Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-24 / 266. szám

mmm Szombaí, 1928 november 24 IV. évfolyam 266 .szám MAKO : Szerkesztőség és kiadóhivatal: I rl ucca 6. Telefon: 151. szám.« »«»MM HÓDMEZŐVASARHELV : Szerkesztőség és kladóhlvolal: Andrásay ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » «» <, » a lővhrosban 3-00 uuumd»-) «-40 pengO. Egyes széna 1», vas Ar- és Ünnepnap 24 nitér SZEÍiED: Szerkesztőség: Somogyi ucca az. I. cm, Telefon: lj-33.^KIodóhIvolal, kölcsönk(>nyvlór és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 10t>. — Nyomda t LBw Lipót ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» EJOÜzetésI ívr-i havoolA 3-iO vidéken és BtinöSök Egy fiatalember áll földi birái előtt. A legdtolsó divat szerint öltözve, csontkeretes szemüveggel, elegánsan és fölényesen. Azzal vádolják, hogy halálra kinozta, többszőr megmérgezte és végül megfojtotta a feleségét, aki szép volt, ifjú volt, tehetséges színésznő volt és imádta ezt az embert. A vádlott egy .előre tagad, a halott hallgat, a tanuk vallanak. A fiatalember — akárhogy akar imponálni — nagyon ellenszenves, kíméletlen, vakmerő, tüntetően szívtelcnül és érzéketlenül viselkedik, tnég a bíráival is felesel, egyáltalában nem akar alul maradni, ami külömben érthető is, hiszen ez számára a halált jelentené. A nagy pör tárgyalása szinte elnyel minden »ás érdeklődést, a fővárosi lapok már napok óta hasábokat szentelnek az ügynek és az olvasók mohón falják a szines, részletes, kimerítő tudósításokat. Aki nem képmutató, az természetesnek találja ezt a páratlan és egyetemes érdeklődést. Korunk tükre a sajtó és cz a tükör azt tükrözi, amire kíváncsiak az emberek! Ha egy nagy magyar költő meghal, aki egy egész fájdalmas és küzdelmes életen keresztül a szellem és a lélek csodálatos értékeit adta a magyarságnak és az emberiségnek, hát egy percre, kettőre ez is megállítja és meg is hatja egy kevéssé a mohón törtetőket, a lázasan tülekedőket, a kitartóan könyökölőket, még az utolsó versét is elolvassák, amelyben elköszön az élettől és a szenvedéstől, de azután gyorsan tovább lapoznak és sietve tovább loholnak, mért nem érnek rá hosszabban időzni az. égi szépségek földi tragédiái előtt. De a szenzációs bünügyi dráma az más. Amelyben nagyvilági csillogás van, előkelőség, izgalom; perzselő érzékiség, rejtelmes demoniság, az-igen. Csak egy nagy hiba van a kréta körül, minél többet olvas az ember ezekről a "modern életmüveszeti hősökről, annál siralmasabb és szánalmasabb pöreségfoen látja őket. Hiszen ez a nagy legény nem is olyan nagy legény és ez a szerencsétlen nő nem is olyan kivételes egyéniség. Bizony tucatjával gyártotta őket a kor, amelynek nem túlságosan tartalmas foglalatai. Sajnos, százával és ezrével szaladgálnak olcsó és drága örömök után, idegesen és elfásultan. Még csak azt sc lehet mondani, hogy kiábrándulva, mert,soha se találtak olyan hitet vagy ideált a kis életükben, amelyből ki lehetett volna ábrándulniok. Hitetlen és reménytelen világnak szülöttei ők, egy vénes és végzetes borzalomnak gyermekei, amil közönségesen ugy neveznek, hogy háború. Ez a fajtalan behemót nemzette mindazt a szörnyűséget, amely ennek a korszaknak mocsarában tenyészik, dúsan, virulva, mint. az óriási páfrányok az őserdők homályos mélységeiben. A millsladti drámát is az a névtelen szerző irta, aki 1914 közepén, azon a különös nyáréjszakán a halálba indította az élet vonatát. De ez a szerző álarcot visel, mintha wedekindi Tavasz ébredésének fura figurája. Nem lehet nyomára jutniv nem lehet a vádlottak padjára ültetni. Egy kissé mindenki ludas ebben a tragédiában, aki akkor élt és a fokozatos felelősség elve alapján a saját lelkiismeretének tartozik elszámolni. És a hiábavaló, késő szánom bánom helyett meg kell foga ini az európai cm beriség egyik nagy és igaz orvosának, l'orelnek tanácsát: Leromboltátok? Újjá kell épiMmmtmmummBmmammammmmmmm* teni! A világ nagy dómját, az emberi közösség gyönyörű kadedrálisát hosszú esztendőkön keresztül állandóan és kíméletlenül lövöldözték a gyűlölet, a barbárság, a rombolás gráBudapesf, november 23. A képviselőház liázszabályreviziós bizottsága ma délelőtt Túri Béla elnöklésével folytatta tanácskozását. Tomcsányi Vilmos Pál a 158. szakaszhoz szólva helyesebbnek tartja, ha valamely felszólalásnak csak kifogásolt részét