Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-23 / 265. szám

DEtaiAGYAKOKSZACí iy^ö novemoer ¿3. Ator feljelentett különböző dolgok mait A törvényszék id. Gordos János megesketését MJellőzi, mert nagyfoka haragot és elfogult­*ágot lát a vallomásban. Dr. Balázs Sándor ügyész a két Keres eELen ¿lejti a vádat, kéri Gordos Bcla megbüntetését. A törvényszék tanácskozás nél­kül felmentette Gordosí, mert nem látta bebizonyitottnak a vá­dat. Az ügyész tudomásul vette, az öreg Gordos azonban felebbezelt az ítélet ellen, „A francia nép nem aszonos a francia reateciós Röröklcel" Nemzetközi egyezményesei cikkelyezett be a csütörtöki parlament Budapest, november 22. A képviselőház szer­dai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Az elnöki bejelentések utániíencr Ákos, a közlekedésügyi bizottság előadója ter­jesztette be a bizottság jelentését a nemzet­közi rádiótáviró-cgyczmény becikkelyezéséről. Ezután a Ház harmadszori ohxisásban el­fogadta az olasz-magyar kereskedelmi szerző­désről szóló törvényjavaslalot. Majd Krudi Ferenc előadó ismertette a tria­noni szerződés következtében megosztott önkor­mányzati testületek egyes vagyoni viszonyai­nak rendezéséről szóló törvényjavaslatot A törvényjavaslatot vita nélkül ugy általá­nosságban, mint részleteiben elfogadta a Ház. Ezután Marschall Ferenc előadó ismertette az Olaszországgal kötött állategészségügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslatot. A Ház ezt a törvényjavaslatot is vita nélkül elfogadta. Görgei István előadó ismertette a Genfben kötött közlekedésügyi értekezleten megállapí­tott okmányok becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatot. amelyet szintén vita nélkül fo­gadott el a Ház. Lukács György, a külügyi és pénzügyi bi­zottság előadója ismcrlettc a nemzetközi se­gélynyújtó egyesülés tárgyában elfogadott nem­zetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatot. A segélynyújtó egyesülés célja az, hogy azokat a nagy károsodásokat, amelyek az elemi csapások utján érik az emberiség egy-egy részét, közös erővel helyrehozza. Ezután az előadó kitért Bogya János tegnapi frnaciaellcnes nyilatkozataira. Hangoztatja, hogy az Olaszországgal való barátságunk nem lehet ok arra, hogy éles hangot használjunk egy másik nagy nemzet ellen. Franciaország gyakran vérrel és vassal küzdölt a civilizáció­ért és azért nagy hittel vagyunk iránta. Saj­nálatos, hogy Franciaország szimpátiája az utóbbi időben nem volt velünk, ennek oka az a beállítás, amellyel minket a francia tár­sadalommal megismertettek. Az igazság pro­pagandáját kell tehát folytatnunk és rámu­tatnunk, hogy milyen értéket képviselünk Európa és az egész emberi civilizáció szem­pontjából. Filz Arthur rámutatott arra, hogy a magyar nemzet a nemzetközi segítés terén mindig az elsők között foglalt helyet. Proppcr Sándor az előadó fejtegetéseire vá­laszolva kijelenti, hagy a tegnapi ülésen el­hangzott franciaellenes fejtegetéseket szeren­csétlennek tartotta már csak azért is, mert a francia nép nem azonos a francia reakciós körökkel. A francia ncp és a magyar nép már régen megértette volna egymást, ha nem állana közte a reakció. Bogya János felszólalását oktalan­nak tartja. Az elnök a sértő kifejezésért Proppert rendreutasítja. Propper erre kifogásolja, hogy az elnök nem járt el Bogyával szemben! holott a francia ! nemzetet sértette meg. Az elnök enunciálja, hogy Propperneknincs joga ténykedését kritika alá vonni, de meg­említi, hogy Bogyát felszólalása alkalmával figyelmeztette arra, hogy eltéri a tárgytól. Proppcr Sándor: Tisztában van azzal, hogy a Nemzetek Szövelségc nem a népek szövetsége és a szociáldemokrata párt szerint is sok hiány mutatkozik működésében, de ennek okát szintén abban látja, hogy a Népszövetségben túlnyomórészt reakciós férfiak ülnek és a szo­cialista gondolkodás nem érvényesülhet. Sür­gette ezután a nemzetközi munkaügyi hiva­tal még bc nem cikkelyezett egyezmény ter­vezeteinek a ratifikálását. Vass József népjóléti miniszter szólalt fel ezután — Ha az erkölcsi igazság, a legmagasabb emberi értelemben v^tt igazság, valóban dog­mává erősödik a nemzetek közfelfogásában — mondotta —, akkor én is hiszem és remény­kedem abban, Hogy olyan nemes nemzetek, amelyek között egyikről szó esett, értem a francia nemzetet, felfognak emelkedni arra a magaslatra, hogy felismerjék történelmi sze­repét és hivatását az émberiség nemesebb er­kölcsi fejlődésének a folyamatában. Elismeri annak fontosságát, hogy a durva jogot kard­dal beírni a népek életébe nem lehet, mert az ilyen durva jog csak elkeseredést, súrló­dásokat, nyugtalanságokat teremt, az embe­riség jólétén alapuló békét pedig