Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-10 / 254. szám

4 DfiLMAGYAROiSSZAC iJ2o по\чзл.г;ег iis. Tonelli Sándor előadása a rádióban a Magyar Hétről Kereskedelmi és fizetési mérlegünk passzivitásának lecsökkentésére az első kisérlel a Magyar Hét (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Tonelli Sándor, kereskedelmi és iparkamarai főtitkár pénteken Budapesten előadást tartott A rádióban. A tartalmas és nagyerdekü előadás, amely hét órakor kezdődött, a Magyar Héttel foglalkozott, ismertette a történelmidőzményeket és más államok hasonló célú vagy irányú mozgalmait. Az előadás kiemelkedő részeit az alábbiakban ismertetjük. — A magyar közönség, mint azt már kétségtelenül meg lehet állapitaui, mondta Tonelli, nagyon jól tudja, hogy mit akar ez a mozgalom: a célja társadalmi uton való védekezés külkereskedelmi mérlegünk fenyegető passzivitásával szemben. A mult esztendőben behozatalunk 316 millió pengővel volt több, mint a kivitelünk, ami azt jelenti,' hogy az országnak kerekszámban nyolcmillióra tehető lakossága ebben az egy évben fejenkint 43.3 pengővel szegényedett. — Más, szerencsésebb hélyzetben levő országoknál a külkereskedelmi mérleg passzivitásának nincs az a tragikus jelentősége, mint nálunk. Nekünk nincs olyan idegenforgalimunk, mint Svájcnak vagy Olaszországnak, hogy annak bevételei pótolnák az áruk behozataláért a külföldnek fizetett összegeket!. •Mi nem vagyuuk a világ tengereinek fuvarosai, mint Anglia, amely a szállítási dijakból beszedett milliókért kényelmesen vásárolhat a világ minden részeben. A háború óta piég az amerikai kivándorlók milliói is elapadlak, amelyek azelőtt jótékonyan termékenyítették meg a magyar közgazdasági eletet. Külföldön elhelyezett tőkéink nincsenek, ellenkezőleg cvröl-évre jelentős kamatmennyiséget ¡fizetünk idegen országoknak. Fizetési mérleIgünk még kereskedelmi mérlegünknél is aggasztóbb: évente legalább 440—450 millió az «z összeg, amely száz meg száz különböző ícsatornán kiszivárog az országból. Ejxnclc a vérvesztési folyamatnak meg- ' szüntetésére vagy lecsökkentésére első kísérlet a Magyar Hét. . — Lehet-e egy, ilyen kísérletnek kilátása a ¡sikerre? Erre a következő napok, hetek és hónapok tapasztalatai fognak megfelelni. Az'zal ugyanis tisztában kell lenni mindenkinek, (hogy a Magyar Hét csak ugy érheti cl célját, ha a benne rejlő gondolat nem lokalizái'Jódik néhány napra, hanem időben és térben egyaránt állandósul. A propaganda eredmenye a .kitartáson és az akarás állandóságán múlik. Ezután a mult század negyvenes éveinek Védegyletéről cs c mozgalom óriási politikai erejéről, majd arról beszélt, hogy az idegen kifejezések ellen is hadat üzentek és hogy akkor született meg a magyar gazdasági műnyelv. Most a tulipánmozrfalom részleteinek felújítása következeit. »A tulipánmozgalmat a Védegylettel gróf Batthyány Tivadarnak, a 48-as miniszterelnök fiának személye kapcsolja össze* — mondta Tonelli —, aki rehabilitálni és igazolni igyekezett a közvélemény által szerinte tévesen megítélt mozgalmat. A hasonló irányú és célú angol, német, francia, olasz, svájci és svéd mozgalmak tömör cs áttekinthető ismertetése után Tonelli ezzei fejezte be nagyerdekü előadását: — Senkiscm mondhatja tehát, hogy a Magyar Hét valami specifikusan magyar találmány volna. Éppen azért a jelenkor gazdasági történetírói legyenek kissé óvatosak, ha meg akarják állapítani, hogy a Magyar Hét ötletét kinek köszönhetjük. Jobbkeze két ujjának feltartásával senki se jelentkezzék