Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-07 / 251. szám

DfiLMAGYARQRSZAG 1928 november 7. Magyar ember magyar szénnel fiit ! Idegen szenet kiszorítja o pécsi brikeíi Kalóriája vetekszik a porosz szénnel. — Kétszer mosott áru, a legtisztább tüzelésj! Kapható BACH cécgsiéE. 714 Telefon 12©. Gépfegyveres harc a rablók és a karhatalom között Bukarest, november 6. Kiseuevböl jelentik, hogy Baltzi besszarábiai városban véres harc folyt egy rablóbanda, valamint a városbeli rendőrség, csendőrség és katonaság között A banditáival csak gépfegyverrel lehetett visszaír vonulásra kényszeríteni. A harcban egy rendőrtiszt elesett több csendőr súlyosan megsebesült A rablók elmenekültek, de egyrészük csakhamar visszatért és mulatozni kezdett egy csárdában. A kivonuló fegyveres karhatalommal ismét tűzharcba szálltak, amely alkalommal az egyik banditát Roismann Rubin többszörösen büntetett fegyencet lelőtték, két másikat pedig súlyosan megsebesítettek. A többi rablónak sikerült újra megszöknie. Látogatás egy bem! javítóintézetben, ahol mozival, rádióval, gramofonnal és kártyával szórakoztatják a kosztosokaí volt szegedi birő küldte Genfből a Délmagyarországnafe ért az érdekes tudósítást, amelynek befejező részét legközelebb közöljük, I. Abból az alkalomból, hogy a genfi* nagytanácsnak minap tartott ülésén Martin Frédéric tauácso ;, úgyis mint a fogház feletti felügyelő bizottság tagja, interpellációjában szóvá tette a genfi kanton büntető tőrvényszéki ítéleteiben kiszabott büntetések végrehajtási rendszerét, — nem lesz talán érdektelen egy Bern kantoni letartóztatási, helyesen javítóintézetiben (maison disciplinaire) való látogatást leírni. A javítóintézet a Diesse-hegyen (berni Jurahegylánc)' fekszik. Az impozáns épülettömb' külseje egy cseppet sem árujja el, hogy fogház előtt állunk. Mindenütt csupa derű és ha az ablakokban a vasrácsok nem látszanának, azt hinnők, hogy tényleg ncvclőintézictben vagyunk. Ez a preles-i javítóintézet mindenesetre Svájcnak egyik legmodernebbike. A' »kosztosok« éppen együtt vannak az intézet udvarán, az ebédutáni felhívásra; valamennyien kakiszinű, kurta házikabátban, fejükön hasonlószinü kis posztősapkával és fatalpu bakanccsal. Kettős sorban sorakoznak, kezűket a nadrág oldalvaratán tartva, nevük felhívására harsány hangon »jelent« kiált mindegyik, majd a fiatal letartóztatottak, — kiki a maga csoportjával, — munkára mennek, az egyik csapat az istállóba, a másik a mezőre, mások meg a gépműhelybe, az asztalosműhelybe, továbbá a szabó- és csizmadiaműhelybe. Az értelmesebbek közülök a konyhára kerülnek, vagy az irodában »húzódnak« meg. A műhelyekben Az igazgató és az igazgatónő által kalauzolva tekintjük meg az intézetet. Legelőbb is az asztalosmühelybe jutunk, ahol a fiatal bűnösök egy munkavezető irányítása mellett ugyancsak iparkodnak, hogy az asztaifélékre "elveszett tegnap egy hosszú fehér korall gyöngysor, a becsületes megtaláló magas {utalom ellenében adfa át a Kenderfonógyár irodájában. ¡TOLFÍ íj a legjobb magyar gyártmányú iwaiédi gépseByem I gyártják Mez, Valér és Fial, Nagyatád gyári raktár Í01 [P&llák Testvéreknél I Csekonics u. és Széchenyi lér. j és ablakokra vonatkozó meglehetősen nagy megrendelésnek eleget tegyenek. Hasonlókép, serényen folyik a munka a bognároknál és a gépműhelyben. A szabólegények szintén lázasan dolgoznak varrógépeiken egy fiatal asszony igazgatása mellett; készítik az intézeti egyenruhát is. Ebben a műhelyben egy vézna alakú genfi suhanc, akit három évre internáltak, kérdésünkre elmondja, hogy tetszik neki a mesterség nagyon és annak is őrül, hogy mellesleg megtanulhat németül A csizmadiamühelgben a legszebb kiállítású creptalpu uricipők mellett készítenek fatalpu, otromba bakancsokat is. Itt is találkozunk egy vigyorgó arcú, genfi csemetével, — bozontos fejű, vőröshaju legényke, — aki bizalmasan súgja fülünkbe: — Két évet sóztak a nyakamba, mert — lopott pénzből költekeztem. — Ugy látszik, nem érzed magád itt éppen rosszul? — Nem mondhatnám, — jól vagyok, csak éppen az a bajom... — No micsoda? * < — Nem szabad cigarettázni!' Fogolycellák és a felügyelet Élénk, tarka színekkel kifestett hossru folyosókon keresztül haladunk, majd az emeletekre jutunk föl, ahol 80 cellaszobácskát találunk: valamennyi világos és jó szellős. mindegyikben kurta faágy szalmazsákkal, kis fejvánkos két takaróval, továbbá egy asztal, egy szék és két kis állvány: ennyiből áll a bútorzat. Több cellában találunk