törlik, azt azonban nem tartja helyesnek, hogy a törölt rész jogilag egy tekintet alá essen a zárt ülésen elhangzott beszédekkel. Bródy Ernő indítványozza, hogy a szóbanforgó bekezdést töröljék. östör József ugy véli, hogy a bekezdésből kimaradtak csak akkor vehetők ki a gyorsírói jegyzetekből, ha az elnök fegyelmi jogkörének alkalmazását vonják maguk után. Kívánatosnak tartja, hogy necsak a beszédek egyrésze, hanem valamely kifejezés is törölhető legyen. Szilágyi Lajos a bekezdés törlése mellett szólal fel. amely szerinte a nyilvánosság elvébe ütközik. Szabó Sándor érintetlenül kívánja hagyni a gyorsírói jegyzeteket és elegendőnek tartja, ha a kerdésps rész a nyilvánosságra szánt naplóba nem kerül bele. Rassay Károly fentartja az általános vitában hangoztatott véleményét. Hangoztatja, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a napló ból valamit töröljenek, ez azonban káros volna a parlament hitelére nézve. Az elnök fegyelmi joga a legkülönbözőbb esetekben is alkalmazható. Bethlen Islván miniszterelnök szólalt fel ezután. A parlamenti nyilvánosságnak az acélja, hogy az országot helyesen informálják a parlamenti vitákról és véleményt formálhasson masíának Keresni kell annak módját, hogy a nátjai és srapnelljei. Ujjá kell épiffrii a bűnösök és áldozatok világát a jóság és önfeláldozás templomává. Már régen el kellett volna kezdeni! képviselők beszédei ne elferdítve jussanak nyilvánosságra. A bizottság ezután a 4. bekezdés első mondatát östör József szövegezésében fogadta el Szabó Sándor és Tomcsányi Vilmos Pál indítványával együtt. A 160. §-nál, amely a képviselőkzaklatóinak a kitiltásáról intézkedik, Szabó Sándor, Szilágyi Lajos, Rassay Károly és Hajós Kálmán a rendelkezés elhagyását kérik. Bethlen István miniszterelnök: Azért tart szükségesnek valamilyen intézkedést, mert a mai állapot lehetetlenné teszi, hogy a miniszterek és a képviselők egymás között bizalmasan beszélhessenek. Rassay Károly helyesli a miniszterelnök intencióját. Szilágyi Lajos azt ajánlotta, hogy az uj intézkedést azokra szorítsák, akik bár nem képviselők, belépnek a képviselők részére fentartott helyiségbe. A bizottság elhatározta, hogy a rendelkezés megszövegezését az albizottságra bizza. A 162. §-nál, amely a névsorolvasásról intézkedik, Tomcsányi Vilmos Pál kívánatosnak tartaná, hogy a távolmaradt képviselőkre nézve fegyelmi szabályokat lehetőleg ne alkalmazzon a Ház. Zsitvay Tibor rámutatott arra, hogy a házszabályok rendelkezése eddig nem volt végrehajtható, mert a névsorolvasáshoz házhatározat kelett, házhat ároZatol pcii<j nem lehet hozni, amikor a Ház halát ozu •.. éptelen. Bethlen István gróf miniszterelnök szükségesnek tarlja, hogy ha az ülést határozatképtelenség miatt felfüggesztették é;s egy órai szünet után a Ház uiru haiározatképlelen, akkor, A beteg angol király állapotában pénteken estére iavulás állott be A király állapota komoly, de aggodalomra nincsen ok CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonból jelentik: V. György angol király állapotában, aki influenzában betegedett meg, pénteken Mielőtt rosszabbodás állott be. A reggel kiadott jelentés szerint a tüdőben levő vértolulási folyamat némileg tovább terjedt és az uralkodó állandóan lázas. A délutáni órákban kiadott orvosi bulletin szerint a király állapota kétségkívül igen komoly. A tüdőben érzett fájdalmak fokozódlak, ami azonban az orvosi bulletin szerint még nincsen kihatással a szervezet erejére. A királyi család több tagja Londonba érkezett. Anglia minden részéből ezrével érkeznek a táviratok, amelyekben érdeklődnek a király állapota iránt Az esti órákban kedvezőbb hirek érkeznek a Buckingham palotából. A király eszerint vatan ive', jobban van. élei vesz él yrö' semmiesetre sincsen szó. György király maga nem vesztett semmit sem jókedvéből, többször mondotta, ne nyugtalankodjanak miatta. A király betegségérc való tekintettel a Buckingham palota előtt szokásos őrségváltás pénteken zenekar nélkül ment végbe. Az esti lapok nagy súlyt fektetnek annak a megállapítására, hogy a londoni diplomáciai testület tagjai közül a német nagykövet volt az első, akt a Buckingham palotába sietett, hogy érdeklődjék a király állapota felöl. Káros volna a parlament hitelére a parlamenti napló megcenzurázása — mondotta Rassay Károly a házszabályreviziős bizottság ülésén