Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-13 / 256. szám

SZEGED: SrerUeistőség: Somogyi ucca 22. L cm Telefon: 13-33.^KladóhIvBtal, kOlcsönkönyviar és Jegyiroda : Aradi ucca S.Telefon: 306. v Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon r 16-34. «»«»«» Kedd, 1928 november 15 IV. évfolyam 256. szám MAKÓ : SzerlceszlOség és kiadóhivatal: I rt ucca 6. Telefon: 151. szóm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Teletop: 49. szám. « » « » « » « » « » ElOtlxetésl ara havonta 3-2« vidéken és a fővárosban 3-00. kUlltfldttn 6-40 pengő. Egyes szám le. vasár- és Ünnepnap Z4 fillér Fenn az ernyő, nincsen kas R^gi magyar színjáték cime ez és nekünk !Ogy jutott eszünkbe, hogy a Magyar Héten a szegedi házíkczelésben magyar ciklust ren­deztek. Egészen bizonyos, hogy az illetékes tényezők egyáltalában nem készültek erre a mondvacsinált és sikerületlen magyar ciklusra. Mint a derült égből a villámcsapás, ugy jött nekik ez a Magyar Hét, a maga magyar pro­pagandájával. Éljen a honi! — kiáltotta el hirtelen magát a művezetés, amelynek eddig nem volt semmiféle különös és kötelező prog­ramja, terve, ötlete, szándéka. Vízkereszt, vagy amit akartok: inkább ez felelt meg az ő in­tencióinak, amelyekről nehéz volna megálla­pítani, hogy honnan jöttek és merre mennek. De jött a Magyar Hét és ezen az alapon a szegedi szinház is megrendezte a maga nem­zetiszínű kirakatát Nem csekély lámpalázzal dolgozott, hiszen a huszonnegyedik órában jött rá erre az egy gondolatra, amely nem bántotta volna külömben. Gyorsan körülnézett a raktárban és ripsz-ropsz, ahogy már ilyen­kor illjk és szokás, összeállította a megfelelő kollekciót. Nem akart elmaradni a versenyből és amit tudott, azt kitett», ha értéknélküli minta akadt is éppen a keze ügyébe. (A szive ügyébe ezen a héten nem akadt semmi.) Ura­ságoktól levetett esprit, régi nyarak visszfénye, tessék-lássék magyar holmi, bizony nem túlsá­gosan fölemelő és biztató látványosság! A fő­dolog az egészben az volt, hogy háromszínű pántlikával lehetett csomagolni ezeket a régi és uj portékákat és a színházi statisztikai hivatal vámmentesen elkönyvelte őket, mint hazai termékeket. De ahogy a kritika mérlegét fölállítjuk er­ről a botcsinálta szegedi magyar színházi hét­ről, igen kirívó módon jelentkezik annak az iniciativának hiánya, amely annyira jellemző a mostani vezetésre. Hébe-hóba, (különösen fővárosi lapok hasábjain) megjelennek bizo­nyos sugallatos cikkek holmi kísérleti szín­házról, eredeti, önálló és független műsorról, de ennek eddig halovány nyomait se igen le­hetett fölfedezni abban a valóságban, amely a fővárosi színházak lejátszott verklijét szó­laltatta meg, minden egyéni szín és hang nél­kül (Tisztelet a talán egyetlen kivételnek^) A Magyar Hét magyar színpadi kintornája szembeszökően mutatta ezt a szegénységet és szolgaságot. Hiszen a hazai drámairodalom száz esztendeje talán mégis csak kitermelt egy sereg értéket, szépséget, eredetiséget, ame­lyek uj köntösben, modern külsőben, mai föl­fogásban minden erőlködés nélkül nagyszerűen és sikeresen megállanának a közönség szine lés a kritika ítélete előtt! Miért nem tetszik egyszer már Katona József múlhatatlan ma­gyar remekét a maga igaz valójában meg­mutatni a vidéki színen, nem mint hazafias díszelőadás alkalmi áldozatát, de mint az ele­ven és halhatatlan zseni megnyilatkozását. És ott van Vörösmarty Csongor és Tündéje és ott van Madách páratlanul hatásos drámai köl­teménye, de persze nem mint egy tanulékony és engedelmes színházi kirakatrendező segéd kísérleti anyaga és ott van Kisfaludy Károly, Szigligeti Ede, Rákosi Jenő, Dóczi Lajos és a többi jeles és érdemes régi és uj magyar drámaíró annyi sok és olyan változatos kol­lekciója, lehet is, kell is válogatni belőlük, egy hétre való igazán és bőven akad a javábóL De természetesen ide dramaturg is szükséges volna, ha már a vezetőség a saját feje és szive után nem mer elindulni, mert tudvalevőleg dramaturgiai tudás és szellem, érzés és ízlés nélkül éppen ugy nem lehet egy szinház nevű müintézetet vezetni (hogy a rendezésről ne beszéljünk), mint ahogy a szabó vagy a csiz­madia nem dolgozhatík iparengedély nélkül. A bürokraiikus reformok mellett a szegedi szinház irodalmi és művészeti reformokra is nagyon rászorulna Mert nem elég a kasszát és a műhelyeket házikezelésbe venni, ebből még nem fog kulturális reneszánsz támadni. Most husz éve halt meg egy Makó Lajos nevű ma­gyar játékszini direktor, aki a saját kezelésé­ben, mint magánvállalkozó vezette színházun­kat. A szegedi Thália