családi fotográfiát képes levelezőlapot és egyéb apróságot Az ajtókon sehol sincs lakat zár sem látható: ezek csak kívülről záródnak. A fiatal bűnösök mögött minden este, sorjában egymásután, rázárja az ajtót a szolgálattevő őr, mindegyiket barátságos »jó estéto-tel, majd pedig reggel »jó reggeliztet köszöntvén, — persze németül. A szolgálattevő őr egy olyan szobában alszik, ahonnan rácsos ablakon át megfigyelheti a bosszú folyosóra nyiló cellákat, viszont egy számozott villamos jelzőtábla segélyével rögtön meghallja az illető cellában letartóztatottnak vészjelzését is és segítségére siethet. Az őrszobájából vigyázhat az őr a magánzárkákra is, ahová a »gonoszabbak«-at internálják. Egyébként a hálótermeket nehéz vasajtók választják el az épület többi részeitől. Szökések ritkán fordulnak elő, mert igen félnek a »börtön«-tői. A »házi« büntetések sem gyakoriak, mert az intézet igazgatónője mindig jóindulattal közbenjár, ha arról van sző, hogy az intézeti rideg szabályok megszegésének szigorú következményein enyhíteni kelt ő érti, hogyan kell megbocsátani az eltévclyedettek muló gyöngeségeit és őket visszaterelni a jő útra. — Bizony nem is azért vagyok én itt — mondja magáról —, hogy zsandár legyek, hanem én itt a mama vagyok. Hogyha nem Is mondok el mindjárt mindent a féltemnek, de> azért én látok eleget! Hát hogyan is lehetne! ez máskép, hisz a jó családanya gyakran megbocsát már csak azért is, hogy ne szidalmazzák szegény gyerekeit. Hadd mondjáki hogy ia preles-i intézet — egy nagy családi Folytatva utunkat, a pékmühelybe nézünk,, ahol egy markos legény, — alig 18 éves fiatal zürichi, — egymaga készit el naponlcént lí-fr porció kenyeret. Következik az ebédlő, élénkszinü fali faburkolatával, fafaragványaival^ bútorzatával és a falakon függő disztáuyérokkal. A konyha csak ugy csillog a tisztaságtól; aztán következik az éléskamra, a gyülésterem, ahol nagy hévvel folyik néha a kártyajáték; aztán ne felejtsük ki a mozit, a rádiót, a gramofont sem. A »kisebb ház« megtekintésével fejeztük baj látogatásunkat, hol szintén kitűnő rend uralH kodik; nem kevesebb itt a lábon álló jószág,; mint 52 tehén, 30 ökör, 40 juh és 100 sertései A napi órarend nagyon is kimért A munka kezdete: az istálló gondozásával megbízottak részére reggeli 4 óra 40 perc; a konyhában segédkező szakáicsok részére 5 óra; a műhelyekben dolgozók? számára 5 óra 30 perc. Aztán következik 6 óra 20 perckor egy rövid reggeli, mire 6 óra 45 perckor felhívás a csatlakozásra, majd S óra 50 perckor a munka folytatása; 9 órától 9 óra 25 percig pihenés; azután 11 óra 15 perckor a délelőtti munkaszünet Fél tizenkettőkor ebéd. Felhívás csatlakozásra 12 óra 45 perckor, majd a munka folytatása 12 óra 50 perckor. Féínégy órától 4 óráig pihenés; 6 óra 30 perc: a munka befejezése. Hét órakor estebéd; lefekvés 8 óra 30 perckor, antán 9 órakor a tűzhelyek eloltása. A szünetek! közben mindenkinek szabad a játék és a futball. A házi kosztra egyáltalán nem lehet panasz^ Tejes kávé váltakozik a teával és kakaóval|J Délben a »kosztosok« mindennap levest éS; két főzeléket kapnak. A hus minden csütörtök kön és vasárnap szerepel az étrenden. A íra-j gyományos svájci nemzeti étel, a »rösti« (pirított aprőrazuzott burgonya hagymával) nemj hiányzik egy napon sem és nagyon kapós. Az Iníézeí keletkezése A berni kormány 1908-baa határozta el aíj modern javítóintézet megalkotását. Az ákko-j riban hivatalosan Trachselwaldban fennállottá intézet 70 »növendéket« számlált akiknek legnagyobb részét a szomszédos parasztoknál hen Iyezték el. Csaknem 150 hektár műveletlen,1 földet kellett termővé átalakítani, ehez héö kilométer hosszú utat kellett kiépíteni és rend-; kivül nagy terjedelmű talajt lecsapolni. En-» nek a kemény munkának legnagyobb részét az ifjú csapatok végezték el. A berni kanton ma büszkeséggel tekint azok-; ra a sikerekre, amelyeket a romlott vagy;: fogyatékos jellemű suhancok javitónevelése fceü rén elért. A preles-i iavitóintézet e nemben mintaképül szolgálhat. D- G' lm arany Omega nöS karcsatárakedden este 6—fél 7 óra tájt a Belvárosi Mozi és Kass-szálló között «1« CwíBSU A becsületes megtaláló illő jutalom ellenében sziveskecN jék Traub B. ős Társa cég Klauzál-téri üzletében leadnia Gyapjú harisnyák óriás: választékban legolcsóbban 454 Hoiimann Dezsőnél. Csekonics ucco 4. szám., !•• II llll IMUUBMMWEanWETWIIMffU'IHIII^ és sároipiéf javíttassa a László gmiijjaviflő melyben SsscgetS, Poldcír u<r:<r:» 4L ísi