Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-25 / 267. szám

Í928 november 25. UGLMAtiYAKOttSZAti SzertIán tírgvaiják a pénzügyminisztériumban Szeged költségvetéséi (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton délelőtt tclefonértesi'és érkezett a pénz­ügyminisztériumból a polgármesteri hivatal­hoz, hogy a minisztériumban november 27-én kezdik tárgyalnia város költségvetését A költ­ségvetést a minisztériumban először nagy általá­nosságban Lukács ödön miniszteri tanácsos és Tulics György pénzügyi főtanácsos vizsgálja felül, azután következik a minden tételre ki­terjedő részletes tárgyalás, amelyen a város részéről dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ter, Rack Lipót tanácsnok és Scultéty Sándor főszámvevő vesznek részt. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ugyan jelenleg szabadságon van és nem is tartózkodik Szegeden, azonban meghagyta, hogy ha a pénz­ügyminisztérium a várost felhívja a költség­vetés tárgyalására, ugy őt azonnal értesítsék, mert ezen a tárgyaláson részt akar venni. Ennek megfelelően a jelenleg Budapesten tar­tózkodó polgármestert táviratilag értesítették a pénzügyminisztériumban kezdődő tárgyalá­sokról. Köveíeli$eíi-e a munfcáspénsztúr a fáruléteote íiszeíéséí? Tizennyolc pengős per, melyben a muntcáspénztáralc törvé­nyessége felett Kell dönteni Rendkívüli érdekességü pört tárgyalt az el­múlt napokban dr. Ivánkovits Árpád, a járás­bíróság alelnöke, mint munkásbiztositási biró. A felperes dr. Kalmár Szilveszter kir. ügyész volt, aki keresetében súlyos megállapításokat tartalmazó — vádiratot adott az Országos Tár­sadalombiztosító Intézetté előlépett munkásbiz­tositó pénztár ellen. A pörben eredetileg csak a háztartási alkalmazottja után követelt járu­lékok összege volt vitás, mert a pénztár tizen­nyolc pengővel többet követelt, mint amennyi- ! nek jogosságát a királyi ügyész elismerte. A pör tárgya csak ez a tizennyolc pengő volt, | a tárgyalás olyan kérdéseket vetett fel. mc- j lyek. a munlsásblzlosiíó pénztárak mű­ködésének törvényességéi érintik. A tárgyalás folyamán ugyanis a felperes ki­rályi ügyész felvetette azt a kérdést, hogy a törvény alapfán követelheti-e egyáltalában a betegségi járulé­kokat a pénztár ? Dr. Kalmár Szilveszter nyomban rá is mutatott azokra a törvényes rendelkezésekre, melyek en­nek a kérdésnek felvetését jogosulttá teszik. A munkásbiztositásról szóló uj törvény ugyanis a régi törvény hatályát megszünteti, nyilván­való tehát, hogy hatályát veszti mind az a jogszabály is, mely a hatályát veszteit tör­vényben gyökerezik. A mult évben alkotott munkásbiztositó tör­vény szerint — a 20 szakasz ötödik bekezdése mondja ezt, — a betegségi biztosításra kötele­zettek után a járulékokat az alapszabályban meghatározott esedékességgel még pedig hetekben, vagy hónapban számított időszakonkint múnkaadóiuk köteles utólag be­fizetni. KORZ óMo Z I November 25-én Vasárnap A külföldi varietéit és orfeumok nagy szenzációja ! Szépség és fantázia előadások! j az ezüst barlangban Csornák Irén operaénekesnő és £ | Bl/jarl Alajos fővárosi színművész személyes felléptével. — Azonkívül: A halál vtr Kalandor film 7 felv. Fősiereplő : Feri. V. Ellen. E törvényes rendelkezés szerint tehát a mun­kásbiztositási járulékok csak akkor esedékesek, ha a fize­tési időt. tehát esedékességüket az alapszabály állapítja meg. Nem törvény állapítja meg a járulékok fize­tési idejét s nem is állapíthatja meg rendelet, hanem egyedül és kizárólag az alapszabályra bizta a törvényhozó a fizetési időszakok meg­állapítását s ezzel — a törvény szerint —, megállapítását az esedékességnek is. Amíg a követelés nem esedékes, addig nem lehet kö­vetelni a teljesítést. Amig az alapszabály nem állapítja meg a járulékok esedékességét, ad­dig azoknak követelése idő előtti, addig azok­nak fizetését a fizetésre kötelezettek megta­gadhatják. A munkásbiztositó pénztárnak, vagy előkelőb­ben: a Társadalombiztosító Intézetnek pedig, — mint a tárgyaláson