Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-21 / 288. szám

s 1928 december 21 DÉLMAGV \ RGÍ!S7. AG Békésen intéződött el a kisteleki álarcosbál rágalmazás! pöre KI jeleni meg a bálon az orvosné jelmezében ? (A Délmagyarország munkatársától.) A ' Délmagyarország annak idején részletesen be­számolt arról o rágalmazási pörről, amely a kisteleki Zsidó Nőegylet álarcosbáljával kap­csolatban keletkezett Az álarcos bált nagy Izgalmak előzték meg. Már ugy volt, hogy a bált meg sem rendezhetik, mert a vezetőség tagjai megharagudtak. Az ellentéteket azonban sikerült eloszlatni, mire a bálát mégis meg­rendezték. A szupé-csárdásig rendben is ment minden. A bálteremben azonban megjelent egy hölgy, aki feltűnő viselkedésével nagy iz­galmat keltett Az ismeretlen álarcos dr. Weiszberger Ernőné ottani orvos feleségének ruhájában jelent meg. A hölgy azonban nem viselkedett uriasszonyhoz méltóan, úgyhogy a rendezőség már arról tanácskozott, hogy a hálrfijet hogyan kel'ene a teremből eltávolítani. Ezeket a kinos pillanatokat azonban már nem várta meg a hölgy, hanem eltávozott a bál­teremből. A bál után Kisteleken napokig beszéltek az álarcos bál különös eseményéről. Később már arról is sugdosott a fáma, hogy Weiszberger Ernőnc a bálba maga helyett bosszúból a nevelőnőt küldte cl. Amikor Kisteleben egyre többet beszéltek az álarcos bál furcsa epiló­gusáról, Beck Jánosné ügyvédje, dr. Léderer László által dr. Weiszberger Ernőné ellen az egyletnél kizárási indítványt tett. Az indítvány egyes kitételei miatt dr. Weisz­berger Ernőné a bírósághoz fordult és rágal­mazás címén feljelentést tett Beck Jánosné és annak ügyvédje, dr. Léderer László ellen. Dr. Gaál István járásbiró egyszer már tár­gyalta az érdekes rágalmazási pört, amikor elrendelte a bálon megjelentek kihallgatását és uj tárgyalási napul december 21-ikét tűzte ki. Csütörtök délelőtt történt azután, hogy ¡dr. Gaál István Járásbiró dr. Weiszberger Ernőné ügyvédjétől, űr. Sebők Ferenctől értesítést ka­pott, hogy a vádat visszavonta és igy a tár­gyalás elmarad. Dr. Gaál István járásbiró a panaszos bejelentését tudomásul vette. A bí­róság azonban pénteken délelőtt ennek el­lenérc kiszáll Kistelekre, ahol a hivatalos for­mák között szünteti meg Kistelek társadalmi »szenzációjából«; keletkezett rágalmazási pört. n közgyűlés minden szónoka a közigazgatási reform ellen beszélt, a többség mégis elvetette Bodnár Géza autonómia-védő indítványát A polgármester megobstruáíta az íiiúiiványf, d csoitette a Klotürt és a kormány fe'oszlatási jogát (A Délmagyarország munkatársától) Félőt órakor nyitotta meg a polgármester csü­törtökön délután a folytatólagos közgyűlést, amely •lég nagy érdeklődést keltett a városatyák körében. Dr. Bodnár Géza napirend előtt szólalt fel. Kéri a tanácsot, hogy valamilyen módon még karácsony előtt utalja ki a nyugdijasok karácso­nyi segélyét A polgármester kijelenti, hogy az arra rászorult városi nyugdíjasoknak a polgármesteri gyorssegély­alapból utal ki segélyeket. Dr. Fajka Lajosnak a tanyai állatorvosi állások szervezésére vonatkozó interpellációját dr. Tóth Béla főjegyző ismerteti. Fajka azt kérdi a tanács­tól, hogy miért nem tett jelentést a közgyűlésnek a