Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-01 / 272. szám

Szombat, 1928 december í TV. évfolyam 272. szám SZEGED: Szer&eszlűtég: Somogyi ucca 22. I- em Telefon: 13-33. ^ KI adóhivatal, knicsönkíSnyvtór és [egylrodo : Aradi ccca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda : IBw Lipót ucca 19. Telefon ; 16-34. «»«»«» ElOÜzclésl ftrn lovonln 3*2O Vltít'«e-1 6» a lövörjIbon 3-i>o. .llHrtldön Ö-40 pengfl. Eoye» «ZAre ÍO, vasár. Unnep.ian 24 tlllér MAKÓ : Szerkesztőség és kladóhlvalai ; ürl ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzerKeszlűség és klndóhlveJnl: Andrássy ucca 2 Telefon: 49 szAm. « » « » « » « » « » Wi VSrSsmarlsr Nem ártana egy magyar kalendáriumot szerkeszteni, amelyben a magyar művelődés nagy neveinek emlékezetét őriznék a napok. Mert igen feledékenyek lettünk a halhatatlan nagyságok iránt, az élők kultusza dühöng ma minden téren, annyira, hogy már az uccáinkat és tereinket is a mostani hatalmasokról kereszteljük el, nehogy nyomtalanul menjen el nevükkel az idő hajója A perc emberkék dárirlőja tart. uem igen érünk rá megállani és megilletődni a mult nagysága előtt. Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? — énekelte váz esztendeje a költő, aki ezen a napon, dcccmber elsején született a tovatűnt század elscf esztendejében. A magyar kultura oltárain és munkahelyein áldozati tüzeket kellene gyújtani ezen a napon, a lángoló szeretet és lobogó büszkeség érzésével emlékezve a költőre, aki a magyar nyelv legnagyobb diadalát aratta verseiben és a magyar lélek legmélyebb rejtelmeit tárta föl örökéletű alkotásaiban. De nekünk most más doigunk van, nem érünk rá az időtlen értékek megcsodálására és a múlhatatlan kincsek fölbecsülésére. Pedig Vörösmarty költészetében sok tanulság van, amelyet ma is meg lehet szivelni és el lehet fogadni mindenkinek. Vörösmarty nagy nevelője volt a legkülömb nemzedéknek, amely valaha magyar históriát csinált és magyar hagyományt teremtett. E nélkül az örökség nélkül koldusok lennénk cs ezt az örökséget hiánytalanul illik ráhagyni utódainkra. Vörösmarty Mihály a magyar humanizmus legméltóbb énekese volt. ő hitt, rendületlenül és állandóan az emberi haladás üdvözítő gondolatában, az emberi méltóság fölemelő és boldogító eszméjében. A kétség keselyűje az ö máját is marta néha-néha, de ez a nagy és nemes szellem mindig győzedelmet vett magán és a bizalom zászlaját lengette a jövő fele. A nemzeti imádságot az ő szózatos ajka rebegte, a munkás hazaszeretet megváltó igéjét 5 hangoztatta, maga is az első dolgozók sorában épitve egy jobb kor számára a hazai művelődés égígérő palotáját Ö a magyarság hivatását abban látta, hogy az emberiség számára sajátos értékeket kell kitermelnie, az egyetemes fejlődés nagyszerű lendületébe a maga külön ritmusával illeszkedve bele. Vörösmarty a jog nagy költője, aki a magyarság jogát az élethez és szabadsághoz hatalmas erővel és igazsággal proklamálja. Nem forradalmas szellem, mint Petőfi, de nála senkisem testesiti meg azt az ideált, amelyet előtte Csokonai Vitéz Mihály rousseaui szellemben igy jelöl meg egyik legszebb költeményében: Ember és polgár leszek! A magyar szabadelvüség aranykorának prófétája a Szózat poétája, aki Széchenyi reformtörekvéseinek ad hangot, amelynél ércesebb még nem zengett magyar lanton. Az európai magyarság eszménye lebegett mindig Vörösmarty előtt, az a vágy, hogy legyen minden magyar utód külömb ember, mint apja volt. A nagy nemzeti tragédia után elborult lélekkel bolyong az óriás romokon, de még egyszer utolszor a renény húrjába kap cs azzal az érzéssel távozik *• fájdalmas földről, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. Az a nemzedék, amely most indul a magyar élet legnagyobb küzdelmébe^ a magyar igazság leghatalmasabb harcába, ez a nehéz Dróbák előtt álló uj nemzedék sokat tanulhat Vörösmartytól. Mindenekelőtt hitet az igazságban és a szépségben, amelyek nélkül sivó sivaítag volna az élet, reményt a haladásban, amely örök és szeretetet minden iránt, ami emberi. A kultura költője Vörösmarty, aki a Gondok9tok a könyvtárban cimü filozófiai magasságokat és mélységeket átivelő versében az öntudatos és önzetlen férfimunkát vallja az élet legfőbb javának, a legszentebb és legkomolyabb kötelességnek. Ebben a hitetlen és reménytelen korban nem árt néha hozzá folyamodni, az ő erős és bizó lelkének borából inni és megittasodni csodálatos melödiái'ól. Élő szobor az ő költészete. amriy ugy zeng egy dicsőséges korszak fölkelő napjának sugaraitól, mint a Memnon szobra Bölcseség és kedély, magasztos lendület és játszi szeszély, erő és kellem, villámló harag és szivárványos derű váltakoznak az