Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-07 / 227. szám

192$ okttBer VASÁRNAPI KONFERANSZ Mesdames el Messieurs! Az elmúlt hét. a Mersz-e Mary jegyében telt el. Legalább ugy dőlt a közönség a szegedi színházba, mint Pesten Danton halálához. Pedig a merész Maryt be sem tiltották... A siker lázában végre megkötötték a Marrjbékét is, amiről bizonyára megmaradó krónikákat fognak zengeni a szegedi szinház történészei. A több fehér körül kirobbant harcot — amelyről mult héten konferált a VASÁRNAPI KONFERANSZ — befejezték. A hét elején még dúltak a dumák Tarnai direktor és Sziklai főrendező körül, ugy volt, hogy színházi haditörvényszék ül össze Ítélkezni élő és holt főrendezők fölött. Közben azonban tombolni kezdett a siker és a hangulat megenyhült A kivégzés, a haditörvényszék ezúttal elmaradt... A főrendező Ioyálisan és férfiasan magyarázatot adott a direktornak és félórás enyhe tárgyalás után a béke megköttetett! A .isinházvilágtörténeti eseményről Görög Alexander — minden titok tudója — nyújthat bővebb felvilágosítást, hogy a szinháztörténészek megörökítsék az utókor számára. Nincsen siker vihar nélkül... Az alvó Porvárosnak örömmel jelentheti a konferanszé, hogy a Mersz-e Mary-n tul lesz Szegeden más kulturális esemény is. Két robosztus magyar író látogat majd le Megállottváros pódiumára, hogy a könyveken tul közelebb kerüljön a kevés szegedi könyvbaráthoz. A Gyilkosok és a Tanár ur kérem kifogyhatatlan tehetségű Karinthy Frigyese és az Ady-regény poéta Révész Bélája készülődnek a gyorsvonatra szerzői matinét tartani. Talán majd megmozdul a Megállotváros, hiszen Révész Béla például uj Ady-irásának még sehol elnemmondott fejezeteit is el fogja itt olvasni. A konferanszé fél, megint igazuk lesz a Porváros szomorú és még mindig álmodóinak, hogy Szeged nem száznyolcvankilométerre él Budapesttől, dc sokkal messzibb, sokkal távolabb, lent mélyen a Mozdulatlanság kilátástalan országában... Tarnar" direktor Pesten járt a hét első napjaiban nj szenzációkért. Szegeden is szenzáció lesz a Mary Dugan bünpöre és talán színpadra kerül a Király Szinház Puszipajtása is. A direktor tárgyalt Radnai Miklóssal, az Operaház igazgatójával is, aki váratlanul ismét felvetette és mostmár elég komoly formában az operastagione tervét. Kijelentette, hogy nemcsak a vidéki szinházak operaelőadásáról van szó, de gondoskodni kel! most már haladéktalanul az Opera Nachwuchsáról is. Az Opera ugyanis nem jut hozzá ahhoz, hogy szerepeltesse fiatal tagjait a bevált öregek miatt és egyszer csak kipusztulnak az öregek és nem lesz utánpótlás. — Az Operában a jelenben van mult, de hol tf jövő? — mondotta. Tehát mégis meg akarja csinálni az operasíaggionét és az sem baj, ha — Pest érdekéből. Ugy gondolja, hogy a staggione tagjai kiváló előadásban betanulnának 15 operát és háromszor megkerülnék az országot. Minden alkalommal öt operát adnának, azután tovább állnának a legközelebbi állomásra. Radnai államsegélyt kér a staggionéhoz és október végén értekezletet akar tartani. Vannak, akik hiszik, hogy jövőre már az Opera különítménye fog vendégszerepelni Szegeden... A szegedi színháznak — ápropos — uj tagja ís van: Bihari Sándor, a baritonista, aki négy év előtt részese volt Andor Zsigmond jó emlékű operaelőadásainak. Most szerződtette a direktor, mert Szabó Zo^n, az Erdélyből Szegedre kötött kiváló tehetségű fiatal baritonista — jó partit csinált. Szabó megnősült és kérte szegedi szerződésének felbontását, mert asszonyának oldalán tanulni akar. Bihari szerdán foglalja el uj állomáshelyét... A jővő héten meg lesz az első operaelőadás, a változatosság kedvéért a Tosca. Aztán az Aida következik. Vcgre... Tolnay Andor hat heti szabadságot kapott — pesti szincsz lesz. A Király Szinház hivta meg egyelőre a Zerkovitz—Szilágyi operett főszerepére, de lehet, hogy leköti a. Csikágói hercegnőre is. Napi gázsi 120 pengő, próbapénz 40 pengő... és a szinlapra kiirja majd a Király Szinház: »Tolnay Andor m. v. a szegedi szinház tagja...