Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-31 / 247. szám

e> DÉLMAGYARoncr tc; 5928 október 31. Harmincnyolc év! távollét után Szegeden járt egy amerikai újság magyar szerkesztője (A Délmagyarország munkatársától) Garay Tamás amerikai újságíró, aki néhány hó­napja Magyarországon tartózkodik, öt hetet Sze­geden és Kisteleken töltött, ahova közeli családi kapcsolatok fűzik. Garay Tamás szombaton búcsúzkodni járt Sze­geden és közben az újságírónak alkalma nyílott arra, hogy meginterjuolja az újságírót Garay Ta­más a négy évtizedes amerikai tartózkodás alatt teljesen amerikai lett nem túlságosan szaporítja a szót. Újságjáról beszélünk először. A Johustown Trt­bonal szerkesztője. Példányszáma 90A.000. Meg­jelenik délben 12 órakor, délután 1 órá 15 perc­kor, 4 órakor. 6 órakor, néhány oldalon mindig friss anyaggal. Tizenöt főből áll a Johustown Tribü­né szerkesztőségi gárdája, de ugyanannyian dol­goznak — az apróhirdetési osztályon 1. Szóbakerült Trenton, amely ugyanakkora vá­ros, mint Szeged. Két reggeli lapja van: a State Jiiraal 34.000 példánnyal és a Triton Iwntng Temps 60.000 példánnyal! Van ezenkívül három magyarnyelvű hetilap: a Jersey-i Híradó 9000, a FCíi;: t>nség 3000 és a Kereszt cimü újság 8000 példányban. Három olasz, két lengyel és egy uk­rán hetilap jelenik még meg Trentonban. Két amerikai magyar újságíróról már lelkesen beszél Garay Tamás. Dr. Cseraa Endre, a cleve­landi Szabadság szerkesztője a legkiválóbb ame­rikai magyarok egyike. Rendkívül sokat áldozott azért, hogy az amerikai magyarok megismerhes­sék az anyaországot és újból intenzív összeköt­tetést létesítsenek. Kende Géza a másik kiváló amerikai magyar újságíró, akinek most jelent meg »Az amerikai magyarok története« cimü könyve. Ahogy szóba kerülnek a magyarok, érdekesen kezdi jellemezni őket Garay. ) — A magyarokat szeretik és megbecsülik kint. Az amerikai magyarok között sokan acél- és bá­nyamunkások, de vannak közöttük kitűnő üzlet­emberek, elsőrangú technikusok, orvosok, ügyvé­dek és nagyszerűen állják meg helyüket a magya­rok az állami hivatalokban is. A magyar intel­lektuel ugyancsak kiválik a szokványos ameri­kai intcllektuelek közül. Mik az impressziói Szegedről? Nem túlságosan áziwes téma ez számára. — Szeged iparának fejlesztését egyetlen módon /ehetne keresztülvinni. Amerikai töke kell Ide, a7. amerikai tőke érdeklődéséi kell felkelteni az itt levő gyárak iránt. Modern gépek és modern metódusok kellenek, hogy versenyképesebb árut lehessen termelni. Egy csomó keserű és szomorú emberrel beszél­getett itt Garay Tamás, akinek most már csak egy gondolata van. Otthon, Johustowneban min­den erejével, minden betűvel az elárvult magyar ügynek szolgálni. A polgármestertől is elbúcsúzott. Hosszasan be szélgettek a szegény Szegedről. Hivta ki a podesztát Amerikába, viszonzásul 300 amerikai zarándokot igért jövőre — Szegednek. Melegen rázogatták egy­más kezét, azután Garay kiment a papucspiacra és nyolc pár szegedi papucsot csomagoltatott be. Viszi haza őket, Amerikába. g a. M Gáborszőnyegüzem Szegeden, Kárász ucca 8, (Rosmann palota) I. emeleten levő helyiségeiben nagyszabású Szönyeg­kiállitást rendez saját lcésxliményeiböl a Magyar Hét -en (szCDÍ< mber 3 tó Hig). 561 Senlct se mulassza el magyar munka megtekintéséi, omcly az Országos mesterek versenyén is a legnagyobb kitüntetésben részesült! Nyílva egé«z nap. Nyilvo egész nap. miatt ŐSZl éS téli áruinkat, u. m.: angol férfi és francia női kelméket, divatcashákat, kazánokat, ruha­és köpenybársonyokat, selyomflanelokat, bársonyflanelokat barchetokat stb., továbbá estélyi ruhasolymeket, valamint vásznakat, zefiroket, canavasokat, ágy-asztalteritöket, paplanokat, háztartáskörüli cikkeket stb. stb. a költözködés megkönnyítése végett leszállított áron árusítjuk Somogyi ucca 22. sz. alatti helyiségünkben. Uf, megnagyobbltoti dlvafóm-üzletllnteet a városi bérházban, Károlyi u. és Féketesas u. sarkán dec. 1-én nyitjuk meg. Dr. salgó és Társa &g.5i.o»)' íeiflUtercsheflelmi Rí. Nyilatkozatok a Pick-gyár vágóhídi kedvezményéről (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá­molt a. Délmagyarország arról, hogy a java­dalmi bizottság hétfői ülésén ujabb vágóhídi kedvezményt szavazott meg a Pick-szalámi­gyárnak, amely 1926 óta mentes a vidékről szállított vágott sertések vágóhídi dijának meg­fizetése alól, sőt a tanács javaslatára a köz­gyűlés a husfogyasztási adó alól is fölmen­tette, ami évenként körülbelül százezer pengő elengedését jelenti. A szegedi husiparosok most beadványukban