Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-09 / 228. szám

DÉLMAGVAIRORSZAG 1928 október | Olymplal versenyek: Maovar- Francia » zipóló. Box vHógtoJnokt mérkózé«ek Maovar Olasz kardcsapat mérkőzés csii^rtiJtelő) a Korzó és Belvárosi Moziban. — Rektor Magnificel Fogadd és viseld ezt a íánoot, a rektori méltóság jelvényét. Nagy és sulyos terhet, felelősséget veszel ezz«l erős vállaidra, kérem a Mindenható Istent, adjon neked erőt, egészséget és kitartást, hogy egyetemünk sok vihart látott hajóját erős kézzel kormányozzad és vezessed he a jobb jövő boldog révébe. Az Isten áldása legyen alkotó munkádon! — Köszönöm a hozzám intézett szívélyes szavakat — válaszolta Dézsi rektor —, amelyek szeretettől sugároznak. Midőn most itt állok, elvonul lelki szemeim előtt egyetemünk kilenc évi története. Kilenc éve, hogy a barbárság kiüzü'.t bennünket szép hazánkból, nmelynél gyönyörűségesebb hely nincsen. »Megsirattuk s tovább mentünk örökös reménnyel.« Mint Aeneas az égő városból a Penatcst, a házi isteneket, ugy mentettük ki s vittük magunkkal az Alma Matert, drága gyermekünket, hogy ahol azt kedvesen fogadják, ott építsünk hajlékot számára. Ahol az egyetemnek jó, ott nekünk is jő. Mi és az egyetem egyek vagyunk. Szeged városa fogadott tárt karokkal bennünket s alig hogy letelepedtünk, épiteni kezdtük az uj Alba Longat. Hála légyen a kormány és a város megértő szövetségének, nemes versenyének. Eszembe jut egy ótestamentomi kép, hogy Mózes csak ugy tudott harcolni az ellenséggel, hogy Aron imádkozott érte s ha az Áron keze lehanyatlott, az ellenség verni kezdte a zsidókat. Azért, hogy le ne hanyatoljék, mások tartották az Aron kezét, mig megverte az ellenséget. Mózes a kultuszkormány s Aron a város s kívánjuk, hogy Áron keze ne hanyatoljék le addig, mig Mózesünk fel nem építi uj hajlékunkat. Remény és kétség kfizö'.t jöttünk ide, de ma már öröm és gyönyörűség látni, hogyan emelkedik az uj egyetemi város, öröm és boldogság lesz nekem is, hogy neki szentelhetem minden erőmet, minden gondolatomat Az én igám gyönyörűséges és az én testem könnyű. Az egyetem dicsőséges jó hirének megőrzése, tanártársaim tudományos érdekeinek előmozdítása s az ifjúság szeretete, ez az én vezérem: c szent hármas elv jegyében foglalom el rektori székemet. A régi tanács tagjai szinten átnyújtották a dékáni jelvényeket utódaiknak, majd az uj tanács foglalta el az emelvényt. Dézsi rektortól jobbra ült dr. PolJoer Ödön, a jogtudományi kar és dr. flainiss Elemér, az orvostudományi kar oj dékánja, balra pedig dr. Mészöly Gedeon, a filozófiai és dr. Szsntpélery Zsigmond, a természettudományi kar dékánja. Dr. Dézsi Lajos tartotta meg ezután „A gróf Vigyázó-alapítvány és a magyar luctománytudományos munkák is megiratásra, illetve kiadásra várnak. Fel kellene támasztani az akadémia »Magyar Történelmi Tár«-át is. Egyes korszakok történelmét szintén meg kellene iratni. A régészeti emlékek ismertetését a külföld tőlünk ómen székfoglaló előadását. A mindvégig érdekes és lebilincselő fejtegetések a következőkben foglalhatók össze: Az akadémia és az egyetem nemes versenyt fejtenek ki a tudományok müvelésében. A legtöbb akadémia alapitását királyi kegynek köszönheti. Mi sajnos, nem dicsekedhetünk a fejedelmi kegy ilyen ránksugárzásával. Lelkes hazafiak alapították. Azóta is ilyen lelkes hazafiak látták el gazdag alapítványokkal. Ezeknek sorába lépett gróf Vigyázó Sándor és fia, Ferenc. A gyűjtés és az