Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-03 / 248. szám

1928 novemfier 3. ————• miatt 6ftZl téli áruinkat, u. m. • angol férfi és francia női kelméket, divatcashákat, kazánokat, ruhaés kóp»nybársonyokat, selyomflanelokat, bársonyflanelokat barchetokat stb., továbbá estélyi ruhaselymeket, valamint vásznakat, reflroket, canavasokat, ágy-asztalteritóket, paplanokat, háztartáskörüli cikkeket stb. stb. a költözködés megkönnyítés» végett leszállított áron árnsitjuk Somogyi ucca 22. sz. alatti helyiségünkben. Uf, megnagyobbított dlvaláru-üzleiUnkei a városi bérházban, Károlyi u. és Foketesas u. sarkán dec. 1-én nyitjuk meg. Dr. Sdiőó és íársfl ExraiJoR) TexWheresKedelml RT. —WMW—••—I Mim wiiiiiiihimiiwiiiiiiiii Aljegyzőt és fogalmazót választott a közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délután ismét benépesedett a városháza közgyűlési terme: Választás volt, aljegyzőt és fogalmazót választott a tőrvényhatóság és nem — a költségvetést tárgyalta. így az érdeklődés léhát érthető. Mindenki msgjclent, mert mindenkinek volt jelöltje. A padokat ismét elborították a szavazólapok, a városháza környékét pedig a korlesek. A főispán negyedőtkor nyitotta meg a közgyűlést. A polgármesteri jelentés volt az első pont. Nem izgatott senkit. Utána következett a választás. A főispán először az aljegyzői állásra rendelte el a névszerinti titkos szavazást, amelynek eredményét őt órakor hirdette ki. A közgyűlés 96 szavazattal dr. Hammer Fidill válaszlötta meg aljegy• zBvé. Dr. Széli Béla 28, dr. vitéz Gombos József 7, dr. Szabó Béla 6, dr. Biacsy Béla 4 és idr. Jobba Péter Fülöp 2 szavazatot kapott. Névszerinti szavazással választott fogalmazói & a közgyűlés. A fogalmazói állást 47 szavazattal dr. Pdlfy György, dr. Pálfy József tanácsnok fia nyerte el, utána a legtöbb szavazatot, 39-et, dr. Biacsy Béla kapta, dr. Szabó Béla 26 szavazattal harmadik, dr. Vicsay Emil 20 szavazattal negyedik lett. A választó városatyák nagy része ezután fel is távozott és a tanácsi előterjesztéseket jnár nagyon megfogyatkozott érdeklődés kísérte végig. A Somogyi-telep kibővítésére vonatkozó tanácsi javaslat vitát provokált Faj ka Lajos nem fogadja el a javaslatot, mert a város belterületén is sok még a beépítetlen telek, a belepek közmüvei pedig a városfejlesztés rovására készülhetnek csak el. Dr. Vadász János elfogadja a tanács javaslatát Dr. Söreghy Mátyás nem fogadja el a javaslatot és helytelen ixírosjyohlikának tartja Oz nj lakótelepek létzsitését, mert ez a lakosságot m& inkább szétszórjaWimmer Fülöp hivatkozik arra, hogy hét évvel ezelőtt egyedül ellenezte a Somogyitelep létesítéséi, mert előre látta, hogy az uj lakótelep minduntalan különböző kívánságokkal áll majd elő. Most sincs semmi célja a telep kibővítésének. Építsenek az emberek a körtöltésen belül. Hoffer Jenő hasonló értelemben szólal fel. A kormánybiztosság közel 50 évvel ezelőtt állapította meg a város jelenlegi kereteit, amelyek túlnyomó részben még ma is betöltetlenek. A nagykörúton kivül, sőt belül is vannak hatalmas, beépítetlen telkek, amelyeknek tulajdonosai a telkek értékemelkedését várják. A telepek létesítése városfejlesztési szempontból nem más, mint öngyilkosság. Most 1200 ember kért telket, de legfeljebb 300 kaphat. A többi továbbra is igénylő marad és a városnak állandóan növelnie kell a Jjúlsö telepeket Éppen ezért a tanácsi javaslat elvetését kéri. Fodor Jenő polgármesterhelyettes reflektált a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a városnak a körtöltésen belül nincs más telke, amelyből házhelyhez juttathatná a telekigénylőket. A város szociális követelményt teljesít a külterületi falusitással. A polgármester is felszólalt Kijelentette, hogy ha a város nem csinálta volna meg ezeket a telepeket, akkor az állam a földbirtokreformmal kapcsolatban más formában megcsinálta volna azokat. A telepek létesítésének nemzeti szempontbői is nagy jelentősége van, mert a város a házhelyekkel megrögzítette a főldnélkülieket. A telepek lakossága lassankint megfizeti a közmüveket. Tény az, hogy száz, meg száz család telepedett meg a Somogyi-telepen. A