Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-31 / 247. szám

e> DÉLMAGYARoncr tc; 5928 október 31. Harmincnyolc év! távollét után Szegeden járt egy amerikai újság magyar szerkesztője (A Délmagyarország munkatársától) Garay Tamás amerikai újságíró, aki néhány hónapja Magyarországon tartózkodik, öt hetet Szegeden és Kisteleken töltött, ahova közeli családi kapcsolatok fűzik. Garay Tamás szombaton búcsúzkodni járt Szegeden és közben az újságírónak alkalma nyílott arra, hogy meginterjuolja az újságírót Garay Tamás a négy évtizedes amerikai tartózkodás alatt teljesen amerikai lett nem túlságosan szaporítja a szót. Újságjáról beszélünk először. A Johustown Trtbonal szerkesztője. Példányszáma 90A.000. Megjelenik délben 12 órakor, délután 1 órá 15 perckor, 4 órakor. 6 órakor, néhány oldalon mindig friss anyaggal. Tizenöt főből áll a Johustown Tribüné szerkesztőségi gárdája, de ugyanannyian dolgoznak — az apróhirdetési osztályon 1. Szóbakerült Trenton, amely ugyanakkora város, mint Szeged. Két reggeli lapja van: a State Jiiraal 34.000 példánnyal és a Triton Iwntng Temps 60.000 példánnyal! Van ezenkívül három magyarnyelvű hetilap: a Jersey-i Híradó 9000, a FCíi;: t>nség 3000 és a Kereszt cimü újság 8000 példányban. Három olasz, két lengyel és egy ukrán hetilap jelenik még meg Trentonban. Két amerikai magyar újságíróról már lelkesen beszél Garay Tamás. Dr. Cseraa Endre, a clevelandi Szabadság szerkesztője a legkiválóbb amerikai magyarok egyike. Rendkívül sokat áldozott azért, hogy az amerikai magyarok megismerhessék az anyaországot és újból intenzív összeköttetést létesítsenek. Kende Géza a másik kiváló amerikai magyar újságíró, akinek most jelent meg »Az amerikai magyarok története« cimü könyve. Ahogy szóba kerülnek a magyarok, érdekesen kezdi jellemezni őket Garay. ) — A magyarokat szeretik és megbecsülik kint. Az amerikai magyarok között sokan acél- és bányamunkások, de vannak közöttük kitűnő üzletemberek, elsőrangú technikusok, orvosok, ügyvédek és nagyszerűen állják meg helyüket a magyarok az állami hivatalokban is. A magyar intellektuel ugyancsak kiválik a szokványos amerikai intcllektuelek közül. Mik az impressziói Szegedről? Nem túlságosan áziwes téma ez számára. — Szeged iparának fejlesztését egyetlen módon /ehetne keresztülvinni. Amerikai töke kell Ide, a7. amerikai tőke érdeklődéséi kell felkelteni az itt levő gyárak iránt. Modern gépek és modern metódusok kellenek, hogy versenyképesebb árut lehessen termelni. Egy csomó keserű és szomorú emberrel beszélgetett itt Garay Tamás, akinek most már csak egy gondolata van. Otthon, Johustowneban minden erejével, minden betűvel az elárvult magyar ügynek szolgálni. A polgármestertől is elbúcsúzott. Hosszasan be szélgettek a szegény Szegedről. Hivta ki a podesztát Amerikába, viszonzásul 300 amerikai zarándokot igért jövőre — Szegednek. Melegen rázogatták egymás kezét, azután Garay kiment a papucspiacra és nyolc pár szegedi papucsot csomagoltatott be. Viszi haza őket, Amerikába. g a. M Gáborszőnyegüzem Szegeden, Kárász ucca 8, (Rosmann palota) I. emeleten levő helyiségeiben nagyszabású Szönyegkiállitást rendez saját lcésxliményeiböl a Magyar Hét -en (szCDÍ< mber 3 tó Hig). 561 Senlct se mulassza el magyar munka megtekintéséi, omcly az Országos mesterek versenyén is a legnagyobb kitüntetésben részesült! Nyílva egé«z nap. Nyilvo egész nap. miatt ŐSZl éS téli áruinkat, u. m.: angol férfi és francia női kelméket, divatcashákat, kazánokat, ruhaés köpenybársonyokat, selyomflanelokat, bársonyflanelokat barchetokat stb., továbbá estélyi ruhasolymeket, valamint vásznakat, zefiroket, canavasokat, ágy-asztalteritöket, paplanokat, háztartáskörüli cikkeket stb. stb. a költözködés megkönnyítése végett leszállított áron árusítjuk Somogyi ucca 22. sz. alatti helyiségünkben. Uf, megnagyobbltoti dlvafóm-üzletllnteet a városi bérházban, Károlyi u. és Féketesas u. sarkán dec. 1-én nyitjuk meg. Dr. salgó és Társa &g.5i.o»)' íeiflUtercsheflelmi Rí. Nyilatkozatok a Pick-gyár vágóhídi kedvezményéről (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a. Délmagyarország arról, hogy a javadalmi bizottság hétfői ülésén ujabb vágóhídi kedvezményt szavazott meg a Pick-szalámigyárnak, amely 1926 óta mentes a vidékről szállított vágott sertések vágóhídi dijának megfizetése alól, sőt a tanács javaslatára a közgyűlés a husfogyasztási adó alól is fölmentette, ami évenként körülbelül százezer pengő elengedését jelenti. A szegedi husiparosok most