Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-26 / 243. szám

ógrSfier 28. tottak, amelyen Lájer párttitkár ismertette a legutóbbival szemben némileg módosult helyzetet. A munkásság ugy határozott, hogy a sztrájkot változattanul jentartja. Ismeretes, hogy a sztrájkban álló múnkások legutolsó heti munkabérüket a Kenderfonógyár nem fizette ki azzal az indokolással, hogy a kollektív szerződés értelmében joga van a szerződést megszegő munkás bérét visszatartani. A sztrájkoló munkások természetesen a legnagyobb mértékben sérelmezik ezt az eljárást és Kállai Emil ügyvéd utján valámsny, nyien keresetet adtak be ö munkaügyi bíróságnál ledolgozott és visszatartott bérűk kifizetése iránt. Dr. Ivánkovics Árpád járásbirósági alelnök november l-re tűzte ki énnek az ügynek a tárgyalását, rémclheto azonban, hogy addigra a sztrájk régén végét ért, amelynek természetszerű következményé léshőgy a Kendérfonógyárnak a visszatartott bérekét haladéktalanul k Ikell fizetni fűlt <a szantlváni gazdát, aki á$é¥ai ütötte le ^arasesáS (A Délmagyar ország munkatársa tó 1) i Beszámoltunk arról, hogy szerdán éjjel öszént- ' ivánon ökrtts István gazdálkodót ismeretlen tettes megtámadta és ásóval leütötte. A szerencsétlen gazdát vérbefagyva találták meg az országúton. Beszállították a szegedi közkórházba, kihallgatni azonban még nem lehetett. Állapota életveszélyes. A véres országuti támadás után mégindult nyomozás soráti csütörtökön délelőtt elfogták a tettest Széli fái ószentiváni gazdálkodó személyében. Széli Pál kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy ökrössel régóta haragban volt. Ökrös benn volt Szegeden és éjjel gyalog igyekezett hazafélé. Szeli Pál a taláikozás alkalmával vitába keveredett régi haragosával, majd á Vita hévében a nála lévő ásóval ökrös Pált többször félbeütötte, majd elmenekült. Széli Pált kihallgatása után, Csütörtökön délbea az ügyészség fogházába kisérték át. ne Tizennégy betörésért m fegyházra ítélték a szikiit fegyencet (A Délmagyaroi szág munkatársától) Csütörtökön délelőtt 14 rendbeli betöréses-lopással vádolva állott a törvényszék Gömöry-tanácsa előtt Beraáth Imre. Bernáth régi ismerőse a bíróságoknak, számtalanszor volt már hasonló cselekmények miatt elitélve. Tavaly a hartai fegyintézetben töltötte büntetését, alvonnan egy őrizetlen pillanatban megszökött. Azóta az országban szerte-széjjcl barangolt és lopásokból tartotta fenn magát. így volt Kiskunfélegyházán, Baján, Cegléden, Szegeden, Budaptst?n, Győrben, Székesfehérvárott és mindenütt feltört üzletek, vendéglők, trafikok maradtak utána. A csütörtöki főtárgyalás során esetről-esetre beismerte a bűncselekményeket, mindössze azzal védekezett, hogy dolgoöii akart, da munkát sehol sem kapott. A törvényszék Bsraáth jtnrét 4 évi fagyházra ítélte. Súlyosbító körülményúek vette a törvényszék azt, hogy üzlötszerüleg követté el a lopásokat és hogy többszörösen büntfitétt olőéletü. Az ügyész súlyosbításért felebbezeít. rel£€m&íFMl&ciéja 4 szegedi uccai lámpák §ól égnek, «le rosszul világítanak. Pongrácz igazgató és György mérnök előadása a kamarában (A Dilmuyjr.r ország munkatársától.) A szegedi elektrotechnikusok által néhány Siónap előtt megíndított mozgalom a villanyvilágítás célszerűbb és gazdaságosabb kihasználása érdekében egyre fokozódó arányokat ölt. Klein Ottó, a szegedi villanyszerelő szakosztály elnöke eredetileg az üzletek jobb megvilágításának előnyeire akarta a kereskedők figyelmét felhívni, de az eddigi előadások, amelyeknek megtartását a szegedi légszeszgyár ís teljes erővel igyekezett előmozdítani, azt a tanulságot eredményezték, hogy Szegetlen nemcsak az üzletek vannak rosszul világítva, hanem a lakások, sőt az ticxák és terek Is. Az elektrotechnikusok főleg most arra törekszenek, hogy bebizonyítsák, miszerint ugyanazzal a kéltséggel, amelyIyel a kereskedők üzleteiket rosz~ szul vliágltfáU, klIOnö világítást ís lehet elérni, sőt a költségékből még megtakarítani is lehet. Ugyanez