akadémiára hagyományozás érdeme az apáé, a fiu érdeme, hogy megőrizte és gyarapította a szülői óhajnak megfelelően azt a nagy vagyont és hogy lemondva a családalapításról, saját végrendeletében is az akadémiát tette meg örökösévé. Vigyázó Sándort a maga korában is kevesen méltányolták, mert nem hivalkodott páratlan értékű kincseivel: ő a nemzetnek gyűjtött. Csak a bibliofilok és könyvgyűjtők tudták, hogy micsoda mesés kincset halmozott össze, meg a gyűjtés nélkülözhetetlen közvetítői, az antiquariusok. A bojári Vigyázó-családban a XIX. század elején élt Vigyázó Antal insurrektió kapitányt már mint gyűjtőt emlegették, de a Vigyázó-könyvtárt, amely nagyságában és ériékében Apponyi Sándor könyvtárához hasonlítható, Vigyázó Sándor alapította és gyűjtötte össze. Az öreg gróf fiába is belenevelte a könyvszeretetet. Vigyázó Ferenc gyöngéd, nőies lélek volt, aki anyját, báró Podmanitzky Zsuzsannát rajongásig szerelte, mikor meghalt vigasztalhatatlan volt nem engedte, hogy anyja luteránus egyházi adóját holta után töröljék, hogy amikor azt behajtják, abba az illúzióba ringathassa magát mintha az anyja még élne. Ezt a szeretetet bizonyítja, hogy az anyjától örökölt vagyon egy részét a Podmanitzkyak dicsőségét hirdető müvek Íratására és kiadására hagyta. Az akadémiára hagyott vagyon, amely harminchatezer hold földből, három kastélyból, két bérpalotából, készpénzből, értékpapírokból, ötvősremek-gyüjteményből és könyvtárból áll, körülbelül hatvanmillió pengőt ér. A vagyon hatalmas jövedelmének felhasználására kapott jogot a végrendeletben az akadémia, amelynek most okosan, célszerűen kell összeállitania a rendelkezésére bocsájtótt anyagi erők felhasználásának programját. Az akadémiának hagyományaihoz híven, elsősorban a magyar nyelvészít ügyét kell felkarolnia és ki kell adnia azokat a munkákat, amelyeknek kiadására az anyagi eszközök hiánya miatt nem kerülhetett sor. Sok tennivaló van a classica philologia terén is, mert a görög és a lalin klasszikusok közül nagyon sok leforditatlan. A magyar irodalomtörténet körébe tartozó Pollák TestvéreknéS j Széchenyi tér és Csekonlcs uJ várja. Sokat emlegetik, hogy Magyarország egy nagy középkori temető. Ennek feltárása is várja az akadémia segitő kezét. Azonkívül az akadémia pénzbeli segilséget bocsájthat az ásatásokhoz ismert nevű szakemberek rendelkezésére és azok munkáit kiadná. Szégyen lenne, hogy az ilyen munkát külföldről jött tudósok ugy végezzék el helyettünk, ahogyan végzik a sziriai, vagy egyiptomi ásatásokat. Meg kellene iratni a magyar filozófia történetét, mert e téreni nem kellene multunk miatt szégyenkezni. A pedagógiai irodalomból a magyar közoktatás tör-»j ténetének megiratása szintén az akadémiára vár. Szükség lenne egy német, francia, vagy angol' folyóiratra, amely rendszeresen ismertetné a magyar természettudományi kutatás nevezetesebb eredményeit. Az akadémiára vár több összefoglaló mű íratása is. — Sokat lehetne még teendő gyanánt felsorolni — fejezte be előadását a rektor —, elénk tóiul aZ az eszme is, hogy nem lehetne-e a Vigyázó-alapit-, ványt kapcsolatba hozni nemzetmentő szociális fel-> adatok megoldásával és bz akadémia harminchatezer hold földjének egy részé! Canadából visszatelepített magyaroknak adni bérbe, akik, mint az akadémia zsellérei, kedvvel és buz-' gósággal művelnék azt a földet, amely a magyar kultura számára hoz gyümölcsöt. De ez már nem tudomány, hanem — szociálpolitika! Dr. Dézsi Lajos ezzel