beadványukban tiltakoztak a kedvezmény további megadása ellen, a javadalmi bizottság azonban ugy határozott, hogy csak a l>elföldi fogyasztásra kerülő szalámihoz felhasznált husmennyiség után vet ki kilónkint egy fillér vágóhídi dijat. A Pick-gyár igazgatója ugyanis arra hivatkozott, hogy a gyár exportképességét szűntetné meg a kedvezmény megvonása, már pedig a szalámigyár jelenleg hatvan százalékban külföldi exportra dolgozik. A vágóhídi szabályrendelet kimondja, hogy vágóhídi dij fizetendő az után a levágott állat után is, amelyet már levágva szállítottak vidékről a városba. Kimondja a szabályrendelet azt is, hogy a vágóhid nem hasznothajtó üzeme a városnak, a vágóhídi dijakat azonban ugy kell megállapítani, hogy azok teljes mértékben fedezzék a vágóhid feritartásának költ- " ségeít. A Pick-gyárnak nyújtott hatalmas ked- j vezmény tehát kétségtelenül növeli a szegedi husiparosok terheit, mert hiszen nyilvánvaló, hogy azt az összeget, amelyet a város elenged a Pick-gyárnak, felemelt vágóhídi dijak formájában a többi husiparosoktól szedi be. A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett ebben az ügyben Kiss Gézához, a szegedi husiparosok elnökéhez, aki a következőket mondotta: — A szegedi husiparosok arra a szerintem teljesen indokolt álláspontra helyezkedtek, ; hogy a kétszáz szegedi húsiparos érdekénél j nem eshet súlyosabban a latba egyetlen ( gyár érdeke. Nekünk nincs kifogásunk az el- • len, ha a város támogatja a Pick-gyárat, de ne támogassa kizárólag a mi bőrűnkre, adjon neki támogatást más címen, de ne ugy, hogy ezt a támogatást csak velünk, husiparosokkal fizettesse meg, mert hiszen a vágóhidat nekünk kell fetttartanunk. Itt olyan hatalmas összeg elengedéséről vau szó, amelyet nem nélkülözhet a vágóhid, hiszen állandóan szükség van a vágóhid felszerelésének pótlására, javítására és ujabb beruházásokra. — A Pick-gyárnak nyújtott hatalmas kedvezményt tulajdonképen nem is a Pick-gyár kapja, hanem azok a vidéki sertésvagók, akik levágva szállitják a gyárnak a sertéseket, mert a szabályrendelet értelmében nem a vevőnek, hanem az eladónak kell a vágóhídi dijat megfizetni. A gyárnak adott kedvezmény bennünket más oldalról is igen súlyosan érint. A r?vár lényeden olcsóbban vásárolhat a vidéken, mert hiszen a vidéki vásárlásokat a vágóhídi díj nem lerheli és így tőlünk nem vásárol, vas?y pedig azt kívánja, hogy mi is olyan áron adjiik a husi neki. mint amennyiért a vidóki vágóktól kapja. Végeredményben ennek is a közönség fizeti meg az árát, mert az állán- j dóan emelt vűaóhidi dijak mcadrágitják a husi. amiért viszont bennünket husjparosokat szidnak a fogyasztók. Kénytelenek leszünk tehát elkövetni mindent, hogy ezt a lehetetlen szituációt megszüntessük, ezért — ha a közgyűlés megszavazza ismét a Pick-gyár vágóhídi kedvezményét — a határozatot megfelebbezzük a belügyminiszterhez. Kovács Sándor sertéshizlaló és a Központi Huscsarnok egyik tulajdonosa érdeklődésünkre a következőket mondotta: — A javadalmi bizottság hétfői határozata ránk, husíparosokra rendkívül sérelmes, meri azt jelenti az a határozat, hogy a jövőben is kizárólag bennünket, szegedi husiparosokat ierheí a vágóhid föntartásának minden költsége és a vidéki vágóknak ehhez a teherhez egyetlen fillérrel sem locll hozzájárulniuk. Kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándorhoz, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárához is, aki azonban lei jelentette, hogy ebben az ügyben nem kiván nyilatkozni. ROYAL REGGELI! Kévé, méz, íojás vagy vaj 9 © fillér. 449 Gyapjú harisnyák óriási választékban legolcsóbban Hottmann Dezsőnél, Csekon'cs ucca 4. szára. Mindazon ismerősöknek, (¿barátoknak, a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar tisztviselőinek, munkásainak, ak'k fe'e]iheletlen édesanyám Czv. Fruzsa Miblösné elhunyta alkalmával a temetésen részlveltek és részvélöket fefezték k', ezúton mondok köszönetet. Fruzsa Ferenc. 569 Mély szomorúsággal (adatjuk, hogy legjobb férf, ar»a, rokon lalimann Henrik folvó hó 29-én, 64 éves korában e hunyt. Temetése folyó hó 31-én, szerdán délután fél 3 érakor lesz a zsidó temető cinterméből. A gyászoló csaláá. 574 Szomorúan tudatjuk, hogy szeretelt jó édesanyánk özv. Selenfreund Bernátné sfegyár vezérigazgató özreore 51 éves korában hosszú betegség után elhunyt. Fájó szívvel válunk meg tőle szeretett gyermekei. testvérei, veje, unokája. Temc'cse szerda délután 3 órakor a cinleremből. Villamoskocsi a Dugonics térről, 577