ő világában, amely a költői képzeletnek leggazdagabb szinü és ragyogású napkeleti szőnyegét ' terítette a magyar földre. Ebben a világban • mindig ott érezzük a magasság csillagait, a vég| telenség ez őrszemeit^ amelyek az örökké! valóság üzenetét küldik a hétköznapok fáradt : és fásult robotosainak ás tekintetünket föleme: lik oda, ahol a halhatatlan szépség harmóniája | él és uralkodik mindenekfelett. bép, gyilkosát az esküdtszék! tárgyaláson agyonlőtte a bég testvérének a szolgája Prága, november 30. A prágai esküdtszék ma kezdte meg a tárgyalást az albániaj Elbassanból származó Algeviad BebI ,ellen, aki 1927 október 14-én Cena béget, Ahmed Zogu mostani albán király egyik sógorai, az akkori albán köztársaság njomsm kinevezett követét, orvvul meggyilkolta. Amikor a törvényszék elnöke negyedórás szünetet rendelt er, a birák és az esküdtek felemelkedtek helyükről, a hallgatóság soraiból egy ismeretlen, mintegy 35 éves férfi tolakodott elő és hirtelen lövöldözni kezdett a vádlottra. Összesen hét lövést adott le egy hosszú revolverből. Az egyik golyó közvetlenül fején találta a vádlottat és azonnali halálát okozta. Aj ni kor a vádlott összeesett, a merénylő egy lóvéd!. még nem lehetett megállapítani, hogy szándékosan, vagy véletlenül, Adriano de Vacchio olasz újságírót, a tröszti II Picolo szerkesztőjét sebesítette meg. aki éppen a törvényszéki tolmáccsal beszélgetett. Adriano del Vecchfo sebesülése súlyos. Egy lövés az újságíró tüdejének a jobb szárnyába hatolt De Vscchiot egy orvos azonnal megvizsgálta. Koptiva Ferenc gyáros, esküdt, ijedtében a földre zuhant és kiljcamitoUa a jobbkarját. Néhány asszony az ijedtségtől elájult. A tárgyalási teremben a merényletre leírhatatlan pánik tört ki. A közönség dulakodva rohant ki a teremből, amely azonnal kiürült. A terembea pusztán n halott Bebi maradt, aki a padlón vértócsában feküdt. Továbbá az újságíró, az őt kezelő orvos és néhány esküdt. A merénylőt tettének elkövetése után azonnal letartóztatták és elvették tőle a revolvert. Első kihallgatása alkalmával nem akarta megmondani a nevét. Azt hiszik, hogy a meggyilkolt Cena bég testvérének a szolgája. A gyilkosnál talált papjrok szermt a. gyilkost Zigo Vulcjternnek hivják. 1901-ben a Trianon melletti Koszobóban született és szolgája volt Cena bégnek, az albán hadsereg kapitányának, aki fivére volt a meggyilkolt Cena bégnek. Az országos törvényszék tárgyalási termében, tehát a merénylet színhelyén nyomban megtartott előzetes kihallgai tása alkalmával a gyilkos meglehetősen zavarosan ! és levertep viselkedett és a kérdésekre nem reagált. Kihallgatása után a rendőrség biztonsági osztálvára szállították. Orteeík vették Ganl béget, aki vérbosszút esküdött bátyja gyilkosa ellem (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Prágából jelentik: Algeviad Bebi gyilkosa Vulciterna 28 éves albán hosszú idő óta állott a meggyilkolt Cena bég öccsének, Gani bégnek a szolgálatában. Vulciternának minden bizonnyal tettestársai js voltak a teremben, mert amikor a revolverlővések eldördültek, két embert láttak menekülni az ajtó felé, akik azután a tumultusban eltűntek. A terembea különben is sok albán volt, akiket a szabályok ellenére nem kutattak ki, amikor a terembe léptek és emiatt fegyelmi vizsgálat Is indult az ille'ékes törvényszéki tisztviselők ellen. Gani bég közel, rokona Achmed Zogu albán királynak, akivel korábban nézeteltérései voltak, most azonban már jó viszonyban vannak. Gani béget a kora dé'u'áni órákban őrizetbe vertek bünrészrség gyanúja miatt Del Vecchio t, a súlyosan megsebesült olasz hírlapírót a prágaj városi kórházban megoperálták. Az operáció után néhány percre magához tért. A golyó átütötte a jobboldali tüdőszárnvat. Az orvosok remélik, hogy megmentik. Del Vecchio cl akart utazni pénteken reggel Prágából, azonban lapjától táviratot kapott, hogy küldjön részletes jelentést a Bebi-pörről. Del Vecchio erre megváltoztatta tervét és elment a tárgyalásra, ahol majdnem áldozatul esett. A rendőrség a délutáni órákban megkezdte Vulciterna és Gani bég kihallgatását. Vulciterna csak albánul beszél, analfabéta, még az órát sem Ismeri. Tolmács segítségével hallgatták ki, tagadja, hogy megfontolt szándékkal lőtte le az albán diákot. Esze ágában sem volt őt meggyjlkolni, amikor azonban olasz szavakat hallott, elöntötte fejét a vér, elvesztette az önural mát és előkapta a revolverét. Gani bég kihallgatása során tagadta, hogy bármi köze is lenne a gyilkossághoz. Elmondotta ugyan, hogy az Íratlan albán törvények szerint, ha egy albánt meggyilkolnak, családja vérbosszút esküszik a gyilkos ellen, I azonban ő és családja NyugateurÓDában nevel-