna virágzó uszóegyesülete Szegednek, kitűnő polójátékosok tucatszámra akadnának, a magyar Magdeburgot lehetne itt megteremteni, de nincs uszóda és ennek hiánya még a sportolási hajlandóságot is kiöli. Egy, egyetlenegy úszóverseny volt az idén Szegeden, de arra se igen szívesen mentek ki az emberek, mert ha valaki belépődijat fizet, ugy szeret kényelmesen is ülni és szereti jól érezni magát a versenyeken. Itt olyan közönséget lehetne nevelni az uszósportnak és az uszóversenyeknek, amilyent csak akarnak, de hamar uszódát! Nem veszik észre, hogy minden városban van évente nagy uszókongresszus és ezzel kapcsolatos úszóversenyek, csak Szegeden nem lehet ilyen nagyobbszabásu viziünnepséget rendezni, mert az 1928-ik, tehát a sportok fellendülésének évében, ebben a városban nem volt versenyuszóda. KENDERMAGYAR LEN- ÉS JUTAIPAR RT. UJS^EOJBEI - BUDAPEST Sürgb'nyclm: KENDCRfP SXEGED T elefonszámok: 19., 592. és 376. H Kóser éttermei Budapest, Teréz körút 4 Szegediek találkozó helye 48 ey kézműárakereskedése az „Arany harang"-hoz Szegei, Széchenyi lér 14. szám Telefom: 90. Mindenkinek elment a kedve attól, hogy atlétikai versenyt rendezzen Megdöbbentő visszaesést tapasztalunk az atlétikai életben. Nem a rekordokra gondolunk, .. ______________ abból bőven iutott az idén is Szegednek, de 1 Nagy válasstéle férfi és nöi ssöveteUben, minűennemU selymekben, vássnakbam, függönyökben, plüss áivelőkben és garnitúrákban. Szigorúan SíKalaoáÉ ÄraSs:!