Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-20 / 287. szám

D£LMAGYARORSZAG 192S december 20. gondnokra szükség van. Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a házgondnoki teendők kér­dését a belügyminiszteri leirat szellemében rendezze. Ez felel meg a város érdekeinek. Pásztor felszólalására a polgármester vá­laszol. Elmondja, hogy ezelőtt senkisem tudta, ki a gondnoka a város házainak, ö maga ja­vasolta, hogy a tanács szakértőkre bizza a 300 városi ház gondozását. A szervezeti sza­bályrendelet ezt a munkát nem sorozza a "árosi mérnökök feladatai közé. — Kötelességükké kell tenni — szól közbe Pásztor. — Ha kifogása van valakinek a mérnökök munkája ellen, jöjjön hozzám, én majd fe­lelősségre vonom a mérnököt. — Dehogy vonja — szól közbe szomorúan Balogh Lajos nagy derültséget keltve. — Hát bizony, ha a bizottsági tag ur jön hozzám panasszal, nem mindig vonom fe­lelősségre, mert akkor nem mindig van ok. (Harsogó derültség.) A közgyűlés többsége ezután elfogadta a tanács javaslatát. Hosszú vita támadt egy vizvezetékbekapcsolásl ügy körül. Török István Móra-uccai háztulajdo­nos arra kért engedélyt, hogy sarokhá­zát bekapcsolhassa a magasnyomású vízveze­ték hálózatába. A tanács a kérelmet elutasí­totta, a kérelmező a közgyűléshez felebbe­zett. A tanács javaslata ellen felszólalt dr. Kor­mányos Benő, majd dr. Szivessy Lehel. Hi­vatkozott arra, hogy a kérdéses telek egyik részének joga van a magasnyomású vízve­zetékre, mire a polgármester kivizsgálás cél­jából levette az ügyet a napirendről. Az alsóvárosi templom tataro­zásához szükséges városi hozzájárulás kérdéséhez töb­ben feliratkoztak. A polgármester jelenti: • « ' — Gárgyán Imre, Balogh Lajos és Kószó István. — Tyű, akkor rám nagyon későn kerül a ¿or, — mondotta erre Kószó István. (Nagy derültség.) Gárgyán Imre felszólalása után a polgár­mester bejelenti, hogy az 1930-as költségvetés keretében, ha lesz rá fedezet, több segélyt vesz fel a város. Reméli, hogy ez a bejelentés feleslegessé teszi a további felszólalásokat. Balogh Lajos mégis felszólal és a fogadalmi . templomalap felszabaduló jövedelmét ajánlja j az alsóvárosi templom tatarozására. Dr. Kószó István felszólalásában ismerteti az alsóvárosi templom helyzetét és kijelenti, hogy a városnak kell fedezetet találnia a szükséges 25.000 pengős hozzájárulásra, mert a templom tatarozása már halaszthatatlan. Fajka Lajos hozzájárul Kószó István indít­ványához. Felszólalt még Papp István, aki azt meséli el, hogy a babonás nép szerint azóta pusztul a templom, amióta bevitték oda a mozit. Dr. Szcless József arra hivja fel a figyelmet, Iiogy a műemlékek bizottsága az alsóvárosi templomot és berendezését műemlékké nyil­vánította. A műemlékek fentartására tekin­lyes összeget vettek fel az állami költségvetés­be. Kérjen a város ebből segélyt a templom rendbehozásához. A polgármester válasza után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el és tízezer pen­gőt szavazott meg a templom tatarozására. Rack Lipót tanácsnok ezután a városi nyugdüasok karácsonyi segélyére vonatkozó javaslatot terjesztette elő. Valihóra István a tanács javaslatát elfő­d a, de azt indítványozza, hogy az aktív viselőknek is adjon karácsonyi segélyt a város, mint ahogyan hét év óta minden év­ben adott. A városnak kötelessége, hogy gon­doskodjék alkalmazottairól. Dr. Bodnár Géza furcsának tartja, hogy a nyugdijasok a karácsonyi segélyt csak a kor­mányhatósági jóváhagyás után kaphatják meg. Indítványozza, hogy a segélyt azonnal fizesse ki a város. A polgármester felszólalásában arra hivat- . kőzik, hogy a mult évben, amikor a közgyű- | lés kimondotta, hogy karácsonyi előleget ad a tisztviselőknek, kimondotta azt is, hogy többot nem ad segélyt. Ezért kéri Valihóra indítványának elvetését. A közgyűlés ezután a tanács javaslatát el­fogadta, — a nyugdijasok pedig, akik