Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-23 / 240. szám

SZEGED: SzerkeuUSség: Somogyi ucca 22. L cm. Telefon: 13—33. ^ Kiadóhivatal. XOlCStlnkOiiyvlár és Jegyiroda: Aradi acca S. Telefon: 300. — Nyomda: law Upöt ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Kedd, 1928 október 23 IV. évfolyam 240. szám MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal s; Crf ucca O.Telefon: 131. szám.« » «» « x HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andréssy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » «» u » EKWIretésl Ara havonta 3-20 vidéken és a tóvArosban 3-ÖO, kUlfdldtfn S*40 pengő. Egyes szAm ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 altér A beszélő márvány Eondan egyik terén áll a beszélő márvány, Hófehér feszület alatt egy hófehér nó'alak, amely némán mered belé az óriás város forgatagába és némaságban is beszél az emberekihez, akik előtte rohannak el üzleteik, v^gy örömeik után. Miss Edith Cavell emléke ez a beszélő szobor, a háború egyik legnagyobb hőséé, aki hazájától előbb megkapta a halihatatlanság márványát, mint a nagy háború hadvezérei, akik közül a legtöbbnek a nevével rég el fog menni az idők hajója, amikor még mindig beszélni fog nemzetéhez ez a fegyvertelen asszony, aki nem ontotta ellenség vérét, de a magáét oda adta az egész emberiséért. És a háboruvég tizedik évfordulóján^ amely évfordulója Miss Cavell halálának is, az a kérdés foglalkoztatja az angol közvéleményt, hogy mit mondjon a beszélő márvány a ma és a holnap nemzedékének és mivel állitsa meg a világ vásárjának siető embereit. Miss Edith Cavell neve mifelénk nem hangzik ismerősnek, s csak kevesen emlékeznek a háborús újságoknak arra a rövid hirére, amely hadi szárazsággal jelentette annak idején a központi hatalmak népeinek, hogy a németek agyonlőttek egy angol kémnőt. Ez nem volt valami nagy újság annak idején, s amikor mindenkinek meg volt a maga féltenivalója és a maga gyásza, neki se látta értelmét annak, hogy megjegyezze egy asszony nevét, akit elért a kémek sorsa. De Anglia nem felejtette el annak az angol lánynak a nevét, aki. nem kém volt, hanem ápolónő és az emberszeretet kötelességét teljesíteni hagyta el otthonát és olt is hagyta fiatal életét a kötelességteljesítés mezején. Anglia a kórházak egész sorát nevezte el Miss CavellrőU mert betegápolónak ez a legstílusosabb emléke, de ezenkívül monumentális szobrot is állított neki, mert szobor is megillette azt, akinek minden hadvezérnél és minden államférfinál több része volt abban-, hogy Anglia javára esett a háború véres kockája. Tiz évvel ezelőtt, a hadi cenzúra mély kútjába rekesztve nem tudtunk többet Cavell kisasszonyról, csak annyit, hogy igy, neveztek egy angol kémnőt, akit a német hadbiróság halálra itélt és kivégeztetett. Csak a háború után tudtuk meg, hogy ennek a kémnőnek minősített leánynak döntő szerepe volt a világ legnagyobb háborújában,, mert a németek ezzel a hadbírósági Ítélettel vesztették el a semleges világ rokonszenvének utolsó maradványát is. Csak a háború után tudtuk meg, hogy ennek a törékeny, vézna lánynak, akinek a tiszta szivét német puskagolyók fúrták keresztül, fehér árnya vezette át az Atlanti Ooeánon azokat az amerikai hadosztályokat, amelyeknek friss ereje és kemény lendülete a háború utolsó nyarán megpecsételte Ludendorff offenzivájának sorsát. Ez ma már régen történelmi tény, amelyről nagy irodalom beszél és nem uj keletű a vita se, amely kiujult a harmadik évfordulóra s amely akörül forog, hogy tovább is némán beszéljen-e Miss Cavell márványszobra, vagy pedig talapzatára belevéssék aranybetükkel a végrendeletet, amelyet halála percében tett, amikor fölsorakozott eléje egy szakasz német .katona és válláról vezényszóra levette a fegyvert. Ez az a pillanat, amikor a halálra itélt még egyszer körülnéz a földön, amelyet soha többé nem fog látni és fölnéz az égre, amelynek felhői felett az örök igazságot, vagy az örök irgalmat sfejti. Ez az a perc, mikor az örök világosságba és örök sötétségbe induló emberi •lelek megkísérel valami neki nagyon fontosat, valami nagyon belülről "jövőt mondani annak a világnak, amit itthágy. "Miss "Edith Cavellnak az volt az utolsó földi gesztusa, hc<gy feloldotta szeméről a kíméletesen odakötött kendőt, imádkozott és amikor már mellének fordultak a fegyverek, hangosan, világosan, nyugodtan ezeket a szavakat mondotta: — A hazafiság magában nem elég. Emberszeretet is kell hozzá. Nekem nem szabad keserűséget és gyűlöletet hordanom a szivemben... Egy másodperc múlva már semmilyen