két tanyai állatorvosi állás szervezéséről, holott erre a közgyűlés már hónapokkal ezelőtt utasí­tást adott Erre az a tanács válasza, hogy már felterjesz­tést intézett a kormányhoz a két állás megszerve­zése érdekében. Fajka ezután vizsgálatot sürget a városi ker­tészet — szerinte — szabálytalan anyagrendelései miatt. A tanács szerint nem történt szabálytalan­ság, igy vizsgálatra nincs szükség. Megkérdi Fajka azt is, hogy a tanács miért benyújtóit indítványát terjeszti ezután elő és kéri, hogy térjen a közgyűlés az indítvány fölött napirendre, mert a javaslat végleges formája még nem alakult ki és mert a já­vaslat nem szükiti, hanem bőviti a városok autonómiáját. Készletesen ismerteti ezután a javaslatot, de beszédét a városatyák állandó ellentmondással kisérik. Kiderül az ismertetésből, hogy a mai köz­gyűlésnek, amely eddig a tanácsi emelvényről csak tömjénezést, csak dicséretet kapott, igen súlyos hibái vannak, kiderült, hogy a köz­gyűlés nehézkes, lassú, lomha és nem tudja helyesen intézni a városi ügyeket. A városatyák egyre fokozódó derültséggel hallgatják az elaborátumot, nevet az előadó is, a polgármester is, aki vidáman ropogtatja azt a cukrot amivel Bokor Adolf látta cl o sze­nátorokat I-.M?L szokásához hiven. nem terjeszti fel a belügyminiszterhez azt a fc­lebbezését, amelyet a közgyűlésnek vitéz Papp Fe­renc üzemi igazgató lakbére ügyében hozott köz­gyűlési határozat ellen benyújtott. A tanács válasza: a közgyűlés akaratából vizsgá­lat folyik Papp Ferenc üzemi igazgató ellen és ezt a vizsgálatot a tanács a lakbér szempontjából is fontosnak tartja, tehát a felebbezést csak a vizs­gálat befejezése után terjeszti be. Fajka Lajos nem veszi tudomásul a tanács válaszát. A tanácsnak kötelessége lett volna jelen­tést tenni az állatorvosi állásokról. A városi lak­bért szabálytalanul rendezte, nem törődve a köz­szállitási szabályokkal, pedig ezek a szabályok kötelezők még a polgármesterre is. — A közszállitások terén, amióta dr. Somogyi Szilveszter a polgármester, furcsa dolgok történ­nek. (Zaj minden oldalon..) A felebbezésnek el­egyrésze vonatkozik Papp Ferencre, de ugyan­abban felebbezett az üzemi igazgatósági tagok tiszteletdija ügyében is. A polgármester röviden válaszol. Abban igazat ad az interpellálónak, hogy a közgyűlési hatá­rozatok végrehajtásáról tájékoztatni kell a köz­gyűlést. Ez a jövőben meg fog történni. Kéri a tanácsi válasz tudomásul vételét. A többség a választ tudomásul vette. Dr. Tóth Béla főjegyző Bodnár Gézának Az előterjesztés után dr. Bodnár Géza szó­lalt fel. Nem hiszi, hogy a tanácsi előter­jesztés a tanács tagjainak meggyőződését tük­rözné vissza. Ez a tanácsi vélemény, amely nem egyéb, mint szórói-szóra a törvényja­vaslat indokolása, bizonyos taktikai okokból jöhetett létre. — A közéletben ma a közöny és a fásultság uralkodik. Mindenki mindent a kormánytól vár. Az ellenzék a nagy, mindent lehengerlő kormánytöbbség miatt kedvetlen. Nem hal­lattszik olyan ellenzéki nyilatkozat, amely fel­rázná a városok lakosságát a közönyből. Fe'olvassa Scilovszky belügyminiszternek azt a nyilatkozatát, amelyben súlyosan megbántja az autonómiákat és amely ellen egyetlen vá­ros sem tiltakozott. — A közélet tercn