Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-30 / 246. szám

1028 október 30. DftLM * ^v 4 PO**«:7 * ^ A nagyvágók a vágóhíd bofkottfával fenyegetődznek,ha a város meghosszabbítja a Picii-szalámigyár eddigi kedvezményeit A pénzügyi bizottság nem javasolja a nyugdijak felemeléséi (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a törvényhatósági bizottság néhány hónappal ezelőtt foglalkozott a Hus- és Vásárpénztárnak azzal a beadványával, amelyben a közvágóhidi ügykezelés teljes ellátására kért felhatalmazást a várostól és huszonöteves szerződést ajánlott fel, amelynek értelmében megfelelő részesedés ellenében szedné az összes vágóhídi, mázsálási, járlatkezelési és egyéb vásári dijakat, ami egyszerűsítené az ügyintézést és így megkönnyítené ugy az eladók, mint a vevők dolgát A közgyűlésen a tanács pártoló javaslata körül nagy vita fejlődött ki, amelynek eredményeként a közgyűlés az ügyet visszaadta a tanácsnak kellő előkészítés céljából. A javadalmi bizottság ma együttes ülést tartott ebben az ügyben a pénzügyi bizottsággal lés elhatározta, hogy a kérdés tanulmányozás sára bizottságot küld ki, amely a helyszínen vizsgálja meg, hogy miből állana a Huspénztár altal igért munkaegyszerüsités. Ez a bizottság meglepetésszerűen jelenik majd meg a vágóhídon és nagyon helyesen msgvízsgálja azt is, hogy a Huspénztár által tervezett egyszerűsítéseket maga a város nem tudná-e végrehajtani, mert ebben az esetben feleslegesnek látszik a Huspénztárral való szerződés tnegkötése. A bizottság foglalkozott ezután a Pick-sznlámígyár vágóhídi és adókedvezményének dolgával. Mint emlékezetes, a város iparpártolás címén mentesítette a szalámigyárat a nem Szegeden levágott sertések után járó vágóhídi dijak és fogyasztási adók fizetése alól. Ezt a kedvezményt a közgyűlés 1926—1927. és 1928. évekre szavazta meg. A Pick-gyár a kedvezmény jövő évre való kiterjesztését kérte most K várostól. Ugyanakkor azonban a szegedi husiparosok közös beadványt intéztek- a városhoz és a Pick-gyáruak nyújtott kedvezmény megvonását kérték, mert az szerintük érzékenyen megkárosítja a szegedi husiparosokat. A kedvezmény az 1927—1928. gyártási szezonban 86.000, 1928—1929. gyártási szezonban pedig a vágóhídi díjtételek felemelése következtében. 110.000 pengő városi kedvezményt jelentett. A mult évi összegből nem kevesebb, mint 54.000 pengő volt az elengedett vágóhídi dij, ez pedig olyan hatalmas összeg, amely nagyon megérzik a vágóhíd költségvetésében, következménye pedig az, hogy a szegedi husiparosoknak magasabb díjtételeket kell fizetniük. Bejelentették a husiparosok, hogy abban az esetben, ha a szalámigyár továbbra is megkapja ezt a kedvezményt, ugy a nagyvágók szintén a városon kívül vágatják le sertéseiket, a szegedi vágóhidat nem veszik igénybe, de nem lesznek hajlandók a vágóhídi dijak megfizetésére sem, a szabályrendelet ugyanis kimondja, hogy azok után az állatok után is kell bizonyos dijat fizetniük, amelyeket nem a közvágóhídon vágnak le, hanem levágott állapotban szállítják a városba Pick Jenő a kedvezmény további megadását kérte felszólalásában. Kifejtette, hogy ennek a kedvezménynek a megvonása versenyképtelenné és ekszportképtelenné tenné a gyárat és igy abban a pillanatban, amint a város vágóhídi dijat követel a levágva szálütott sertések után is, kénytelen lenne beszüntetni gyárának füzemét. Nemcsak a gyár, hanem a magyar ipar és Magyarország külkereskedelmi mérlegének érdeke is megkívánja, hogy a város továbbra is biztosítsa a kedvezményt, mert a gyár produktumának hatvan százalékát ekszporlálja jelenleg. holna^s hangversenyére Jegy 5 pengőiéi a,Délmagyarország jegyirodájában Allíhely 2 pengő Hosszabb vita után a bizottság elfogadta Pick Jenőnek azt az ajánlatát, hogy a belfogyasztásra kerülő szalámi gyártásához felhasznált hus kilója után egy fillér dijat fizet, ami évente körűibeiül három-négyezer pengőnek felel meg. A husiparosok képviselői bejelentették, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés is hozzájárul ehez a megoldáshoz, a közgyűlési határozatot megfelebbezik a miniszterhez. A szalámigyár kérelmének letárgyalása után a javadalmi bizottság tagjai eltávoztak és a pénzügyi bizottság tartotta meg ülését, amelynek egyetlen tárgya a városi nyugdijasok kérelme volt A városi nyugdíjasok azt kérték a várostól. hogy az 1925 előtt nyugdíjazott városi alkalmazottak nyugdiját emelje fel a 3 név: Hágó Vidor Nevető ember Coarad Veidt megrázó alakításával péntektől a hét szenzációja a Korzó Moziban. város olyan mértékben, hogy ne legyen eltérés | rendezik. a későbbi nyugdijasok illetményei között. A számvevőség megállapítása szerint a nyugdijak vendezése évente 66.000 pengővel terhelné mec; a város közönségét. A pénzügyi bizottság éppeu ezért nem javasolja a nyugdijasok "kérelmének teljesítését, de azért sem, mert ahoz a kormány ugy sem járulna hozzá mindaddig, amig az állami nyugdijasok illetményeit ueni A kereskedők szövetsége tiltakozik