papíron kapnak segélyt, de azt a valóságban csak va­lamikor jövőre kapják kézhez, szomorúan vo­nultak eí a karzatokról. Rack Lipót a pótköltségvetés tételeit ismerteti. fajka Lajos kifogásolja a költséges banket­tozásokat, amelyre nagyon sokan kapnak meg­hívót. így történt legutóbb a gyorsiró-ban­ketten is. Dr. Papp Róbert kijelenti, hogy a gyorsirók bankettjén nem vett részt illetéktelenül senki. A közgyűlés a pótköltségvetést ezután el­fogadta. Hét órakor került volna sor az interpellá­ciókra és indítványokra, a polgármester azon­ban félbeszakította az ülést és folytatását csü­törtök délutánra halasztotta. H*.«n ZORO és HUMJ rJSftfi A husz éves fiatalember agyonlőtte a tizenhét éves barátnőiét Kettős szerelmi dráma Berlinben (Budapesti tudósítónk telefonjelentcse.) Bécsből jelentik: A Dorningstrassén levő Gra­ben-szállóban szerdán kettős szerelmi dráma történt, Buchcr Frigyes 20 éves fiatalember agyonlőtte barátnőjét, a 17 éves Kochschmic­der Ellát, majd amikor látta, hogy a leány meghalt, főbelőtte magái. Holtan rogyott le szerelmese mellé. Hátrahagyott leveleikben azt irták, hogy szüleik ellenezték barátsá­guk és ezért mentek a halálba. „Szibériából hosszú az ut Szegedig. Józsinak addig sok minden kell . . . it Egy vakmerő kuruzsló cigányasszony azzal szélhámoskodik a tanyákon, hogy „hazahozza az eltűnteket" Sohasem veQet f| altoaimasab b karácsonyi, altalmi vagy nászajándékot, mint a világhirü „WELINER" alpacca evőkészlet gyönyörU kazettában 0 havi részletre előleg nélkUl. 004 GASPAR FERENC ékszerész Mikszáth Kálmán ucca 12. (Valéria tér sarok.) (A Délmagyarország munkatársától.) Az alsótanyai rendőrség jelentése szerint a tanyá­kon ismét kuruzsló cigányasszonyok garáz­dálkodnak, akik érzékenyen megkárosítják a hiszékeny lakosságot. Az alsótanyai rendőr­ségre nemegy ilyen feljelentés érkezett. A rendőrség nyomozó munkáját azonban nagy­ban megnehezíti az a körülmény, hogy a la­kosság valósággal elrejti a bűbájos cigány­asszonyokat és nem egy esetet tud a rendőr­ség, hogy egy-egy tanyán heteken át lakott az ilyen kuruzsló, majd valósággal meggazda­godva távozott cl. A rendőrséghez beérkezett feljelentések sze­rint kuruzsló cigányasszonyok azzal szerez­tek maguk iránt bizalmat, hogy Ígéretet tet­tek arra, hogy sa harctéren, vagy a hadi­fogságban eltűnt hozzátartozóikat hazahozat­ják...« A cigány asszonyok megszerezték mind­azok névsorát, akik eltűntek a világháborúban és az igy megszerzőit cimek alapján keresték fel a tanyaiakat. Az egyik feljelentésben Rostás Györgyné mórahalmi lakos a következőket adta elő: — December első napjaiban történt, hogy egyik reggelen egy cigányasszony jelen1, meg házamban. Én bizalmatlanul fogadtam. Vi­gyáztam minden lépésére. A cigányasszony azonban hirtelen azzal állt elő, hogy tud az én Józsi fiamról. Józsi fiam 1917-ben tűnt el. A hivatalos értesítés szerint hadifogságba eselt. Levelet azonban nem kaptunk tőle, ugyhógy két évvel ezelőtt holttá nyilvánítását is kértük. — A cigányasszony elmondotta, hogy neki módjában van fiamat >>hazahozatni«. Olyan határozottan beszélt fiamról, hogy hittem neki. Először ötven pengőt kapóit tőlem. m"id zsírt és élelmiszereket. Azt mondta, hogy Szibmából nagyon nacy az ut Szegedig és a Józsinak addig sok élelmiszer kell... Én hit­tem neki és amit kért adtam. A mult hét pén­tekjén 10 pengőt kért még tőlem, azután el­tűnt. Azóta nem jelentkezett. Azt hallom, hogy most egy másik tanyán lakik. Az uram sógora rendőr, akinek felvilágosítása után tettem meg a feljelentést. Rostás Györgyné feljelentéséhez hasonló már több futott be a rendőrséghez, amelyeknek alapján a rendőrség most mindent elkövet, hogy a tanyákat megtisztítsa a vakmerő ku­ruzsló cigányasszonyoktól. LUSZTIG IMRE SZÉCHENYI-TÉR 2. Egyedüli kizárólagos foesisnya és kötöttáru tíztei. Minöséaétt aaranciai ÍM

Next

/
Thumbnails
Contents