dohos a levegő. Fel kel­lene nyitni néhány ablalcot. Az én Iruütvi­FBNIKfiPEZŰfiBPEK! legolcsóbban 846 £iebmann látszerésxnél, Ha-Ha melleit­nyom is dohos levegőbe került. A közélet do­hosságára mutat az is, hogy indítványomat nem közölték a sajtóval, igy a közönség nem is tudott arról, hogy ma ez a kérdés tárgya­lásra kerül itt, a közgyűlésen. — A magyar törvényhatóságok fejlődése a magyar történelem. Az autonómia olyan régi, mint a királyság. Kezdetben igen de­mokratikus intézmény volt a törvényhatóság. Később a nemesség befolyása növekedett. A törvényhatóságok egyik legfontosabb joga az ellenállási jog. — Magyarország ma királyság — király nélkül, az önkormányzat pedig a belügymi-, niszter jóvoltából önkormányzati jog nélkül marad. Lehetnek még idők, amikor szükség lenne a nemzeti állam szempontjából a szé­les jogkörű autonómiákra. Bodnár Géza ezután ismerteti részletesen a törvénytervezetet. Nem lelkesedik a viri­lizmusért, de ha már megtartják, akkor vigyék bele ebbe is a demokrá­cia szellemét. A törvényjavaslat szerint 60 háziúr választ majd 30 virilistát, de 200 orvos mindössze két tagot küld a közgyűlésbe. Válasszák a vi­rilistákat is a választók. —• Szakszerűség alapján mindenki tagja lesz a közgyűlésnek, csak éppen a biró nem, a legfüggetlenebb intézmény képviselője. A javaslatból itt tűnik ki a lóláb. — Ma a konzervativizmus a legnagyobb liberálizmus. Maradjunk meg régi törvényeinknél, sokkal több jogot és szabadságot ad­nak, mint az uj reformok. Felesleges a választói jogot hatévi helyben­lakáshoz kötni. Elég kettő is. Lehetetlen rend­szer lesz a kisgyűlés rendszere is. A köz­gyűlés nem lesz felebbezési fórum, a város legfontosabb ügyeit ez a leg­nagyobb részben tisztviselő- és kine­vezett tagokból álló kisgyűlés fogja intézni. Nincs szükség a tanácskozási rend törvény­nyel való szabályozására sem. A tanácsko­zás rendjét mindenütt az egész világon maga a tanácskozó szerv állapítja meg önmaga szá­mára. — A háború óta meg van ebben az ország­ban az a szomorú szokás, hogy a legkisebb nézeteltérés esetén is egymásra sütik már az emberek a hazafiatlanság bélyegét. Tilta­kozom az ellen a föltevés ellen, hogy egy törvényhatósági testület hazafiatlan, állam­ellenes magatartást tanúsíthat. Ha egy kis gerinc van bennünk, akkor egyhangúlag til­takozunk ez ellen. Kérem a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy ezt az utolsó határoza­tot ugy hozza meg, hogy az méltó legyen hozzá. (Éljenzés.) Kéri indítványa elfogadá­sát. Wimmer Fülöp a következő felszólaló. Ez a harc a szabad­elvüség harca a reakció ellen, mert a törvény­javaslat reakciós. Nem érti, mi késztethette a tanácsot arra az álláspontra, amelyet Bod nár indítványával szemben elfoglalt. A pol­gármester hátamögött gerinces, öntudatos köz­gyűlés állj amely nem bókol minduntalan a kormánynak, akkor a polgármester is sok­kal eredményesebben dolgozhat A kormány évek óta azt látja, hogy itt minden fonlosabb javaslat a tisztviselőszavazatok segítségével vá­lik határozattá. — Ila a főispán javaslata lenne a lanacs által elütetieszleli javaslat, azt értenem, xoerl a közigazgatási reformtervezet autonómiasértő rendelkezései ellen

Next

/
Thumbnails
Contents