többség a tanács javaslatát fogadta el. Fodor Jenő ezután a fogyasztási adók szedésének beszüntetéséről tett jelentést a ¿özgyülésnek. Elmondja, hogy a város 40 évvel ezelőtt alkotta meg a fogyasztási adó szabályrendeletet, amelynek érvényességét három cvről három évre hosszabbította meg a kormány. Legutóbb a belügyminiszter megtagadta a szabályrendelet jóváhagyását. Ez ellen a közgyűlés felirt, de válasz "még nem érkezett erre a feliratra- A város éppen ezért jóhiszeműen szedte egészen addig, amig az év derekán a szódavizgyárosok és az ecetgyárosok fel nem szólaltak ellene. A tanács megegyezett az érdekeltekkel, hogy a juniux 1. óta befizetett fogyasztási adókat visszafizeti. A közgyűlés a bejelentést általános helyesléssel vette tudomásul. A borközpont felállítására vonatkozó előterjesztéshez Wimmer Fülöp szólalt fel. A borekszport nem belföldi, hanem külföldi körülményektől függ. A borközpontnak ne az legyen a'célja, hogy a legális kereskedelem helyzetét megnehezítse. , Dr. Aigner Károly főispán ismerteti a borközpont célját. A borközpont megalkotja iá I szegedi tipas bort, borkereskedéssel nem foglalkozik, tehát az aggodalmak alaptalanok. Schtuarlz Manó az ekszporttal kapcsolatos sérelmeket teszi szóvá és a sérelmek orvoslását sürgeti konkrét adatok alapján. A főispán felkéri Schwartzot, hogy javaslatát külön indítvány formájában terjesszg majd a közgyűlés elé." Gárgyán Imre, majd Papp István szólalt' fel. kijelentve, hogy a szőlősgazdáknak soha olyan rossz miniszterük nem volt, mint ez a mostani, aki elriasztotta a külföldi borkereskedőket a magyar borpiacról. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta, majd a főispán negyedhet órakor félbeszakította a tárgyalást és "a közgyűlés folytatását szombat délután négy órtra tűzte ki. A kamarai főtitkár nyilatkozata a Pick-gyár vágóhídi kedvezményéről A Délmagyarország legutóbbi számában közöltük a husiparosok nyilatkozatait a Pick-gyárnak nyújtott. vágóhídi kedvezmény ügyében. Dr. Tonelll Sándor iparkamarai főtitkár most érdeklődésünkre a következőket mondotta el: — Az 1907. évi kőzvágóhidi szabályrendelet a szalámigyárakat a szaJámigyártás céljaira behozott sertéshús után, még ha az a vágóhidat nem érintette is, kilogramonkint másfél fillér vágóhídi dij fizetésére kötelezi. Ez a szabályrendelet ma is érvényben van, de 1926-ban és 1927.ben Szeged város tanácsa ezt a vágóhidi illetéket a szalámigyártásnak akkori nehéz helyzetére való tekintettel elengedte A legutolsó " pénzügyi és javadalmi bizottsági ülésen hosszú tárgyalás után cgyesség jött létre a Pick-gyárral, amely szerint a gyár is beleegyezett abba, hogy kilogramonkint 1 fülér illetéket fizessen azon husmennyiség után, amelyet idegen helyről hozott be Szegedre, feltéve, hogy a belőle készült szalámi Magyarországon kerül eladásra. — Ezt a megegyezéses alapot azért tartom elfogadhatónak, mert éppen október havában a. fóldmivelésügyi minisztérium arról értesítette a Gyáriparosok Országos Szövetségét, hogy nem tartja méltányosnak a vágóhidi illeték kirovását Olvrji busók után, amelyek a vágóhidat o«n l* lítják. — Tájékozódás szempontjából érdeklődtem az iránt is, hogy a Pick-gyár a mult esztendőben mennyi ilyen hust hozott be a vidékről és megállapítottam, hogy ez a mennyiség a 800.000 kg-t meghaladta. Ha tehát azt veszem, hogy ennek körülbelül a fele Magyarországon adódik el szalami formájában. A város mégis 4000 pengőt kap egy olyan szolgáltatás után, amelyet tulajdon képes* nem is nyújtott. A wiral fodrász világkongresszus versenyeiről hazaérlrertem é» » iSvé^ekhajápolást, ondolálást (Hennával) festést és modern hajvógésokat hölgy- és urifodráw Dugonics tér 11~ « I « f o n 4—51. Kötött kabátok, pulloverek ~ legolcsóbban noifmann Dezsőnél. Csekonics ucca 4. sz, Olcsóbbodik a fejláb, esik a zsir ára, mer! megindul a szalámigyártás! Friss fel-láb kiianklnt 1 peu® Olvasztani való zsirszalonna 2 pensö aPICK szalámigyárban Felsötiszaparton és a belvárosi Jókai uccal üzletben. T " Tatai tojásbrikett pótolja a Porosz szenet! Kitűnő magyar termék Rendeljen próbára kályhafűtéshez GU3 cégnél, telefon