Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-18 / 285. szám

Eioilceieil Arn navonla vldóKe i 6» a tôvarothon 3-ÖO »uilHIdOn «-40 pcmji. t gyes szam 16, vasár- 6» Ünnepnap 24 IHlír S^SS^SSSlSSSS^S Kedd, 1928 december 18 kOlcaünkOnyvtAr 6» Jegyiroda : Arad! ucca 8. Telefon: 306. Nyomda: Löw _. , Cipói ucca 19. lelefon • 1« 34. «»«»«» IV. eVtOlyaHI 285. SZöllI MAKÓ : Szerkesztőség 6» kiadóhivatal. Url ucca O. Telefon: 151. szám.« >»«»«>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: AndróMy ucca 25. Telefon: 49. szám. «» « » « » « » « » Városépilő romantika t Nem tudhatni, mi lesz a történelem ítélete Mussoliniról, de bizonyosan más lesz, mint a kortársaké, lárgyilagosabb azokénál is, akik borunk messiását ünneplik benn^ de azokénál is, akik nem látnak benne többet szerencsés kalandornál, akit ugy visz a viz, ahogy neki tetszik. A duce-ról lehetnek eltérők a véle­mények, amint hogy politikusokról, aki az élre került és tudja magát tartani az élen, nem is lehetnek mások, de a történelmi jelen­tőséget nem lehet eltagadni tőle. A történelemj amely tizenöt év óta annyi névvel dolgozik, mint egy régi fajta rémregényiró és sajnos, nem is több művészettel, a történelem ebből a tömérdek névből nagyon keveset fog át­vinni a jövendőbe, iskolás például és érett­ségi tételül, de kettő bizonyosan köztük 'lesz: Mussolini és Lenin. A két pólus, amelyet lát­szólag egy világ választ cl egymástól, de amely fiziográfiájában, struktúrájában mégis egy. A két törvénydöntő forradalmár, aki a maga akaratát tette milliók törvényévé, abban a meggyőződésben, hogy reálpolitikát csinál, tu­lajdonképen a legnagyobb romantikusa ennek n kizökkent tengelyű világnak, amelyet egyi­kük se tudott helyrebillenteni, de a szélsősé­gig kitérített mind a kettő az eddigi pályá­jából. Mert ha geográfiailag csak egy-egy or­szágot gyűrtek is a talpuk alá, mind a kettő az egész világ számára akart iskolát csinálni s talán cz az egyetlen, ami sikerült nekik. Ma tele van a világ vetélt Mussolinikkel és Leninekkel, ha legtöbbjük impériuma csak egy füstös kávéház sarokasztalára, vagv egy borgőzös csapszék padjára szorítkozik is. Hogy mennyire száz százalékos romantikus az olaszok Leninje — aki poláris ellentétben az oroszok Mussolinijével, a száraz és rideg kalmukkal, csupa szin és duzzadó pátosz — semmi se mutatja jobban, mint az a prog­ram, amelyet most Róma város kormányzója elé rajzolt, záros határidőre. Föltámasztani a régi Rómát, az ókor Rómáját és fölépíteni azt az uj Rómát, amelynek számára kicsi lesz a Mons Aventinus, a Mons Capitolinus és a másik öt dicsőséges halm, a hires hét halni, amelyre Romulus ráépítette az Urbs-ot, az antik világ és a középkor fővárosát és a vi­lág örök városát. A duce élesen elválasztja egymástól Romulus Rómáját és az övet. Ugy akaria, hogy a hét halm maradjon meg a régi Róma számára, hadd hassanak a romok nemes elszigeteltságükkel, csendes nyugalmukkal. Az uj Róma pedig épüljön föl a halmoknak azon a hosszú során, amely a Tiberis szent part­jától a Tyrrkeni-tengerig vonul el, — mivel a Mussolini uj Rómája számára, amelyet talán róla neveznének cl, úgyis kevés volna az a hét halm, amely elég volt a római impérium fő­városának. Az igy körvonalazott szédületes építési prog­ram végrehajtására öt évet engedélyezett Mus­solini, aki nyilván ugy érzi, hogy a térrel együtt immár ura az időnek is. Egyet azonban elfelejtett a nagy tervező, amit negligálhat az erő romantikusa, de amit elfelejteni vég­zete lehet a reálpolitikusnak. Azt, hogy Róma addig nőtt, addig terjeszkedett, addig ragyo­gott az impérium idején, mig a szenátorok testülete kormányozta Rómát, Itáliát és a provinciákat — a fórum ellenőrzésével. De amikor kialakult és megszilárdult a császári hatalom, amikor árnyeKnatalommá lett. sőt mint olyan Is elenyészett a szenátus és a fórum csak cirkuszt és kenyeret követelt, Róma nem volt többé a császárság igazi fő­városa. A kegyelet és a tradíció megőrizte az örök Város régi rangját, de Róma nem növekedett többé, elvesztette erejét, hatalmát, fényét és gazdagságát. Amikor a rági rómaiak a