Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-20 / 262. szám

192S november 20. DÉLMAGYARORSZAG Andor Zsigmond pörvesztes lett volt vagyonfelügyelője ellen indított kártérítési pőrében (A Délmagyarország munkatársától.') Az Andor—Tóth Imre dr. kártérítési pör, a ha­todik folytatásos tárgyalés után, hétfőn végre itéletileg nyert befejezést. A kártérítési pör», mint Ismeretes, Andor Zsigmond inditotta dr. Tóth Imre ellen, oki vagyonfelügyelője volt, ezért, mert a szegedi színháznak vásárhelyi állomáshelyén a befolyt álló)egyek árával nem számoltatott el és ezzel 4788 pengős kárt okozott. A folytatólagos tárgyalásokon dr. László Adolf táblabíró löbb tanút hallga­tott ki, majd a nagy érdeklődéssel kisért kár­térítési pörben hétfőn délelőtt kilenc órakor hirdette kl Ítéletét. A törvényszék Ítéletével Andor Zsigmondot keresetével elutasította és 480 pengő pör­költség megfizetésére kötelezte. A törvény­szék az Ítéletet terjedelmes indokolással ki­sérte és kimondta, hogy Andornak nem si­került kárát bizonyítania. Iskolaalapítás — a gyümölcsexport fokozására A tanácsülésen a polgármester bejelentette az ujabb iskolaépítésekéi (A Délmagyarország munkatársától) A tanács hétfői ülésén dr. Somogyi Szilveszter polgármester tájékoztatta a tanács tagjait az ipa. nostanonciskola építkezéséről. Nagy őrömmel új­ságolta, hogy az iskola most már a város tervei szerint készül el, mert ahogyan a minisztériumban akarták, ugy 650.000 pengőbe került volna, igy pedig csak 500.000 pengőbe kerül, amihez a kul. tusrminiszter 225.000 pengővel járul hozzá. Elmondotta azután a polgármester, hogy letár­gyalták a gazdaság iskolák ügyét is. Kél gazda« sági iskolát építenek. Egyet Röszkén, egyet pedig Felső központon. Ez utóbbinál az a baj, hogy az iskola céljaira szükséges husz hold földet a városnak meg kell vásárolnia. Ez az iskola a vá­rosnak, vagy 150.000 pengőjébe kerül. A két iskolával azonban még nem merülne ki a program, mert 1930-ban ujabb két gazdasági is­kolát akar építtetni a miniszter és szóba került az is, hogy ezek az iskolák már a belterületre kerülnének. Erre annál inkább is nagy szükség lenne, mert végre meg kellene valósítani a rend­szeres gyümölcsfatermelést. A polgármester sze­rint a baj ott van, hogy egy-egy fajtából csak három-négy mázsát termelnek, ami az export szem­pontjából nem jöhet figyelembe. Egyforma faj­iakat tellene termelni nagv kvantumokban és ez­zel nagy exportlehetőségek nyílnának. Végül a polgármester arról informálta a tanács tagjait, hogy a kereskedelmi iskolára húzandó emelet költsége százezer pengőt tesz kj, ennek felét adja a kultuszminiszter. ÓHJIJ? Megfojt *l a* átkozott köhögés. Kapható gyógytzeiUi« raKban és rtrogrrlékbnn Ecjcr meHpa«7.<il!a csak­hamar mepcyőijyított Kaphat« oyóflyizerta­rakban drogcxlékban líit sportkörnek, 6 társadalmi egyesületnek összesen 3160 pengőt szavazott meg a pénzügyi bizottság (A Délmagyarország munkatársától'•} A közgyűlés pénzügyi bizottsága hétfőn dr. So­mogyi Szilveszter polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen a bizottsáa hivatalból rósz (veit tagjain kívül dr. Kószó István, Wim­mer Fülöp, May Gyula és Vallhora István jelentek meg. Az ülésnek egyetlen tárgya volt: dönteni a beérkezett segélykérési és bílépési beadványokról. Reck Lipót tanácsnok alig győzte referálni a;: aklalömegekel. Először a sportegyesülete­ket vélték sorra. Némelyik egyesület föbbezer pengőkről beszéli, végül is lelt belőle pár száz. A lista azután igy alakult ki: A Szegedi Ú szó Egylet kan 600 pengőt, a Szegedi Torna Egylet 480, a Szegedi Allélikai Klub 300, a Siegedi Testgyakorlók Köre 300, a Zrínyi Ke reskedelmi Atlétikai Klub 200 pengőt. A társadalmi egyesülelek szép számban jelentkeztek városi pénzért. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete évi támogatást kéri. A pénzügyi bizottság évi 1000 pengőt szavazoli meg. Száz pengővel belépett a város alapító lagnak az Alföldi Kereskedelmi Uíazók Ecvesülelébe. A Lo­rár tffy Zsuzsána egylet 80, a Szejjedi Iparos­íizivtir.knet, lelkünknek cly kedves Magyar Rapszódia csütörtökig a Belvárosi Moziban iljak Közművelődési Egylete 80, a Katolikus Legényegylet 80, e Városi Nyugdijasok Egye­sülete (Írószerre) 40 pengő segélyt kapott. ötszáz pengőt szavazott meg a bizottság a Tisza-szoborra és kétszáz pengőt a Darányi­szoborra. Egyéb fárgy nem volt. Á kenderfonógyárl sztrájk (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Kenderfonógyár