tiltakoztak a kedvezmény további megadása ellen, a javadalmi bizott­ság azonban ugy határozott, hogy csak a l>el­földi fogyasztásra kerülő szalámihoz felhasz­nált husmennyiség után vet ki kilónkint egy fillér vágóhídi dijat. A Pick-gyár igazgatója ugyanis arra hivatkozott, hogy a gyár export­képességét szűntetné meg a kedvezmény meg­vonása, már pedig a szalámigyár jelenleg hat­van százalékban külföldi exportra dolgozik. A vágóhídi szabályrendelet kimondja, hogy vágóhídi dij fizetendő az után a levágott állat után is, amelyet már levágva szállítottak vi­dékről a városba. Kimondja a szabályrendelet azt is, hogy a vágóhid nem hasznothajtó üzeme a városnak, a vágóhídi dijakat azonban ugy kell megállapítani, hogy azok teljes mérték­ben fedezzék a vágóhid feritartásának költ- " ségeít. A Pick-gyárnak nyújtott hatalmas ked- j vezmény tehát kétségtelenül növeli a szegedi husiparosok terheit, mert hiszen nyilvánvaló, hogy azt az összeget, amelyet a város elenged a Pick-gyárnak, felemelt vágóhídi dijak for­májában a többi husiparosoktól szedi be. A Délmagyarország munkatársa kérdést in­tézett ebben az ügyben Kiss Gézához, a szegedi husiparosok elnökéhez, aki a következőket mondotta: — A szegedi husiparosok arra a szerintem teljesen indokolt álláspontra helyezkedtek, ; hogy a kétszáz szegedi húsiparos érdekénél j nem eshet súlyosabban a latba egyetlen ( gyár érdeke. Nekünk nincs kifogásunk az el- • len, ha a város támogatja a Pick-gyárat, de ne támogassa kizárólag a mi bőrűnkre, adjon neki támogatást más címen, de ne ugy, hogy ezt a támogatást csak velünk, husiparosokkal fizettesse meg, mert hiszen a vágóhidat nekünk kell fetttartanunk. Itt olyan hatalmas összeg elengedéséről vau szó, amelyet nem nélkülöz­het a vágóhid, hiszen állandóan szükség van a vágóhid felszerelésének pótlására, javítá­sára és ujabb beruházásokra. — A Pick-gyárnak nyújtott hatalmas ked­vezményt tulajdonképen nem is a Pick-gyár kapja, hanem azok a vidéki sertésvagók, akik levágva szállitják a gyárnak a sertéseket, mert a szabályrendelet értelmében nem a vevőnek, hanem az eladónak kell a vágóhídi dijat meg­fizetni. A gyárnak adott kedvezmény bennün­ket más oldalról is igen súlyosan érint. A r?vár lényeden olcsóbban vásárolhat a vidé­ken, mert hiszen a vidéki vásárlásokat a vágó­hídi díj nem lerheli és így tőlünk nem vásá­rol, vas?y pedig azt kívánja, hogy mi is olyan áron adjiik a husi neki. mint amennyiért a vidóki vágóktól kapja. Végeredményben ennek is a közönség fizeti meg az árát, mert az állán- j dóan emelt vűaóhidi dijak mcadrágitják a husi. amiért viszont bennünket husjparosokat szid­nak a fogyasztók. Kénytelenek leszünk tehát elkövetni mindent, hogy ezt a lehetetlen szi­tuációt megszüntessük, ezért — ha a köz­gyűlés megszavazza ismét a Pick-gyár vágó­hídi kedvezményét — a határozatot megfeleb­bezzük a belügyminiszterhez. Kovács Sándor sertéshizlaló és a Központi Huscsarnok egyik tulajdonosa érdeklődé­sünkre a következőket mondotta: — A javadalmi bizottság hétfői határozata ránk, husíparosokra rendkívül sérelmes, meri azt jelenti az a határozat, hogy a jövőben is kizárólag bennünket, szegedi husiparosokat ierheí a vágóhid föntartásának minden költ­sége és a vidéki vágóknak ehhez a teherhez egyetlen fillérrel sem locll hozzájárulniuk. Kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándorhoz, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara főtitká­rához is, aki azonban lei jelentette, hogy ebben az ügyben nem kiván nyilatkozni. ROYAL REGGELI! Kévé, méz, íojás vagy vaj 9 © fillér. 449 Gyapjú harisnyák óriási választékban legolcsóbban Hottmann Dezsőnél, Csekon'cs ucca 4. szára. Mindazon ismerősöknek, (¿barátoknak, a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar tisztviselői­nek, munkásainak, ak'k fe'e]iheletlen édes­anyám Czv. Fruzsa Miblösné elhunyta al­kalmával a temetésen részlveltek és részvé­löket fefezték k', ezúton mondok köszönetet. Fruzsa Ferenc. 569 Mély szomorúsággal (adatjuk, hogy leg­jobb férf, ar»a, rokon lalimann Henrik folvó hó 29-én, 64 éves korában e hunyt. Temetése folyó hó 31-én, szerdán délután fél 3 érakor lesz a zsidó temető cinterméből. A gyászoló csaláá. 574 Szomorúan tudatjuk, hogy szeretelt jó édes­anyánk özv. Selenfreund Bernátné sfegyár vezérigazgató özreore 51 éves korában hosszú betegség után el­hunyt. Fájó szívvel válunk meg tőle szeretett gyer­mekei. testvérei, veje, unokája. Temc'cse szerda délután 3 órakor a cin­leremből. Villamoskocsi a Dugonics térről, 577

Next

/
Thumbnails
Contents