szabad republi­kánus formákat fölcserélték a császárság ab­szolutizmusával, amelyre Mussolini uralma csak ugy emlékeztet, mint Leniné, a vörös cáré, akkor Róma megszűnt történelmi sze­repet játszani, megszűnt gazdagodni, meg­szűnt ragyogni és megszűnt noni. S azért attól tartunk, Mussolinid számára, az uj Róma számára bőven elég lesz, vagy sok is lesz az a hét halm, amely elég volt a római köz­társaságnak. Ha Mussolini csakugyan fejlesz­teni és terjeszteni akarja Rómát, akkor an­nak van egy előfeltétele: visszaadni Róma szabadságát. Mussolini romantikus terveinek ugyan még a szabad Róma se tudná meg­valósítani tiz százalékát se, de az a néma város, amivé a diktátor tette Rómát, egyálta­lán nem fog fejlődni, akármilyen közigazgatási kapacitás kormányozza. Rómát kormányozni csak a rómaiak tudják, ha majd visszakap­ják elkobzott jogukat a kormányzásra. Paraguayban áll a háború, — Kellog szerinl külső beavatkozásra nincs ok A Népszövetség rendkívüli ülésen gondolkozik (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Buenos-Ayresből jelentik: A lapok assucioni táviratot közölnek, amely szerint egy paraguayi hadosztály nyolc órai heves ütközet után vissza­foglalta a Marisonel Lopez határmenü erődít­ményt. A bolíviaiak két tisztet és Számos katonát veszítettek. ~ Washingtoni távirat szerint Kellog államütkár ugy nyilatkozott, hogy a két állam konfliktusa ügyében az Egyesült-Államoknak továbbra is az a véleménye, hogy külső beavatkozásra nincsen szükség. Genfből jelentik: A Bolívia és Paraguay között kitörni készülő háború a Népszövetségnél komoly aggodalmakat hozott felszínre. A bolíviai kormány távirata óta ugyan még nem érkeztek ujabb hi­vatalos jelentések a konfliktus kiéleződéséről, a Népszövetség főütkársága azonban olyan értelmű Népszövetség főtitkársága azonban olyan ér­telmű információkat kapott, hogy . Paraguay Drummond, a Népszövetség főtitkára ma Párisba utazott, hogy Briand-al tárgyaljon' a Népszövetség Tanácsának rendkívüli ülésre való összehívásáról. Assucionból érkező jelentés szerint Paraguayi most már a háborús lelkesedés járja át. A Ma­rionel Lopcz erőd visszafoglalása az egész or­szágban óriási lelkesedést váltott ki. Véres összeütközések a román vármegyék szenátorválasztásán (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Bukarestből jelenük: Ma választotta meg a 72 román vármegye tanácsa az egyes megyék által kiküldendő 72 szenátort. A választások során több helyen véres incidensek játszódtak le. Rureu városban a választási helyiség előtt egy Bratianu­csoportot a rendőrségnek kellett szétszórni, miko­riban ketten súlyosan megsebesültek. Bukarest mellett egy autón utazó liberális társaság össze­verekedett egy nemzeti parasztpárti csoporttal, itt szintén többen megsebesültek. Egy nagyváradi szerkesztő kapta meg Biharmegye mandátumát Sándor Józsefet szenátorrá választották Bukarest, december 17. Sándor József, aki Biharmegyében képviselői mandátumot nyert és most Háromszéken szenátorrá választották, hogy a Magyar Párt előzetes elhatározása alapján a szenátori helyet tartja meg és a képviselőségről mond le. Ennélfogva a bi­harmegyei magyarpárti lista másik jelöltje, Hegedűs Nándor, a Nagyvárad főszerkesztője kapta meg Biharmegye és Nagyvárad magyar képvisclői mandátumát a román parlamentben luxusadót keli fizetni a nyakkendő, a kalap és az esernyő után Uj rendelet a fényűzési adóról Budapest, december 17. A pénzügyminiszter ren­deletet adott ki egyes tárgyak fényűzési forgalmi adókötelezettségének ujabb szabályozásáról. Esze­rint a jövőben minden nyakkendő, tekintet nélkül anyagára, fényűzési tárgy, ha eladási ára dara­bonkint 14 pengőt meghalad. A férfikalap és általá­ban a saüka csak az esetben fényűzési tárgy, ha eladási ára 40 pengőnél magasabb összeg. A bár sony-, plüss-, vagy mokettszövetek csak az esetben fényüüzési tárgyak, ha egészben, vagy túlnyo­móan selyemből vannak szőve. A pamutból, vagv gyapotból való bársony-, plüss-, vagy mokettszö vetek még akkor sem fényüüzési tárgyak, ha se­lyemszálakkal. vacv kinvirott mintákkal vanntk

Next

/
Thumbnails
Contents