az adófelszólamlási bizottságok ujabb adókivetése ellen „A könyvszakértők ne lépjék tol hatásköröket" (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegcdi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa vasárnap délelőtt Varga Mihály elnökletével ülést tartott, amelyen az adófelszólamlásokkal kapcsolatban felmerült kereskedői sérelmekkel foglalkozott. Varga Mihály megnyitó beszédében rövidesen ismertette a tanács öszszehivásának célját Elmondotta, hogy a második adófelszólamlási bizottság már megkezdte tárgyalásait és hétfőn megkezdte működését az első számú felszólamlási bizottság is. A felszólamlási bizottság nem teljesili pontosan hivatását, mert a helytelen adókivetések korrigálása helyett uj adókat vet ki A kereskedők szövetségének le kell szögeznie ebben az ügyben az álláspontját amely nem lehet más, mint az, hogy a mai gazdasági viszonyok között a kereskedők még súlyosabb helyzetben vannak és igy nincs semmi alapja az adók állandó emelésének• Dr. Kertész Béla, a szövetség ügyésze ismertette ezután az adókivető bizottságok működését, majd az elnökség nevében a következő két határozati javaslatot terjesztettje elő. >A Szegedi Kereskedők Szövetsége nagytanácsi ülésében foglalkozott az adókivetések céljára foganatosított könyvvizsgálatok ügyével és megállapította, hogy az 1928. évi adókivetés céljára foganatosított könyvvizsgálatok az esetek túlnyomó számában negatív eredménnyel zárultak, mert a vizsgálatot foganatosító közegek raktárkönyv hiányában az üzleti könyvek érdemi vizsgálatába nem bocsátkoztak. A szegedi kereskedőosztály képviseletében a szövetség nagytanácsa megállapítja, hogy a nagybani kereskedelem legnagyobb részében, a detiil kereskedelemben pedig kivétel nélkiil fizikai lehetaüanség a rakíárkönyvek vezetése. Ott, ahol nagyszámú árucikkek vannak raktáron, ahol a legkülönbözőbb nemű és fajú cikkek kerülnek naponkint eladásra, csak ujabb, nagyobb számú alkalmazotti segéderők utján lehetne a raktárkönyv vezetéséről gondoskodni Ily ujabb megterhelést kereskedelmünk el nem bir. A közigazgatási biróság legutóbbi határozataiban arra a sérelmes álláspontra helyezkedett, hogy raktárkönyv luányában az üzleti könyvek vizsgálatát mellőzendőnek tartja és a kivetés céljára becslési eljárásnak van helye. Ezen bírói Ítéletek ellenében a szövetség álláspontja az, hogy a raktárkönyv vezetése helyettesíthető az érkező és kimenő számlákat magában foglaló árubeszerzési könyv szabályos vezetésével, mert ezen árubeszerzési könyvvel, továbbá a rendelkezésre álló egyéb adatokkal a leltár helyessége pontosan ellenőrizhető. Ezért a szövciiév az OMKE és a kereskedelmi és iparkamara iít > a pénzügyminiszterhez fordul a közadók kezeié C : szóló 10ÍÍ cvi 60.000. számú P. M. utasítás oly tartalmú mödositása iránt, hogy a nagyobbszámu árucikkekre kiterjedő üzletkörrel bíró nagybani és kicsinyben! kereskedelem az árubeszerzési könyv vezetése esetében mentesíthető legyen a raktárkönyv vezetésének kötelezitlscge alól.« A második határozati javaslat a következő: »A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa az 1928. évi adófelszólamlási tárgyalások küszöbén szükségesnek véli, hogy nyomatékosan rámutasson a szegedi kereskedőosztály jelenlegi súlyos gazdasági válságára és azokra az indokokra, amelyek a kereskedőosztállyal szemben az adók megállapítása körül a legmesszebbmenő méltányosságot teszik parancsolóan szükségessé. Szegednek határváros jellege hozza magárai, hogy a hinterlandjától megfosztott városnak kereskedelme lassú sorvadásra van ítélve. Sem a tisztviselőosztály, sem a gazdaközönség nem jelentenek lényeges vásárló erőt a sokkal nagyobb fogyasztásra berendezkedett kereskedelem számára. Mig az előbbi a békebeli mértéken aluli fizetése által okozott megélhetési nehézségekkel küzd, addig a gazdaközönség a rossz termés következtéd ben redukálni kénytelen bevásárlásait. A teljes gazdasági pangással ellentétben a rezsiköltségek és pedig közterhek, üzletbér, személyzeti fizetések állandóan növekednek. A már gyakran hangoztatott miniszteri kijelentések alapján kormányzati programmá vált a magángazdaságok talpraálütásának feladata, a közterhek enyhítése utján. Sokszorosan sürgős és indokolt a közterhek enyhitésa éppen a fent vázolt okokból kifolyólag Szegeden, ha súlyt helyez a kormány arra, hogy Szeged adóalanyait a jövő adóztatás számára megmentse. A szövetség ezen határozatát az adófelszólamlási bizottság kereskedelmi és iparkamarai kiküldöttjei utján juttatja az adófelszólamlási bizottság tudomására.» A határozati javaslatokat több felszólalás után változatlanul elfogadta a nagytanács, dr. Szekerke Lajos indítványára azonban kimondotta, hogy átir a kamarához és a pénzügyigazgatósághoz és intézkedést kér, hogy a pénzügyminiszter kiküldött könyvszakértői ne lépjék tul törvényben szabályozott hatáskörüket. Elsőrendű 2801 fehérnemüanyagok PolMK Testvéreknél csekonu* ucca. ROYAL REGGELI! Kávé, méz, tojás -vagy v«| 9 0 fillér. <M9