az elismerésért, mert a gondolat már meglehetősen régi és a baja csak az, hogy mi elég későn, csak a komoran fenyegető számok hatása alatt tettünk kísérletet az életrehivására. A példák hosszú sora ellenben igenis azt bizonyítja, hogy az ilyen természetű propaganda-mozgalmaknak megvan a létjogosultságuk, megvan az erkölcsi hatásuk és kellő tudatosság mellett a gazdasági eredményük is. — Nemcsak az erkölcsi életnek, hanem a közgazdaságnak is vaunak babonái. Ilyen babonák közé tartozik például az idegen eredetű áru túlbecsülése és a gyakorlati élet szükségleteiben a Mlföldieskedés, A Magyar Hétnek sok ilyen "babonáról és misztifikációról kell lerántani a leplet. Azok, akik mindenáron külföldi dofgokat keresnek, tudomásul vehetik, hogy a Magyarországon eladásra kerülő úgynevezett angol posztónak nagyrésze magyar készítmény, csak idegen bélyjiget nyomnak rá, hogy drágábban lehessen eladni. Megérdemli, aki ilyen alapon drágábban vásárol. Két hcttel ezelőtt az egyik száklap közölte az eredeti kliséket, amelyekkel ezeket a szöveteket jelölik. Magyar lisztből készült gyógykétszersültek idegen országokból kerülnek be hozzánk, noha azokat legalább ugyanolyan jó minőségben idehaza is előállítják. Vannak, akik angol jameket fogyasztanak, pedig néhány esztendő előtt az angol gyümölcs- és főzelékkereskedők egyletének elnöke mondotta nekem, hogy a magyar' konzervgyárak készítményei a legelső helyen állanak. Nehogy valaki azt hjgyje, hogy ez az ur valami kis boltocskának a tulajdonosa,! annyit mondhatok róla, hogy mintaküldsményw nek egész vagontételeket szokott rendelni si magyar paradicsomkonzervct csak azért nem vásárolt, pedig máskülönben az is nagyon megtetszett neki, mert a téli szezonban hajórakományban hozatja a friss paradicsomot an Kanári szigetekről. Ezért mondhatom, hogy; a Magyar Hét nem tisztán közgazdasági mozgalom. Erkölcsi vonatkozásában harc az előítéletek, harc a babona elleu. Két és félévi börtönre Ítélték a makói javasasszonyt, aki szeánszot tartott, jósolt és sokat keresett tudományával (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken tárgyalta a törvényszék VÜí-tanacsa Ferkovics Jozsefné makói cigányasszony bűnügyet. Ferkovicsné ezév szeptemberében Papp Imre királyhalmi földmivestől 4000 pengő értékben készpénzt cs különféle holmikat csalt ki. A személyi adatok felvételénél kiderült, hogy Ferkovicsné szemfényvesztésért már büntetve volt. Fekete kendőjét mélyen szemére húzva ül a vádlottak padján Ferkovicsné. A vádirat felolvasása után az elnök megkérdi, bűnösnek érzi-o magát. — Igen. Nagyon fáj a szivem, tessék elhinni. Bőbeszédűen meséli el, mi vitte rá a csalásra. A férjét 10 hónapra ítélték s ő itt maradt egyedül, kereset, támasz nélkül. Elhatározta, hogy bejön Szegedre és itt próbál elhelyezkedni. De még csak cselédnek sem sikerült elszegődnie. — Pedig valamikor jobb napokat láttam. Két cselédem volt, az úriasszonyok is irigyelteik... Sorba elmeséli, hogy szedte rá Pappékat, menynyi pénzt csalt kl tőlük, de arról nem akar beszélni, mire fordította ezt a sok pénzt. Csak hosszas unszolásra vallja be. — Ki akartam váltani az uramat a Csillagból. — Hát azt lehet? — kérdi az elnök csodálkozva. Nehezen, szinte szégyenkezve meséli el ez a ravasz cigányasszony, hogy akadt uála ravaszabb szélhámos, aki elszedte javát a zsákmánynak. Ugy történt a dolog, hogy találkozott egy emberrel, aki ajánlkozott, hogy 2400 pengőért kiszabadítja Ferkoviesot. Csak rá kell bízni, ő csalhatatlan módszert tud. Egy