Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-13 / 256. szám

SZEGED: SrerUeistőség: Somogyi ucca 22. L cm Telefon: 13-33.^KladóhIvBtal, kOlcsönkönyviar és Jegyiroda : Aradi ucca S.Telefon: 306. v Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon r 16-34. «»«»«» Kedd, 1928 november 15 IV. évfolyam 256. szám MAKÓ : SzerlceszlOség és kiadóhivatal: I rt ucca 6. Telefon: 151. szóm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Teletop: 49. szám. « » « » « » « » « » ElOtlxetésl ara havonta 3-2« vidéken és a fővárosban 3-00. kUlltfldttn 6-40 pengő. Egyes szám le. vasár- és Ünnepnap Z4 fillér Fenn az ernyő, nincsen kas R^gi magyar színjáték cime ez és nekünk !Ogy jutott eszünkbe, hogy a Magyar Héten a szegedi házíkczelésben magyar ciklust rendeztek. Egészen bizonyos, hogy az illetékes tényezők egyáltalában nem készültek erre a mondvacsinált és sikerületlen magyar ciklusra. Mint a derült égből a villámcsapás, ugy jött nekik ez a Magyar Hét, a maga magyar propagandájával. Éljen a honi! — kiáltotta el hirtelen magát a művezetés, amelynek eddig nem volt semmiféle különös és kötelező programja, terve, ötlete, szándéka. Vízkereszt, vagy amit akartok: inkább ez felelt meg az ő intencióinak, amelyekről nehéz volna megállapítani, hogy honnan jöttek és merre mennek. De jött a Magyar Hét és ezen az alapon a szegedi szinház is megrendezte a maga nemzetiszínű kirakatát Nem csekély lámpalázzal dolgozott, hiszen a huszonnegyedik órában jött rá erre az egy gondolatra, amely nem bántotta volna külömben. Gyorsan körülnézett a raktárban és ripsz-ropsz, ahogy már ilyenkor illjk és szokás, összeállította a megfelelő kollekciót. Nem akart elmaradni a versenyből és amit tudott, azt kitett», ha értéknélküli minta akadt is éppen a keze ügyébe. (A szive ügyébe ezen a héten nem akadt semmi.) Uraságoktól levetett esprit, régi nyarak visszfénye, tessék-lássék magyar holmi, bizony nem túlságosan fölemelő és biztató látványosság! A fődolog az egészben az volt, hogy háromszínű pántlikával lehetett csomagolni ezeket a régi és uj portékákat és a színházi statisztikai hivatal vámmentesen elkönyvelte őket, mint hazai termékeket. De ahogy a kritika mérlegét fölállítjuk erről a botcsinálta szegedi magyar színházi hétről, igen kirívó módon jelentkezik annak az iniciativának hiánya, amely annyira jellemző a mostani vezetésre. Hébe-hóba, (különösen fővárosi lapok hasábjain) megjelennek bizonyos sugallatos cikkek holmi kísérleti színházról, eredeti, önálló és független műsorról, de ennek eddig halovány nyomait se igen lehetett fölfedezni abban a valóságban, amely a fővárosi színházak lejátszott verklijét szólaltatta meg, minden egyéni szín és hang nélkül (Tisztelet a talán egyetlen kivételnek^) A Magyar Hét magyar színpadi kintornája szembeszökően mutatta ezt a szegénységet és szolgaságot. Hiszen a hazai drámairodalom száz esztendeje talán mégis csak kitermelt egy sereg értéket, szépséget, eredetiséget, amelyek uj köntösben, modern külsőben, mai fölfogásban minden erőlködés nélkül nagyszerűen és sikeresen megállanának a közönség szine lés a kritika ítélete előtt! Miért nem tetszik egyszer már Katona József múlhatatlan magyar remekét a maga igaz valójában megmutatni a vidéki színen, nem mint hazafias díszelőadás alkalmi áldozatát, de mint az eleven és halhatatlan zseni megnyilatkozását. És ott van Vörösmarty Csongor és Tündéje és ott van Madách páratlanul hatásos drámai költeménye, de persze nem mint egy tanulékony és engedelmes színházi kirakatrendező segéd kísérleti anyaga és ott van Kisfaludy Károly, Szigligeti Ede, Rákosi Jenő, Dóczi Lajos és a többi jeles és érdemes régi és uj magyar drámaíró annyi sok és olyan változatos kollekciója, lehet is, kell is válogatni belőlük, egy hétre való igazán és bőven akad a javábóL De természetesen ide dramaturg is szükséges volna, ha már a vezetőség a saját feje és szive után nem mer elindulni, mert tudvalevőleg dramaturgiai tudás és szellem, érzés és ízlés nélkül éppen ugy nem lehet egy szinház nevű müintézetet vezetni (hogy a rendezésről ne beszéljünk), mint ahogy a szabó vagy a csizmadia nem dolgozhatík iparengedély nélkül. A bürokraiikus reformok mellett a szegedi szinház irodalmi és művészeti reformokra is nagyon rászorulna Mert nem elég a kasszát és a műhelyeket házikezelésbe venni, ebből még nem fog kulturális reneszánsz támadni. Most husz éve halt meg egy Makó Lajos nevű magyar játékszini direktor, aki a saját kezelésében, mint magánvállalkozó vezette színházunkat. A