az elmúlt hét végén újból hirdetményileg keresett munkásokat és az egyik verzió szerint hétfőn tizenketten, a másik szerint huszonheten jelentkeztek a munka fölvé­telére. Az egész aktus azonban aktualitását vesz­tette annak következtében, hogy hétfőn súlyos törést szenvedett a gyárnak egyik olyan gépe, amelynek zavartalan működési képessége elsőren­dűen fontos a gyár üzemének fentartása szem­pontjából, úgyhogy az igazgatóság kénytelen volt a munkát beszüntetni és valamennyi munkást el­bocsáftani. Az eltörött gép kijavítása néhány napig eltart, állítólag a hét közepéig megtörténik. Köz­ben olyan tárgyaiások folynak, amelyektől re- • mélni lehet a sztrájk végleges megszűnését. A sztrájkoló munkások részére állandóan érkéz­nek természetbeni adományok és pénzsegéljek. KORZÓ MOZI November 20, 21-én Kedden is szerdán A férfi, az asszony és a toün. Dráma 7 (elvonásban. Fősreteplfl: JTohn Gllberl. Azonkívül: Ki a férjem? Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplő: Alleen Prlngle. Előadások kezdete 5, 7, P, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 Arakor előadásokai akkor élvezheti iga­zán, kellemesen, ha Horacsek mester kitűnő műsorának megtekintése elölt habtejszin­tortát fogyaszt ftdéfelszálamiási tárgyalások az I. számú adófelszélamlási bizottság, amely a pénzügyigazgatóság II. emelet, 58. számú helyiségében tárgyal, az 1928. évi kereseti, jöve­delmi és vagyonadók kivetése ellen beadott feleb­bezések közül november 20-án a következőket tárgyalja: Lengyel Géza ht., Ketemen-ucca 8. Lichtencgger Gézáné ht„ ft.. Dugonics-tér 1. Dr. Lichtencgger, Lajos ht„ ft, Rudolf-tér 13. Márer Béla tisztviselő^ Tisza Lajos-körut 98. Dr. Márton József ügyvéd* Méreí-ucca 6c. Özv. Meák Gyuláné ht, Kossuth­ucca 31. Mellis Lajos ht., Petőfi Sándor-sugáruí 28. Mihálovits Dezső ht, Széchenyi-tér 6. Morvayj Vilmos mérnök, Gál-ucca 7. Nagyvári János sza­bász. Faiskolasor 1. Patzauer Sándor igazgató'; Felsőtiszapart 19. Pavkovits Rezső rőföskcreskedS, Istoola-ucca 17. Páger Antal szinész, Kölcsey-uecn II. Pártos Béla tisztviselő, Horthy MikTós-ucca 16. Pártos Sándor tisztviselő, Horváth Mihály-ucca 3. Dr. Pávó Ferenc ft., ht, Petőfi Sándor-sugárut 16. Pleplár Lajos ft., ht, Horthy Miklós-ucca 9. Pöllák Sámuel kereskedő, Rudolf-tér 14. Puntigám bajos tisztviselő, Kálvária-ucca 6. Répás András ht, Kossuth Lajos-sugárut 19. Özv. Rózsa Jánosné ht., Mikszáth Kálmán-ucca 4. Sandberg Henrik keztyüs, Timár-ucca 12. Schaffer Ida magánzó, Rudolf-tér 9. Schöner Lajosné ht, Fodor-ucca 17. A gyorsírók Szegedre kérik a legközelebbi országos verseny tartását Kötelező gyorsírás ésgyorsiróintézet— ASze* fletíi Gyorsírók Egyesületének választmányi ülése Vasárnap délután tartotta a Szegedi Gyorsírók Egyesülete választmányi ülését dr. Széli Gyula el. nöklésévcl. Az ülés megnyitása után az elnök megemlékezett Trianonról, majd ismertette a Szc. geden szeptember 2-án tartott nemzetközi gyors­irókongresszus sikerét. Bejelentette az elnök, hogy az egyesület 300 gyorsítási munkát adományo­zott a Somogyi-könyvtárnak, amelyek bekötési költségeit a város vállalta el. Ezután üdvözölte a választmány dr. Széli Gyu­lát a békés—bánáti református egyházmegye fő­gondnokává történt megválasztása alkalmából, majd elhatározta, hogy a legközelebbi országos versenyirás Szegeden tartása érdekében kérelmet intéz a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségé­hez és feliratot küld a kultuszminisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a középfokú iskolákat buz. ditsa an-a, hogy lehetőleg minden tanulójuk részt­vegyen a versenyírásokon és kisérő tanáraik költ­ségeit a fentartó testületek fedezzék. Kéri még az egyesület, hogy a közép- és polgári iskolákban tegye kötelezővé a miniszter a gyorsírás tanulását és emelje fel a felsőkereskedelmi iskolák II—IV. osztályában a gyorsírás heti óraszámát egyről kettőre. Szegedtől kérik a gyorsírók, hogy a kcgycsrendi főgimnáziumban ingyenes legyen a gyorsírás ta­nulása és a gyorsírás tanárát a fentartó város fizesse, a városi női felsőkereskedelmi iskolában pedig, mint fentartó, emelje fel a város a H—IV. osztályokban a gyorsírás óraszámát heti egyről kettőre, hogy a gyorsírás eredményes oktatását elősegítse. A választmány részletesen foglalkozott a gyors« iró-intézet eszméjével, mely állami szerv létesí­tését tervezi dr. Traeger Ernő, á magyar gyors, írási úav^k kormáűi'bútasa.

Next

/
Thumbnails
Contents