befejezte előadását, ame-r lyet a díszközgyűlés közönsége igen nagy figye* lemmel és érdeklődéssel hallgatott végig és hoszszan tartó tapssal és éljenzéssel honorált. A díszközgyűlést az egyetemi énekkar a Hiszekegy eléneklésével zárta le. CsíIÉöríöJ&öis jxyit a K.Ovxó MoasI A Korzó Mozi Szeged városának ezen meghitt intim színháza teljesen újjáalakítva csütörtökön nyitja meg kapuit. Három hónapig tartó megfeszített munka és rengeteg költséggel teljesen újjáalakították a tfrmet és előcsarnokokat. Minden ujitás a közönség kényelmének érdekében tőrtént. Az előcsarnok megnagyobbittatott, a harmadik osztály külön pénztárt és külön várócsarnokot kap, úgyhogy a közönség nem kényszerül az uccán várakozni. Fűtőberendezés, vetítőberendezés a legmodernebbül van átépitve. Mindenütt ragyogó olajfestésü zománccal behúzott falak. Megnyitó műsorul a szezon legnagyszerűbb filmjét, az ítél a Dnyeszter cimü attrakciót mutatja be a Korzó Mozi Olga Csehovával a főszerepben. Milyen lesz az árkádsoros Templom-tér Ragyogó paloták — sivár klinikák (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a kultuszminiszter október 22-re irfa ki a Templom-lérre kerülő kémiai Intézet építésére a versenytárgyalást. Az intézet palotájának építési terveit a minisztérium most leküldte Szegedre, hogy a szegedi vállalkozók itt, helyben is megtekinthessék a terveket és azok alapján összeállíthassák ajánlatukat. A terveket a mérnöki hivatalban teszik közszemlére Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos a terveket, amelyeket a Templom-tér rendezésére tartott eszmei tervpályázat első dijának nyertese, Rerrich Béla készített, a hétfői tanácsülésen bemutatta a tanácsnak. A tanács iagjai elragadtatással nézegették a művészi értékű rajzokat, amelyek mér sejtetik, hogy miiyen lesz a Templom-tér az eszmei tervek alapján történő rendezés ulán. A kémiai intézet a rende7endő tér záróépülele lesz és a Gizella-teret választja el a fogadalmi templom árkádos terétől. A Templomtér felé néző belső frontján árkádsor vonul végig, homlokzalának felső ormán pedig kedves óraiálékot tervezeit Rerrich Béla. A homlokzat vakolatlan lesz, különböző színekben játszó léciából készül, amelyek ódon sálinál adnak a térnek. A Gizella-iér felé néző frontjának is ez a megoldása. Az Iskola-ucca tengelyében őinyilásu aluljáró lesz és ugyanilyen aluljáró szakifja meg az épület homlokzatát a lér másik szélén, a plébánia palota felé. A tanács tagjai sokáig gyönyörködlek a művészi tervekben és sajnálkozva állapították meg, hogy a Tiszaoartra épített klinikák homlokzatának sivár, fitilustalansáaa ezek mellei! a (ervek mellett még jobban kiütközik. A kultuszminisztérium valószínűleg még ebben a hónapban elbírálja a kémiai Intézet építésére benyújtandó ajánlatokat és az építés! bizottság javaslata alapján ki is adja a munkál. így az intézet építését kedvező idő esetén még ebben az évben megkezdik, előbb természetesen a városnak le kell bontatnia az ipartesfület székházát. Az intézet csak a jövő évben kerülhet telő alá, de a jövő év tavaszán megkezdik az orvostudományi intézetek építését is, amelyeknek palotája a plébánia palota oldalára kerül és ezzel szemben a püspöki palota épitését is. A tér déli oldalára kerülő árkádsoros pelolák építésére hét évet szánt a kultuszminisztérium. Elsőrendű 280 \ ¡Postása icssvergüBei csekomcs ucca.i teljes zsíros, elsőrendű áru 1 © deka ára 44 fillér, a MzpontK Tejcsarnok lióktelcsorDokalbikQ. 258