Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)
1928-12-19 / 286. szám
1928 december 19. 0ELM ÁG Y A RORSZ Afcr 3 Meqszököít a (egyházból,, betöri, a szegedi törvényszék 2 évi fegyházra ítélte (A Délmayyarország munkatársától.') A tavasszal történt, hogy a harlai fegyintézetből megszökött Gyémánt Mihály tápéi lakos, akit a szegedi törvényszék betöréses lopás miatt ötévi fegyházra itélt Gyémánt Mihály szökése után Szeged környékén bujdosott. Szülőfalujába, Tápéra nem mert ellátogatni, mert attól félt, hogy felismerik és elfogják. Már több mint két hónapja bujdosott a határban. Munkát azonban nem kapott, úgyhogy elhatározta, hogy ismét betöréssel szerzi meg a mindennapi betevőfalatot A baktói tanyákon, a földeken dolgozó bolgár kertészek házaiba tört be. Munkája közbeu azonban meglepték és elfogták. A rendőrségen Gyémánt azután elmondotta, hogy Ilartáról szökött meg, ahol fegyházbüntetését töltötte. Künn dolgozott a fegyház erdejében, amikor egy őrizetlen pillanatban kereket oldott A rajta lévő civilruhát is betörésből szerezte. Heteken át barangolt az országutakon, mig végre Szegedre ért. Gyémánt Mihályt a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa kedden délelőtt vonta felelősségre. Gyémánt kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy munkakönyv hiányában foglalkozást nem tudott kapni és ezért követte el a betöréseket. A tanuk kihallgatása után» a törvényszék Gyémánt Mihályt kétévi fegyházra Ítélte. Az itélet jogerős. Kereskedelmi mérleg és fizetési mérleg Mii kell figyelembe vennünk az ország fizetési mérlegének feláUUásánál ? Magyarország külkereskedelmi mérlege az 1927. évben 346.3 millió pengő deficitet mutatott összesen 1146.8 millió értékű behozatallal 800.5 millió értékű kivitel állott szemben. A pénzügyminiszter most tette közzé Magyar6rszág pénzügyi helyzetéről szóló huszonnyolcadik jelentését, amely az október l-ig összeállított statisztikai adatokat tünteti fel. A zöld könyv szerint a folyó év első kilenc hónapjában 853.3 millió pengő behozatallal csupán 572.4 millió kivitel állott szemben. A deficit tehát 280.9 millió pengő. A mult év első háromnegyedében a deficit 269.2 millió volt; ismét tíz milliót meghaladó eltolódás mutatkozik tehát a mi kárunkra. Külkereskedelmi mérlegünknek ez a fokozatos eltolódása a passzivitás irányában ismeretes közgazdasági körök előtt A kormány is, mikor Bud János számára megszervezte a gazdasági miniszteri állást, azzal indokolta ezt az elhatározását hogy a gazdasági miniszternek első feladata az lesz, hogy a kereskedelmi mérleg passzivitásának az okait tanulmányozza és ezek elhárítására a többi szakminiszterekkel egyetértőleg a szükséges intézkedéseket megtegye. A közgazdasági körök előtt azonban más Golgok is ismeretesek. A fizetési mérleg paszszivitása a kereskedelmi mérlegét erősen meghaladja. Szakértők véleménye szerint legalább 440—450 millió pengő az az összeg, amelyet árukért és az árukon felül egyéb kötelezettségek fejében fizetünk a külföldnek. Kereskedelmi mérleg és fizetési mérleg egyaránt ismerős fogalmak. Mig azonban a kereskedelmi mérleg tételeit az áruforgalmi statisztikából aránylag könnyen meg lehet állapítani, sokkal nehezebb képet alkotni a külfölddel szemben való viszony szempontjából sokkal fontosabb fizetési mérleg alakulásáról. Ennek kell tulajdonítani azt is, hogy ugy a pénzügyminiszteri jelentés, mint a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének az ország gazdasági helyzetéről kiadott évnegyedes jelentései csak az áruforgalomra vonatkozólag tartalmaznak adatokat, do magát a fizetési mérlegnek a kérdését érintetlenül hagyják. Ezért látszik indokoltnak annak a kérdésnek a felvetése, hogy tnlajdonképeu milyen tételek veendők figyelembe a fizetési mérleg kiszámításánál. Erre vonatkozólag a háború előtt Fellner Frigyes egyetemi tanárnak voltak igen értékes számításai, amelyeket azonban a háború óta senkisem folytatott Alapul véve Fellner gondolatmenetét, ha fizetési mérleget akarunk felállítani, akkor a tartozásokszempontjából a következő adatokat kell figyelembe vennünk: Első helyen áll a külföldi árubehozatal, amely már a kereskedelmi mérlegben is szerepeit Ehhez járulnak azok az összegek, amelyeket külföldi közlekedési vállalatoknak áruszállításokért elszámolás alapján fizetünk. Egy további jelentős tétel a külföldön felvett állami és községi kölcsönök kamatterhe. Terhel bennünket a külföldi magyar követségek és konzulátusok feutartási költsége, valamint az az ősszeg, amelyet a népszövetségnek és a különböző nemzetkőzi egyezmények alapján fentartott intézményeknek fizetünk hozzájárulás cimén. Trianon óta fizetjük a különböző ellenőrző bizottságok és meghatalmazottak járandóságait is. Mindezeken