Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)
1928-12-20 / 287. szám
733 SZEGED: Sierkeszlöíég: Somogyi ucta fcíil fik 1Q9K lÍj>rPmhP1!' MAKÓ: Szerkesztőség éí klodóWvotal: 22. Lem Telefon: Kladóhlvntal, u ^ vvnuwv. wv ürt ucco 6. Telefonj 131« szám.« » « » « » kSlcsOnkSnyvt&r 6» Jegyiroda : Aradi <»H3>® HÓDMEZŐVÁSÁRHELY i Szerkesztősén ucco S. Telefon: 300. - Nyomda: Löw _ . és kladóhlvalnl: Andrássy ucca 25. Upól ucca 1«». Telefon; 16-34. «»«»«» IV. ÉVÍOlyam Telefon: 49. Mám. « « «» «» «» « Elölizetesl navontn v-iO vlde m.i ét a lOvAroiban Xtu tll'Wld ft-40 pengő. Egyes tz&m 16, vasár- és Urinep íap Z4 tlllér mm t€ A. szegedi „jó fiuk Érdekes megfigyelni azt az óvatos eltökéltséget, a cselekvéstől való irtózásnak azt a magasfeszültségét, azt az ijedt kényelmetlenséget, amivel a város tanácsa az önkormányzat megcsonkítása elleni tiltakozást szeretné némává szordinózni. A városi önkormányzatról most készül a törvény, a tervezet végleges szövegezésében már ki is került a minisztérium kodifikációs osztályából; nem vagyunkhát interjúkra és újságcikkekre utalva akkor, amikor a kormány szándékáról és törekvéseiről tájékozódást akarunk szerezni. Tudjuk hát azt is jól, (bár kevésbé biztosan tudhatnánk), , hogy a kormány s ami akaratban és cselekvésben vele egyet jelent: a törvényhozás az önkormányzat reformja cimén az önkormányzat erőteljes korlátozására készül. Ehez a reformhoz mindenki hozzászólhat, politikai pártok, sőt politikai csoportok megvitatják, világnézlet és pártállás mind a maga prédájának tekinti a törvényhatósági önkormányzatnak a magyar alkotmányba beépített jogát, csak arra nem nyilt még mód s arra nem teremtettek még alkalmat, hogy azok is nyilváníthassák véleményüket, akikről a törvény szólni fog: a magyar önkormányzatok. A közigazgatás önkormányzati testületei mindeddig némán, panasz és zok szó nélkül tűrik, hogy szövegezik a halálos Ítéletüket — kihallgatás nélkül, bün és bűntudat nélkül. S amikor végre, sokkal későbben, mint kellene, egy felelte ildomosau megfogalmazott indítvány kerülne a közgyűlés elé inkább csak alkalmul arra, hogy legalább az önkormányzat szervei mutassák meg az önkormányzathoz való ragaszkodásukat, — elvégre kik védjék az önkormányzatot, ha maguk az önkormányzatok nem védik'? — akkor a városi tanács urai ijedten keresik a formulát, amivel a nyilvánosság elől el lehetne vonni a tiltakozásnak, az óvásnak, a kérelemnek, a — kegyelmi kérvénynek hangját és cselekedetét. Mi csak maradjunk jó fiuk, — mondják magukban a városi tanács tagjai, — csak ne okozzunk kényelmetlenséget a kormánynak, mondja a szegedi suttogó bariton. Legyünk jó fiuk és pusztuljon az önkormányzat, ami nekünk kenyeret, méltóságot, diszt és tisztséget adott. Pusztuljon az önkormányzat, csak a rólunk alkotott jó véleményt ne érje a szellő sem. Az önkormányzat megvédése nem a mi kötelességünk, de a magunk tökéletes zimmerrcin-xoltárói nekünk kell bizonyságot tennünk. Mennyit építhetünk a magunk pénzén, mennyit alkothatunk a magunk áldozatkészségéből s mennyit fejlődhet ez a város a polgárság teherviselő képességének a végsőkig s talán azon lul is történő igénybevételével. Nekünk hát vigyázni kell arra, nehogy mi álljunk oda elsőnek a magyar alkotmánynak az önkormányzati rendszer köré épített bástyája védelmére. Pedig de soksZor hangoztatták az önkormányzat sérelmét, amikor pedig nem is az önkormányzatot érte sérelem, hanem a maguk hivatali hatáskörük önkényes kiterjesztését. Amikor a minisztérium törvényes jogkörében eljárva kifogásolta a bürokrácia ténykedését, •ikkor mindig az önkormányzat sérelméül szerették volna feltüntetni azokat a szórványos kísérleteket, melyek a törvény erejével s a törvénv parancsából a törvényesség medrébe igyekeztek visszaszorítani az önkényesség kiduzzadt folyamát. A maguk egyéni kedvtelésének, a maguk hivatali ténykedéseinek kritikáját mindig az önkormányzat sérelmeként fogták fel. De amikor magát az önkormányzatot fenyegeti életveszély, amikor a törvényelőkészítés magát az önkormányzatot ülteti be a siralomházába, akkor megmentésére röstelnek minden szót s fáznak minden cselekedettől. Talán a gyilkostól sem irtóznak ugy vérbeli hozzátartozói, mint ahogy most irtóznak az önkormányzat védelmezésétől