nem. £n nem vádolok egyetlen nagy nemzetet sem, hogy ne volna meg benne ez a megértés. Egészen más kérdés azonban az, ha valaki^ mint a Háznak egyik tagja, külpolitikai szempont­ból, erőhatalmi viszonyok szempontjából bí­rálja egyik, vagy másik nemzet politikájának magatartását, vagy azt a másik kérdést, vájjon nekünk, magyaroknak, a magyar nemzetnek politikai szempontból előnyős-e vagy hátrá­nyos az illető nemzethez való csatlakozás. Meg vagyok győződve arról, hogy az illető képvi­selőtől nagyon távol áll a francia nemzet lel­küségének a lebírálása, leszólása. Bogya János: A kormányról beszéltem. Vass: örülök, hogy a képviselő ur megerősíti feltevésemet. A népjóléti miniszter ezután kérte a javaslat elfogadását. Még Lukács György előadó reflektált rövi­den a felszólalásokra, majd a Ház a javasla­A legjobb gyártmányú Elsőrendű Bemberg selyem harisnya, hibátlan « - - - P 3'70 Legjobb minőségű Bemberg selyem harisnya, hibátlan - P 6 ™» Egész nehéz Bemberg selyem harisnya, hibátlan . . . P T'mmm Mindegyik minőségből kicsi gyári hibával 1 pengővel olcsóbb. Gyapjú harisnyák óriási váiasztékhan. Minden párért szavatosságot vállalunk. CseKonics ucca Pollák Testvéreit Széchenyi tér az Alföld legnagyobb harisnya raktára. 87T ————llll I tot általánosságban és részleteiben elfogadta. Következett a pestis, kolera, sárgaláz, ki­ütéses lifusz és himlő leküzdésére irányuló nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. A javaslatot a Ház általános­ságban vita nélkül elfogadta. Ezután Temesvári Imre előadó ismertette a termelő- vagy szállítóvállalatok jogkezelése tár­gyában a délszláv állammal létesített egyez­mény becikkelyezésére vonatkozó törvényja­vaslatot. A Ház a javaslatot vita nélkül elfo­gadta. Ugyancsak Temesvári Imre ismertette a szerb királysággal kötött adóügyi egyezmény, becikkelyezéséről szóló javaslatot. A Ház a javaslatot elfogadta. Frühwirth Mátyás a sütőipari munka ujabb szabályo­zásáról szóló törvényjavaslatot ismertette. Bámuta­tott arra, hogy a sütőiparosság és munkásság körében panaszok merültek fel az eddigi tör­vényjavaslat rendelkezései ellen. Az az álta­lános kívánság, hogy a kovászolás és a da­gasztás időpontja ne legyen elválasztva. A sütemény forgalombahozataláról az volt a bi­zottság álláspontja, hogy "Pesten "5 óra "felőli, vi­déken fél 6-kor nc lehessen az árusítást meg­kezdeni. Proppcr Sándor nem tartja megengedhető­nek, hogy az éjjeli munkát újból bevezessék. Ha ez megtörténik, ugy kettő vagy három órakor kell felkelni a munkásoknak. Emel­lett másodrangú kérdés az, hogy a sütemények' minősége miatt panasz merült fel és hogy a pékek azzal érvelnek, hogy a késői munkakez­dés miatt rosszabb a sütemény. Azt kivánja, hogy a felmerült panaszokat az eddigi törvény, keretein belül orvosolják. Legyen egységes és mindenütt egyforma az ellenőrzés, az árusítást pedig félhatkor kezdjék. A javaslatot nem fo­gadja cl. Pcstliy Pál igazságügyminiszter beterjesz­tette a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Az ülés két órakor ért véget. Po88á№ Testvéreknél 2801 Széchenyi tér és Csekonícs u. aki mm fizet házbért És m$M (A Délmagyarország munkatársától) Papp Gábor megunta az agglcgényi sort és nősül. Sziveválasztottjával megjelent a polgármesteri hi­vatalban és dispcnzációt kért. A dispenzációnafc nem is lesz akadálya, csak egy-két papirost kell még bemutatni a sürgősség megadása előtt. Papp Gábor másirányban is foglalkoztatta a magisz­trátust. Némi lakbérhátralékról volt szó, amit eddig sehogyan sem tudott kicgycnlitcni. A ház­tulajdonos város igen kegyes hajlandóságot mu­tatott öreg lakója iránt. Nem zaklatta a házbér­ért, ami azonban lassanként felszaporodott. Papp Gábor nem tudott fizetni. Vagy hatszáz pengőre rúgott már a hátralék, amikor sikerült a kiegye­zés. Papp naturáliában egyezett ki a várossal, amelynek egy nagy képet adott a házbőrhátralék fejében. Hát igy rendben is lett volna a dolog, de közben elkövetkezett a novemberi »fertály«. Pénz persze megint nem volt. A tekintetes tanács jóvoltából azonban Papp Gábor ezen is túlesett. Csak a polgármesternek volt egy feltétele: — De nc olyan nagy gyönyörű asszonyt vegye­tek tőle. Kicsi képeket adjon, amiket oda tudunk adni dijaknak. így legalább valamit még meg is takaríthatunk. A műpártoló főjegyző túllicitálta a tanács vala­mennyi tagját. Ugy látszik, belelátott a jövőbe. Azt inditványozta, hogy necsak a novemberi ne­gyedet váltsák meg, hanem legalább annyi képet vegyenek át, amennyi futja meg az elkövetkező két évnegyedre is. Igv történt, hogy Papp Gábor, mint a város hűséges parlája, naturáliákban róhatta le lakbé­rét

Next

/
Thumbnails
Contents