felül van még egy nagyon fontos tétel, az az összeg, amelyet évről-évre magyar állampolgárok, magyarországi keresetükből külföldi nyaralásukon és utazásukon elköltenek. De nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a magyarországi részvénytársaságok részvényállományának igen jelentékeny része külföldi kezekben van és ezek után osztalékok, igazgatósági és felügyelő bizottsági tiszteletdíjak címén is elég tekintélyes összegek mennek a külföldre. Mely tételek állanak a felsoroltakkal szemben a fizetési mérleg követel oldalán? Első helyen áll itt is az árukivitel, amely már a kereskedelmi mérlegben is szerepelt A külföldi szállítási vállalatok és postaigazgatóságok átszállításokért Magyarországnak is fizetnek bizonyos összegeket A Magyarországon székelő idegen külképviseleti hatóságok itt költik el a fentartásukra fordított összegeket; ezzel szemben azonban vízumdíjakat és egyéb illetékeket szednek magyar állampolgároktól. A bevételekhez tartozik az az összeg is, amelyet viszont vízumokért és illetékekért a magyar külképviseleti hatóságok szednek idegen államokban. A magyar fizetési mérleg aktívumát szaporítják azok az összegek, amelyek külföldi állampolgárok Magyarországon költenek el, bár ez jóval kevesebb annál, amit az utazó magyarok évente külföldre visznek. Magyarország javára szólnak azok az adók cs illetékek, amelyeket itt lakó idegen állampolgárok fizetnek. Van azonbau még a fizetési mérlegnek sok egyéb tétele is, amely mindkét oldalon egyaránt érvényesül. Ilyenek például a másik állam területén levő földbirtokok jövedelmei, a biztosító társaságok által felvett dijak és az ezzel szemben kifizetett biztosítási összegek, szerzőknek a másik országban kifizetett írói honoráriuma, idegen országokba eladott művészeti termékek, egyik országból a másikba küldött ajándékok és végül a csempészet utján a határon átszállított áruk és összegek. Csak mindezen tételeknek a figyelembevétele mellett lehetne az országnak megközelítően pontos fizetési mérleget felállítani. Még a háború előtt történt meg, hogy egy ankét alkalmával Fenyő Miksával, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatójával együtt mutattunk rá a sokkal egyszerűbb kereskedelmi mérlegnek egy alapvető hibájára. A nemzetközi áruforgalomban a statisztikai értékmegállapitásnál az exportáló állam a kivitt árunak nettó értékét veszi figyelembe, mig a rendeltetési ország chcz hozzászámítja a fuvar- és vámköltséget is. Ennek következtében előáll az a furcsa helyzet, hogy két állam egymás közötti áruforgalmi statisztikája érték szempontjából sohasem egyezik. Ez a különbség nagyon sok esetben 10—15 százalék között is mozog. Ha már ilyen nehézségek vannak a közönséges külkereskedelmi mérleg felállításánál, mennyivel nagyobbak a nehézségek a fizetési mérleg kiszámításánál, ahol a járulékos tényezőknek egész sorozatát kell figyelembe venni, amelyek közül egyeseknél még a statisztikai felvételek is hiányzanak és csupán becsléssel lehet dolgozni? Mégis a kérdcs elgg fontos ahoz, hogy a statisztikai hivatal, — esetleg a Tébc bevonásával, — megkísérelje a fizetési mérlegnek a jelzett alapelvek szerint való felállítását A fizetési mérleg ugyanis ugyanugy képet nyújt az ország gazdasági helyzetéről, mint a kereskedői mérleg valamely vállalatnak, vagy egyéni kereskedőnek vagyoni állásáról, illetőleg az ebben történt eltolódásokról. Tonelli Sándor. Vasárnap, december 23-án délelőtt fél H-kor a Belvárosi Moziban Vér György előadást tart Erdélyi Béláról és a pesti társadalom képéről. Mozlhelyórak Gyapjú harisnyák óriást választékban legolcsóbban 454 Hotímann Dezsőnél, Csekonlcs ucca 4. szám. Varrógépek Gyermekkocsik Kerékpárok Gummik, alkatrészek Meglepő olcsón kaphatók kedvező rószlotűzetósro Javításokat olcsón készít Kardos István műszerész Szened, Cíekimlcs-utxa 5. 85 Legszebb, legolcsóbb karácsonyi ajándék egy csinos divaternyö Minden minőségben és szinben beszerezhető Sieiner Józsefné ernyő- és Htzölpartclepte Kölcsey ucca 12. szám Feketesas u. ét Tisza Lajos Körút sarok E hirdetésre hivatkozik 5 */» engedményben részelülnek. 42 December szerdin Két cgysxe ¡1 ember förtínete 7 :e!v-ban. BELVÁROSI MOZI H nagyváros mostohái. Főszereplő: Barbara Keni. — Azonmvfl' H 9 5 a A n n ^ •"• f •• h lf A legpazarabb vej. ték 7 felvunásivn Főszereplő POItS- IT €! P M I U Rí Ki PÁISI' RtJTH MItLEP. Et*»d>«i.k k»»d<*'e 5. 7. 0. va-»<r- és flnnepnitt a 5. 7 én 9 érakor I K O ft ZÓ MOZI' December 10, 20-án. szerdán és csütörtökön Akinek nem szabad szeretni. Dráma S felvonásban. Fősrer-pö: Marcella A I i «> <i 4 ^ n <r- Burleszk Ülhnni — AzunMtrül: •II U. » S MM C. 2 felvonásban. E!"-«lá8ok kezdete 5. 7, *1. vasár- és ünnepnap 3. .'i 7 és O orekot «-