előcsarnokában ott áll komoly derűt sugárzó mellszobra, tessék ez évfordulón kegyeletesen és hálásan megállani előtte az illetékeseknek és fogadalmat tenni, hogy azt a rajongást, önzetlenséget és kitartást, azt az öntudatos programot, amellyel a maga idejében és a maga módján ő szolgálta a szegedi magyar művelődés ügyét, a ma követel­ményei és a jövő érdeke szsrint az utódok is követik, nem csupán beköszöntőkben és interjúkban, nemcsak előzetes színházi jelen­tésekben és utólagos fogadkozásokban, de az élet és művészet valóságában is! Egy ispán g©x§s mentette meg a sülyedö Werstrlk 149 utasát és legénységét (Budapesti tudósítónk telefon jelen- j tése.) Londonból jelenük: A 10.600 tonnás Werstrifc angol gőzös ma reggel S. O. S. jeleket adott le. Ez a hajó 200 utassal Newyorkból Btienos­Ayres felé tartott. Azt hiszik, hogy a gőzhajót a virginiai partvidéken szeren­csétlenség érte. Az egyik virginiai kikötőből segélybajókat küldték kí. Ncwyorki szikratávirat szerint a Werstrik gőzös kapitánya lebocsájtotta a mentőcsónakokat és az utasokat abban helyezte el. Newyorkban azt hiszik, hogy a hajó óriási viharba került és a kapitány nem tehetett másképen. A hajó tartózkodási helye irányában hatalmas vlharcemírum köztiedik. A hajó körülbelül 100 tengeri mérföldnyire van a virgi­niai partoktól Norfolk kikötő magasságában, ahon­nan több torpedőhajót küldtek a szerencsétlenül járt hajó utasainak a segítségére. A Werstrik rádió­távirásza nem közöl a szerencsétlenségről köze­lebbi részleteket, csak annyit, hogy * a helyzet rendkívül súlyos és nem ér rá részletezni az előzményeket. A szerencsétlenül járt gőzös a londoni Lasnprolt és Hol hajózási vállalat tulajdona. A vállalat köz­lése szerint az Oktatnám japán gőzös elérte a Werstriket és egy másik gőzös is közeledik. Newyorkból jelentik: A tengerészeti minisztérium négy parti torpedót, hat vámőrhajót, egy torpedó­rombolót és egy cirkálót küldött a Werstrlk utasai­nak megmentésére. A gőzös vasárnap dél óta ál­landóan sülyed és fedélzetének egy része is viz alatt áll már. A Davis-parti hajó szikratávirata' szerint délután egy óra huszonöt perckor a Wersirik sztk­ratávirásza és legénysége Is elhagyták a sülyedő gőzöst. A tenger rendkívül viharos. A Werstriken 140 utas és 120 főnyi legénység tartózkodott Londonból jelentik: Késő éjszaka érkezett szikra­távirat szerint az Oktomam Japán gőzös fedélzetére vette e Werstrlk gőzös valammayi u'.asái és I&. génységét Vasárnap éjjel megalalcitoíta as uj Kormányt Páris, november 12. A köztársasági koncentráció kormányának és a fegyverszünet kabinetjének ne. vezi Poincaré uj minisztériumát, amely vasárnap a késő esti órákban alakult meg. Az nj kormány a következő: Miniszterelnök tárca nélkül Poincaré, igazságügyminiszter Barthou, külügyminiszter Bri. and, belügyminiszter Tardieu, pénzügyminiszter Chéron, hadügyminiszter Painlevé, tengerészeti mi. niszter Heunesey, aki eddig követ volt Genfben, > kereskedelmi miniszter Bonnefons, földmivelési mi- | niszter eHnnesey, aki eddig követ volt Genfben, gyarmatügyi miniszter Maginot, munkaügyi minisz­ter Loucheur, nyugdijügyi miniszter Antcriou, lég­ügyi miniszter Laurent.Eynac. A megalakulás után a kabinet tagjai még egy ideig együtt maradtak és a parlamenti helyzetrőt tanácskoztak, azután az Elyséebe mentek, hogy bemutatkozzanak a köztársaság elnökének. Az uj kormánynak nagy többsége van a kamara, fcan, de igy is körülbelül 250 főnyi ellenzéke van. Megnyílt Amerika ét Budapest között a közvetlen telefonforgalom Budapest, november 12. Az Északamerikai Egye­sült Államokkal való telefonforgalmat hétfőn dél­után nyitották meg ünnepélyesen. Elsőnek Bethlen István miniszterelnök beszélt a miniszterelnökségről Kellogg külügyi államtitkárral, majd Buttler Wright, az Egyesült Államok budapesti követe Pelényí Jánossal, a washingtoni magyar követség tanácsosával. A beszélgetés a miniszterelnökség tit­kári szobájából tőrtént Gróf Bethlen István miniszterelnök beszélgetése után kijelentette, hogy kitűnően hallotta Kelloge államtitkárt és Kellogg is jól értette őt. A hivatalos beszélgetések után gróf Bethlen Ist­ván eltávozott. A jelenlévők közül többen folytat­tak azonban még beszélgetést Washingtonnal és Newyorkkal. így ismételten beszélt Buttler Wright amerikai követ és Bárczy István miniszterelnök­ségi államtitkár is s mindannyian örömmel álla­pították meg, hogy az összeköttetés kitűnő és egymást igen jól lehetett érteni. A nagyjelentő­ségű uj összeköttetést ezután átadták a for­galomnak.

Next

/
Thumbnails
Contents