napon el is kisérte a férfit a Csillag kapujáig, átadott neki 2400 pengőt. A férfi pár perc múlva kijött és azt mondta, hogy csak menjen haza, három nap múlva a férje is otthon lesz. Papp Imre, a sérlett mondja el ezután, hogy ismerkedett meg Ferkovicsnéval. A Mars-téri piacon árult a feleségével, mikor odajött Ferkovicsné és ajánlkozott, hogy jósolni fog. A felesége oda is nyújtotta a tenyerét, amiből Ferkovicsné megállapította, hogy rontás van a házukon. — Igaz lehet, mert emlékszem, egy évvel ezelőtt kócot találtunk a feerékagyon, — mondta ekkor Pappné. Ferkovicsné azt mondta, hogy ha legközelebb l*jönnek Szegedre, hozzanak sonkát, szalonnát, túrót, tejfelt, meg egy élő tyúkot, aztán majd meglátja, mit tehet az érdekükben. A kővetkező találkozásra megrendezte Ferkovicsné az első szeánszot. Elvitte a két babonás embert a lakására, becsukta az ajtót és letórdcpeitetle őket. A tyúkot vette elő és azt mondta, hogy most megmutatja, mit tud. A tyúkot letakarta, úgyhogy csak a taraja látszott ki cs a kendő alatt fojtogatni kezdte az állatot. Pappék ezalatt buzgón imádkoztak. A tyúk taraja a szorítástól előbb elkékült, majd megsárgult, vcgűl megfeketedett. — Látják, igy fognak maguk is elpusztulni, ba nem hallgatnak rám! Azután rákiabált a két megszeppent emberre:.; — Hányan vannak otthon? j — ölen... — Na, akkor még legközelebb mégy tyúkot hozzanak, mert a vérüket kilenc határban kell el-j csöpögtetni. De kért még 16 kiló tollat füstölőnek és egyl disznólábat. Másik alkalommal Ferkovicsné jött ki hozzájuk* hogy a helyszínen nyomozzon a rontás nlás. Itt megállapította — szédítő ceremóniák után —•«. hogy nem is annyira rontás топ a házon, mfnt pénz a ház nlatf. — örüljenek, hogy rám akadlak, mert a péns. kiszaladt volna, ha én nem jövök. Majd kifüstöli a pénzt, szerezzenek addig, migj ismét kijön, ezer pengőt, nehogy baj legyen. Addig is adjanak két sonkát, ruhát — gyertyára kell». A második szeánszon sor került a pénz feT-ч fedezésére. Ferkovicsné körülkopogtaíta a házat; egy nagykcsscl és megállapította, hogy a konyhaalá van fclrejtvo a pénz. Ásni kezdték és laláitaki is egy arany- és egy ezüstpénzt. Aztán átvette) a füstölésre szánt ezer pengőt és ugy tett, mintháí elégetné. Pappék szentül hitték, hogy a pénz égj a lyuk fölött. — Hát maguk nem ástak ott tovább, mikor ая asszony elment? — Nem, mert azt mondta, ha ásunk, vagy vala«| kinek szólunk a dologról, ugy megbékülünk, minta tyúk. Elmondja Papp Imre — aki csak a nevét tudja leírni —, hogy először a bankból vett kölcsönt. Mikor az elfogyott, Ferkovicsné azt mondta, hogy adja el a löldej, mm neki pénz kell. El is adtai és a pénzt Fcrkovicsncnak vitte. — Mondja Papp, követeli maga Ferkovicsnéa a pénzéi? — kérdi az elnök. — Hogyne követelném. — Hái masi o©m fél, hogy msgkckül? — kérdü az elnök. Molnár bíró megkérdi: Ha ígért volna maguknak ez az asszony ezer holdat a holdban, elhitték volna neki? De nemcsak ő volt igy a dologgal. Pappné i^ bizott benne és a legidősebb, 20 éves Icányukl is, aki G iskolát járt. Ez a lány jött rá különben a csalásra. Alsóközponton missziós atyák prédi-j káltak a kuruzslókról, itt kapott észbe a IányJ Ekkor jelentették föl az asszonyt. A törvényszék Ferkovics Józsefnél 2 és félévi1 börtönre Ítélte csalás bűntettéért. A jósnő snegfclcbbezlc az Ítéletet. EBES mm kabátok, pulloverek legolcsóbban 433 Holfmann Dezsőnél, Csekonics ucca 4. sz. Divatos 363* gyapjú, $ely@m és fI©f Fnői fehérnemUek jósevQ Orna és Rlbana minőségekben és Fia égnél