áll a lakások világítására és a közvilágításra is. Ezek a hibák azonban, — mint erre már rá is mutattunk, — nem éppen lokálisak. így van ez mindenütt az országban és az oka ennek az, hogy a villanyszerelőszakma Magyarországón hosszú évtizedeken át a legelhanyagoltabbak közé tartozott, hogy nem tudott megfelelő világítótesteket produkálni és hogy a meglevőket ner,. tudta helyesen alkalmazni. Ma már azonban a magyar elektrotechnika semmivel sem áll a nyugati államoké mögött és az eszközök is rendelkezésére állanak a világítás tökéletesítésére. A megállapított program szerint 27-én esté 8 órakor a kereskedelmi és iparkamara disstertöében a Szegedi Légszeszgyár és Villámtelep igazgatósága megtartja második világítási propaganda-előadását »Szeged város közvilágításának rekonstrukciója« címen. Az előadást Pongrácz Albert légszeszgyári igazgató vezeti fce »Általános irányelvek a közvilágítás terén« címen. Ebben az előadásban részletesen ismerteti azokat az elveket, amelyeket a közvilágítás terén Európa nagy városai jelenleg követnek. Nagy vonásokban vázolni fogja Szeged város közvilágításának rekonstrukciójára irányúié törekvéseket. Pongrácz után György Vilmos légszeszgyári üzemmérnök tart szakszerű előadást. Rövid bevezetésképén végigfut azokon a fénytani és világítástechnikai alapfogalmakon, amelyek előadásának későbbi részében szerepelni fognak, azután pedig Pongrácz Albert igazgató által nagy vonásokban vázolt rekonstrukciós tervek részleteinek ismertetésére tér át ugy technikai, mint anyagi szempontból. Az előadó rá fog mutatni, hogy a mai közvilágításunk a mai igényeknek egyáltalán nem felel meg. Nem racionális, meg nem is éri cl célját. Az uccák forgalma ugyanis folytonosan nő s az esti órákban is majdnem oly nagy a közlekedő jármüvek száma, mint a nappali órákban, az esti órákban a rossz kövezetet a meglévő közvilágítás egyáltalán nem világítja meg. A városi mérnöki hivatal már régen érzi ezt a hiányt és nem egy kísérletet lett már az összeomlást követő idők óta, hogy l •MIMIM 1 a közvilágítást megjavítsa. Azt az eredményt, amelyet a város polgárai e térén látni óhajtanának, sajnos, mindmáig rtém sikérült A közvilágítás terén elérni. Az egyetemek felépülésével most már Szeged nemcsak lakosságának számarányánál, de kulturális intézményeinek súlyánál fogva is az ország második városává lesz, mily óriási ür tátong mégis az ország első városa és Szegéd között mindén más szempontból. A városfejlesztés nagyszerű problémái nálunk még nagyrészt megoldatlanok, de különösen megoldatlan a csatornázás, vízellátás és világítás ügyé. Az utóbbi megoldása mindenesetre a legsürgősebb féladat, illetőleg kötelesség. Remélhető, hogy az előadás iránt a város hatósága, különösen az illetékes ügyosztályok is tanúsítanak érdeklődést cs megértést és hogy a sza"kszerü ismertetés után nem zár» kóznak el, ha kell áldozatok árán is, közelebb vinni Szegedet ahoz a célhoz, hogy minden tekintetben, tehát természetesén Világítás dolgában is második városa legyen az országnak. Természetes üsfes ~ | .talpak pattan« (maján az ültetvényen teljesen elkészített talpgummi) olcsó, mert tovább tart mint s cípö, sikkes, mert [minden crepptalpas cipS sajátszerüen és elegánsan bat, egészséges, mert a crepptalp vízmentes és meleg, kellemes, mert fáraatság nílkfili ruganyos járást nyújt, és mert a íáb nem érez egyenetlenségeket vagy kövecseket, praktikus, mert a talpak könnyűséggel ragaszthatok mindenféle cipOre, fta ideáll» clpötaipaiás felnőttek és gyermekek részére utcára ás sportoláshoz firzékeny, beteg vagy túlfárasztott lábaknál valóságos jótétemény. A Crepp-talpakről felvilágosító füzeteket Ingyen küld: Reklame-Depot, Hamburg 36, Nenerwall 26-28 Éles nullásliszi 38 f.1 Kohn Benflnéi. PetQH Séndorjtugarut 3. NAOTSZAL1QDA BUDAPEST, vn., Erzsébet korul 45-47. ISO Szegediek kedvese taláikozé Síelve. Magyarország legnagyobb szállodája. Szobák a Eegeicsóbbttl íuxusszobákig. Szegedleknek különös kedvezmények!