szegedi Thália előcsarnokában ott áll komoly derűt sugárzó mellszobra, tessék ez évfordulón kegyeletesen és hálásan megállani előtte az illetékeseknek és fogadalmat tenni, hogy azt a rajongást, önzetlenséget és kitartást, azt az öntudatos programot, amellyel a maga idejében és a maga módján ő szolgálta a szegedi magyar művelődés ügyét, a ma követelményei és a jövő érdeke szsrint az utódok is követik, nem csupán beköszöntőkben és interjúkban, nemcsak előzetes színházi jelentésekben és utólagos fogadkozásokban, de az élet és művészet valóságában is! Egy ispán g©x§s mentette meg a sülyedö Werstrlk 149 utasát és legénységét (Budapesti tudósítónk telefon jelen- j tése.) Londonból jelenük: A 10.600 tonnás Werstrifc angol gőzös ma reggel S. O. S. jeleket adott le. Ez a hajó 200 utassal Newyorkból BtienosAyres felé tartott. Azt hiszik, hogy a gőzhajót a virginiai partvidéken szerencsétlenség érte. Az egyik virginiai kikötőből segélybajókat küldték kí. Ncwyorki szikratávirat szerint a Werstrik gőzös kapitánya lebocsájtotta a mentőcsónakokat és az utasokat abban helyezte el. Newyorkban azt hiszik, hogy a hajó óriási viharba került és a kapitány nem tehetett másképen. A hajó tartózkodási helye irányában hatalmas vlharcemírum köztiedik. A hajó körülbelül 100 tengeri mérföldnyire van a virginiai partoktól Norfolk kikötő magasságában, ahonnan több torpedőhajót küldtek a szerencsétlenül járt hajó utasainak a segítségére. A Werstrik rádiótávirásza nem közöl a szerencsétlenségről közelebbi részleteket, csak annyit, hogy * a helyzet rendkívül súlyos és nem ér rá részletezni az előzményeket. A szerencsétlenül járt gőzös a londoni Lasnprolt és Hol hajózási vállalat tulajdona. A vállalat közlése szerint az Oktatnám japán gőzös elérte a Werstriket és egy másik gőzös is közeledik. Newyorkból jelentik: A tengerészeti minisztérium négy parti torpedót, hat vámőrhajót, egy torpedórombolót és egy cirkálót küldött a Werstrlk utasainak megmentésére. A gőzös vasárnap dél óta állandóan sülyed és fedélzetének egy része is viz alatt áll már. A Davis-parti hajó szikratávirata' szerint délután egy óra huszonöt perckor a Wersirik sztkratávirásza és legénysége Is elhagyták a sülyedő gőzöst. A tenger rendkívül viharos. A Werstriken 140 utas és 120 főnyi legénység tartózkodott Londonból jelentik: Késő éjszaka érkezett szikratávirat szerint az Oktomam Japán gőzös fedélzetére vette e Werstrlk gőzös valammayi u'.asái és I&. génységét Vasárnap éjjel megalalcitoíta as uj Kormányt Páris, november 12. A köztársasági koncentráció kormányának és a fegyverszünet kabinetjének ne. vezi Poincaré uj minisztériumát, amely vasárnap a késő esti órákban alakult meg. Az nj kormány a következő: Miniszterelnök tárca nélkül Poincaré, igazságügyminiszter Barthou, külügyminiszter Bri. and, belügyminiszter Tardieu, pénzügyminiszter Chéron, hadügyminiszter Painlevé, tengerészeti mi. niszter Heunesey, aki eddig követ volt Genfben, > kereskedelmi miniszter Bonnefons, földmivelési mi- | niszter eHnnesey, aki eddig követ volt Genfben, gyarmatügyi miniszter Maginot, munkaügyi miniszter Loucheur, nyugdijügyi miniszter Antcriou, légügyi miniszter Laurent.Eynac. A megalakulás után a kabinet tagjai még egy ideig együtt maradtak és a parlamenti helyzetrőt tanácskoztak, azután az Elyséebe mentek, hogy bemutatkozzanak a köztársaság elnökének. Az uj kormánynak nagy többsége van a kamara, fcan, de igy is körülbelül 250 főnyi ellenzéke van. Megnyílt Amerika ét Budapest között a közvetlen telefonforgalom Budapest, november 12. Az Északamerikai Egyesült Államokkal való telefonforgalmat hétfőn délután nyitották meg ünnepélyesen. Elsőnek Bethlen István miniszterelnök beszélt a miniszterelnökségről Kellogg külügyi államtitkárral, majd Buttler Wright, az Egyesült Államok budapesti követe Pelényí Jánossal, a washingtoni magyar követség tanácsosával. A beszélgetés a miniszterelnökség titkári szobájából tőrtént Gróf Bethlen István miniszterelnök beszélgetése után kijelentette, hogy kitűnően hallotta Kelloge államtitkárt és Kellogg is jól értette őt. A hivatalos beszélgetések után gróf Bethlen István eltávozott. A jelenlévők közül többen folytattak azonban még beszélgetést Washingtonnal és Newyorkkal. így ismételten beszélt Buttler Wright amerikai követ és Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár is s mindannyian örömmel állapították meg, hogy az összeköttetés kitűnő és egymást igen jól lehetett érteni. A nagyjelentőségű uj összeköttetést ezután átadták a forgalomnak.