a felperes királyi ügyész állította, —• alapszabálya nincs s még nem is lehet. Ha pedig nincs alapszabálya, akkor az alap­szabályok nem is intézkedhetnek a járulékok esedékessége felől, ha pedig a járulékok nem esedé­kesek, akkor azok beszolgálta­tását sem lehet követelni. A törvény 100 §-nak első bekezdése és első pontja alapján az alapszabályok megalkotása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A közgyűlés tagjait pedig a pénztár biztosításra kötelezett és munkaadó tagjai választják. Ez a választás azonban még, — mint *az közismert, — nem történt meg. Az országos munkásbiztositó pénz­tárnak önkormányzati szerve megalkotva még nincs s igy . hiányzik az a törvényes fórum, melynek hatáskörébe a törvény az alapszabályok megalkotását utalta. Ha pedig alapszabályok nincsenek, akkor a már ismertetett okoknál fogva a járulékok esedékessége sem állott be s igy azok köve­telésének törvényessége is, — enyhén szólva, — vitatható. Igaz ugyan, hogy amig a közgyű­lést meg nem választják, az önkormáryzat jogkörét az igazgatóság gyakorolja, de az igaz­gatóság nem alkothat alapszabályokat s ha al­kothatna is, de facto nem alkotott. Ez az ideig­lenesség igy a járulékok követelésének tör­vényességét nem érintik. érintik. Kalmár Szilveszter, aki egyébkent a tárgyalá­a közismert kiváló minőségű a belvárosi fiókokben előzeles megrende­lés nélkül napközben is, a külvárosi fió­kokban elözőnepi rendelésre kapható a Központi Tejcsarnok Rt. fiókiejcsarnokaiban. son felperes szerepében is csillogtatta ügyészi kvalitásait, rámutatott arra is, hogy a bérfoko­zatokat megállapító rendelet a Rendeleti Köz­lönyben nem jelent meg, az a rendelet tehát szabályszerűen kihirdettetnek s igy kötelező ere­jűnek nem tekinthető. Tehát nemcsak a fizetések követelésének törvé­nyessége vitatható, hanem a követelt járulékok összegszerűsége is. Tehát ugy jogalap, mint összegszerűség tekintetében vitásokká váltak a munkásbiztositó pénztárak által követelt szol­gáltatások. Nem hagyta megemlittetlenül » felneres­ügyész a pénztárnak azt a népszerűtlen szokását is, hogy minden kézbesítésért 53 fillér portót inkasszál. Igaz ugyan, hogy a törvény szerint joga van a portó követeléséhez s joga van akkor is, ha közegeivel végezteti is a kézbesítést, de mégis szó fér ahhoz, hoey helves-e a térti­vevényes, tehát az elképzelhető legmagasabb portót felszámítani és követelni, amikor alkalmazottai közvetlenül végzik a kézbesítést s amikor a központi kézbesítő hivatal ingyen lenne köte­les a törvénynél iogva ezeket a kézbesítéseket végezni. Ezeken felül természetesen kifejtette Kalmár Szilveszter ügyész azt is, hogy miért nem jo­gos a pénztár tizennyolc pengős követelése. A pénztár képviselője nem kivánt birói dön­tést a felvetett kérdésekben. Az eljárt biró a vitának bíróságon kivüli eldöntésére hivta fel a feleket. A pénztár képviselője erre annál inkább késznek nyilatkozott, mivel nem rendel­kezett bizonyítékokkal a tizennyolc pengős járulék-követelés igazolására sem. A tárgyalás igy itélet nélkül ért véget. A felvetett kérdések azonban megnyugtató fele­letet kívánnak még a tizennyolc pengős ügy elintézése után is. a -Virradal* fc?»erei>l6|ének uj fl!m|e Mz uega anss? aBa Himnusz a szerelemről 10 lelvonásban vasárnap utoljára a Belvárosi Moziban mjBSBmKmacm. n Kotott kabátok, pulloverek legolcsóbban 455 fóoffmann Dezsőnél, Csekonics ucca 4. sz. Selyem-, flór- és gyapjuharisnyák garantált ió minőségien P99 Síelni Péternél, Kölcsey ucca 3. BELVÁROSI MOZI November 26. és 27-én, hélfőn és kedden: Á U THT A TJ Á T A. FU* N>e«ierroa 7 fehr.jnáibtn. Fflszrrepiö Ü ** -P ^Jf ^M A. GEORGE O'BRIEN. - Aionkíirül OFELIA FRAKKBAN. »>?<»»:_- fö«^^ KORZÓ MOZ N vembf 23. és 27-én, héttőn és kedden; ' földalatti New-York. S25ÜT­,Azo„r" íClB^va (na Slchoda híres vWít'kának fllmváMom« kivflí: nerom f>9CSZe IfSflU 8 fcivonishan Pö»iwepirt LEW COPY. i; .. t,.„ ^ 7 ;> Mak •»; v*«4t- *« flt-ne-w-n H. 5. 7 9 émfe r

Next

/
Thumbnails
Contents