érzést nem hordott magában az angol lány szive, aki tudta, hogy utoljára beszél az életében és amit beszélt, azt már nem magának mondta és nem magának szánta. Éppen azért sokan vannak Angliában, akik azt tartják, hogy Miss Cavell szobra mindaddig meghazudtolása Miss Cavell lényének, míg hiányzik róla az a pár szó, amelyben a halál percében végrendeletül foglalta össze az életértelmét nemcsak azok számára, akik kinyitották előtte a halál kapuját, hanem azok számára is, akikért meghalt. Ma ugy áll fehér márványalakja a nagy feszület alatt, mint a bosszú angyala,, aki egy nagy történeti bűnre való mementóul ébren tartja a keserűséget és a gyűlöletet egy egész nép szivében egy egész nép ellen. Pedig a fehér asszony nem a bosszú, hanem a megbocsátás angyala volt, aki a maga Golgotáján majdnem olyan hatalmas szavakat talált az élettől való búcsúzás pillanatában^ mint az örökkévaló igék, amelyek először kötötték öszsz§ a földet az éggel: atyám, bocsáss meg nékik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek.! Miss Cavell az ápolónő fehér köpenyében sokáig csak közkatona volt az emberbaráti kötelességteljesítés frontján, de hadvezérré, lett akkor, amikor kezében a bibliával és karján a vörös kereszttel elindult meghalni. Az amerikai katonák végeláthatatlan százezreinek láthatatlan hadvezérévé lett, anélkül., hogy tudta volna. Mert senki józan ember nem vonhatja kétségbe, hogy a háborút Amerika ^öntötte el és Amerika nagyon hosszú habozás után szánta rá magát, hogy kilépjen a legvéresebb porondra, amelyet eddig látott az emberiség., A háború politikájának mérlegserpenyőjét csak hosszú ide-oda lengés után találta súlyosabbnak Amerika, mint a békepolitika mérlegserpenyőjét és ebbe még a Luzitánia esztelen megtorpedózásánál is nagyobb sulival esett Miss Cavell eszeveszett kivégzése. A szegény, névtelen ápolónő ezt a világtörténeti: szerepét nem láthatta akkor, mikor leoldotta Síméről a köteléket és körülhordozta .pillantását a felé irányitott puskacsöveken. De aztj tudta, hogy millió, meg millió szivben lesz; nagy, széles és soha többet el nem hallgató visszhangja azoknak a szavaknak, amelyeket] örökbe hagyott a jövendőnek: a hazafiság nem elég, emberszerelet is kell hozzá,, nem szabad keserűséget és gyűlöletet hordani a szivben... i MMMMMMMAMMIIM MAMMIMNMMIWIMMnMIMIM^^ Verekedő diákok hétfőn este »tüntető sétát« rendeztek Budapesten Debrecenben véres verekedések utón a diókok be akarlak vonulni a városba — Bezárlák az egyelemel Rendőraitakok oszlatták szél a tüntető diákokat CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egyetemen és környékén hétfőn is zajos volt a hangulat. Különösen a közgazdasági egyetemen ismétlődtek meg a brutális jelenetek. A diákság Grosschmidt Lajos professzor előadása után nagy lármában tört ki. Ebben a pillanatban haladt arra dr. Doby Géza dékán: aki rendkívül felindultan szólt a "diákokra: — Látom, hogy minden jóakaratú figyelmezh tetésem hiábavaló maradt. Vegyék tudomásul, hogy az egyetemet bizonytalan időre bezárom! A dékán a zajongó diákokat még azzal is megfenyegette, hogy rendőröket hozat, ha nem hallgatnák el. Erre azután a zaj elült és a Műegyetem, az iparművészeti főiskola után a közgazdasági egyetem kapni is bezárultak. A Műegyetem tanulni vágyó diákjai körében nagy lehangoltságot idézett elő az egyetem bezárása, mert a kényszerszünet tanulmányaikban igen súlyosan hátráltatja a valóban tanulni akarókat. A központi egyetemen és az állatorvosi főiskolán — zsidók hiányában — nem voltak verekedések és tüntetések. A verekedések ellenére a minisztériumban ugy tudják, hogy a bajtársi szövetségek távol állanak a verekedésektől és az igazoltatásoktól. Az ifjúság vezetői kijelentették, hogy a bajtársi szövetségek minden garanciát vállalnak arra, hogy az egyetemeken a rend és a fegyelem a legteljesebb mértékben helyreáll. A rendőrség most abban az irányban folytat nyomozást, hogy kik uszítják az iffuságot. Hétfőn délben tanácskozás volt Sztranyavszky államtitkárnál, aki kijelentette, hogy amennyiben az egyetemeken rendet bontanának, a kultuszminiszter felkérésére a rendőrség itt is vállalkozik a rend helyreállítására. Az ellenzéki városatyák hétfőre összehivatták a főváros közigazgatási bizottságát, amelyen Az Est ellen intézett rombolás ügyét" tárgyalták. Lázár Miklós beszélt először, majd Bezzegh-Huszágh Miklós főkapitány kijelentette, hogy sajnálja, fájlalja és mélyen elitéli a rombolásokat. Rajta lesz, hogy ez soba többet ne fordulton elő. A legkíméletlenebbül fogja a rendet helgMb állítani.