azok, akik eddig csak diszt és kenyér helyett kalácsot kaptak tőle, a megtagadottól. A közigazgatás reformjának kakasa még nem is kukorékolt K máris megtagadják az önkormányzatot. Ha gondolnának arra, hogy a maguk hatásköre is milyen kicsire zsugorodik össze, hogy a tanács, mint testület, egészben megszűnik s választott polgárok — értsék meg: nem választott tisztviselők, hanem választott polgárok, — fognak határozni és cselekedni a mai tanács helyén, talán mégis hamarabb rá tudnák magukat szánni a tiltakozásra. Az önkormányzat védelme ezt bizonyára nem érdemli meg tőlük, de hivataluk tekintélyének és méltóságának védelme talán kikényszeritene belőlük is egy kelletlen köriratot. Szabados intézkedéseikkel, hivatali hatáskörüknek a törvény keretein tul tágításával maguk szolgáltatták a legtöbb indokot az önkormányzat —' megfékezésére s most nem sietnek olyan buzgósággal védelmére, mint amilyen buzgósággal szállították az önkormányzat korlátozásához az indokokat. A töltést meglazították, de óvatosak, fáradtak, ildomosak s féltik ruhájukat, amikor az önkormányzat minden hívének a töltésen volna a helye. Kilencvenezer lakos áilampoSgárságának ügyéről fognak döntesii a magyar-cseh tárgyalásokon (Budapesti iudósilónk telefon jelent ése.) Prágából jelentik: A küszöbön álló magyarcseh tárgyaláson a Prager Tageblatt értesülése szerint a nagy elvi kérdéseket nem érintik. A tárgyalások főbb pontjai a következők: mintegy kilencvenezer lakos állampolgárságának rendezése, a nyugdijkérdés és a nyilvános alapítványok kérdése. Több holttest fekszik a porráégett berlini gyár romjai alatt Megdöb&enlő részietek a gyár felületességéről és vigyázatlanságáról (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: Ma délben a berlini rendőrfőnökségen megjelent kél munkás felesége, akik bejelentették, hogy férjeik a Schönleinstrassei rádiógyárban dolgoztak, ahonnan a rebbanás után egyikük sem került haza. így most már egyre valószínűbbnek látszik, hosv a leégett gyárépület romjai alatt több holttest fekszik. A "ma megtartott helyszíni szemlén megállapították, hogy a rádiógyárban, ahol a robbanás történt, elképesztő viszonyok uralkodtak. Az elővigyázatlanság és a felületesség, amellyel az üzemet kezelték, hajmeresztőnek mondható. A gyár tulajdonosa, Trotzki, azelőtt könyvkereskedő volt cs legelemibb elővigyázatossági rendszabályokat sem tartotta be. A gyár biztosítva nem volt, az egyes munkatermekben óriási mennyiJ ségü celluloid hevert, a celluloid közvetlen közelében mindenütt nyitott gázlángok égtek. Az ablakok rácsolva voltak, úgyhogy a munkatermek börtönnek néztek ki. Trotzki maga is súlyos égési sebeket szenvedett, a hatóságok megindították ellene a bünügyi vizsgálatot. Az a fiatal leány, akinek elóvigyázallansaga a katasztrófát előidézte, a kórházban sérüléseibe belehalt. A tulajdonos fia ís súlyosan megsérült, arcáról leégett a bőr és mindkét szemére megvakult. AT; eltakarítási munkálatok nehezen haladnak előre, a fagyos időjárás következtében a romhalmazt vastag Jégkereg borilja. amelyet reggel csákánynyal és baltákkal távolítottak el. A romok alatt estig nem találtak holttestet. Paraguay táviratban Jelentette a Népszövetségnek, hogy mozgósított, de csak védekezik Bolívia támadása ellen Genf, december 19. A paraguayi külügyminisztertől ujabb távirat érkezett ma a Népszövetség főtitkárságához. Ebben beismeri, hogy Paraguay fegyverbe szólította a 18—29. korosztályokat, ezt az intézkedést azonban teljes mértékben indokolja a bolíviai csapatok betörése és támadása Paraguay katonai állásai ellen. A távirat rövidesen ismerteti azokat az összeütközéseket, amelyek során Paraguay részéről egy üszt és több katona elesett, majd rámutat a bolíviai cianatok összevonására és szóvá teszi azokat a nagyarányú hadianyag vásárlásokai, amelyek meghaladják Bolívia pénzügyi teljesítőképességét. E vásárlásokat más célra szánt kölcsönökből fedezik és csakis Paraguay ellen irányulhatnak. Bolívia — mondja a távirat — nem rendelte el a mozgósítást, hanem azt titokban hajtotta végre. Ez már magában véve is gyanús. A jegyzék végül azt hangoztatja, hogy Paraguay semmiféle zavaró cselekedetre nem kapatja magát s intéz kedéseiben legitim védekezési jogának biztosifására foe szorítkozni.