« A direkció nem gördített akadályt a fiatal bon'Viván érvényesülése elé és ugy osztja be a műsort, hogy hat hétig ne legyen szükség Tolnayra. A pesti kirándulás előtt az Éva grófnőben fog búcsúzni. Este Szegeden játszik, reggel vonatra ül, mert október második felében már megkezdődnek a próbák Pesten is. Elete ifjúságát Budapest és Szeged között fogja eltölteni a gyorsvonaton... Tolnay hűvös nyugalommal fogadja kollégái lelkesedését, azt mondja, neki már nem újság Budapest. Két évig játszott a Fővárosi Operettszínházban, ő volt a legendás Nótás kapitány... Csak azért jött Szegedre, mert keveselte a pesti gázsit. Most megkapta. Naponta 120 pengő! De azért tréfálnak is vele, a »pesti színésszel«. Mindenki tudja már, hogy egy vidéki gazdászt fog játszani a Zerkovitz-operettben. Páger azonnal kész a bemondással: — Végre szerepet kap legendás hirü zöld kalapod is... Ez a kalap a legzsírosabb a szinház egész tájékán. Az Éva grófnő után valószínűleg a Régi nyárra ekrül sor az operettrepertoárban. Ha közben mégis szükség lenne »reprezentatív« bonvívánra, Solty Györgyöt kérnék kölcsön Lázár ödöntői Tolnay helyett. A többi bonviván szerepet továbbra is a fiatal Szakácsra fogják bizni... Olykor még szóba kerül a kiskapu mosolygós kedvében Az ember tragédiája. Valaki Végh Kálmánt dicséri, hogy milyen ambiciózusan dolgozott. És nem tudni honnan, megszólalt egy Madáchot szavaló halálosan komoly hang: »Csak az a vég, csak azt tudnám feledni...« Főidényi borzasztó boldog, hogy Tolnay Pestre rándul. — Végre én leszek az énekes, láncos bonviván, mondja mosolyogva. Vágó így válaszol: — Nem eleget táncolsz te vígjátékban..« A decemberi őszidőben dermesztő hideg van a színpadon. Bundában próbálnak, mert még nem műkőnek a kályhák. Stílusos. A Szibériát próbálják... Egy kicsit talán enyhült már a Bástya-hangu.ELTALÁLTAM! , A LEG30BB ZSÁKMÁNf lat. Hogy kikaptunk kapus nélkül Prágában. Az első napok azonban nagyon tragikusak voltak. Az elmúlt szombat estéjén, amikor még nem ért Szegedre a Slávia 9:2 híre, Holtzer elnök moziba ment nagy társaságban. A könnyes, az édes Charlyt kacagta, Chaplin Cirkuszát És mikor a legőszintébb, a legönfeledtebb kacagás hullámzott végig a nézőtéren Charly könnyezni való mókái nyomán, a kacagó emberek sűrűjéből megszólalt egy vészes, szinte kárörömös hang a mozi sötétjében: — 9:2... Most jött Prágából.., Nem figyelt rá senki. A hang még közelebb hajolt Holtzer elnökhöz és megismételte mégegyszer az önfeledt kacagásban: 9:2... Az elnök válasza ennyi volt: — Mégis hallatlan, hogy még itt sem hagynak békén! Most nem a Slávia játszik, hanem Chaplin.* És megkérte Horacsek igazgatót, hogy ne engedjék be többet a moziba azt az urat, aki nem tud különgséget tenni a Slávia és Charly Chaplin között. A hang a tiszás Schermanné volt.. An revoir Mesdames et Messieurs. (ver.) lyulladt a gyufaskatulya ágait a kél és félévas kisfiú Játszadozás 5Íőzben felgyújtotta az Isíállóí (A Délmagycrország munkatársától.) Megrendítő szerencsétlenség hírét jelentelték szombaton Magvarbánhegyesről a szegedi ügyészségnek. Sári György földmives két és féléves kisfia szombaton reggel játszadozás közben felgyuiíotta az istállót és olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy belehalt. Sári György és felesége a kisgyermeket a cselédlány őrizetére bizták és kimentek a mezőre dolgozni, A gyerek csendesen játszadozott a konyhában. A cselédleány később átnézett a szomszédokhoz és ezen idő alatt a kisfiú sgyedöl maradt a konyhában. Valahogy kezébe akadt egy skatulya gyufa, azzal kiment az udvarba. Ott egymásután gyújtogatta el a szálakat, míg az egyiktől meggyulladt az egész skatulya. Ijedtében eldobhatta a lobogó skatulyát, még pedig oly szerencsétlenül, hogy az istálló is tüzet fogott. De meggyulladt a kisfiú ruhája is, aki nem fudott a lángok ellen védekezni. Mire a szerencsétlenséget észrevették, a gyermeken már nem lehetett segíteni. Az ügyészség megindította a nvomozást. agyarország jegyirodája. 55 Telefon D6. RABMONIA hangversenyrendez« vilialal Szeged. — igazgatósáé: Ziinyi ucca 5. sz. Telefon: 12—38. táncesífe Belvárosi Mozi ; ADY-matiné i Belvárosi Mozi J SZIGET ifaecjedöesíf© Belvárosi Mozi Schuhert-est „ Belvárosi Mozi Jegyek ÉS ftérlefieguek a DeimsgBarGrszág jeguir®d4)ál>aii. feléién.- 306. •