Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-20 / 238. szám

1928 október 20. DÉLMAGYARORSZAG 3 ÜBSBS'W Földbéruzsorával vádolták meg Szegedet a belügyminiszter előtt A polgármester szerint tervszerű izgatás (olyik a tanyákon a város ellen Bizonyitani kívánja, hogy a város humánusan bánik bérlőivel (A Délmagyarország munkatársától.') Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szombaton reggel dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész társaságában fölutazik Budapestre, a belügyminisztériumba, ahol rendkívül fontos ügyben kíván tárgyalásokat folytatni. A napokban Csengeléről utazott föl a belügyminiszterhez eny néoes földbérlő deputáció és formális feljelentést tett Szeged város ! ellen. A deputáció vádjai szerint Szeged város valósággal kizsarolja a földbérlőUtet az indokola.trlanul magas földbérekkel, azokat a bérlőket, akik hosszú évek óta bérlik parcellájukat és azon lakóházat építettek, kíméletlenül kiteszi a bérletből és általában a város egész föld'birtokpolitikája a lehelő leganiiszociálisabb. A polgármester azért utazik föl Budapestre, hogy ezeket a vádakat perrendszerüen megcáfolja a belügyminiszter előtt Elutazása előtt ft következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Évek óta tervszerű izgatás folyik a városi bérli t ken a város ellen. Sajnos, nagyon sok az Ügyvéd Magyarországon, az ügy pedig kevés és néhány fiskális szalad a pörök után. Ilyen munka* nfiküli ügyvédek dolgozzák meg a bérlőket és lélektanilag egészen érthető, hogy a bérlők szívesen mennek az olyanok szava után. akik bérrednkdót igérnek nekik. A kérdéses ügyvédek nem szegediek és ellenük a szegedi járásbíróságon már folyik is a kihágási eljárás a földbL toktörvény alapján. Ez a törvény kimondja, hogy azok, akik a földreformmal kapcsolatosan pénzt kérnek, vagy pénzt fogadnak el az igénylőktől, kihágást követnek el és szigorúan megbüntetendők. A rendőrség már régebben figyelte ezeknek az ügyvédeknek a működését és a nyomozás során megállapították, hogy rendszeres izgatás folyik a szegedi tanyákon a város ellm. A mozgalom élén három ügyvéd és egy mérnők áll, akikről az a hir van elterjedve, hogy az egyik veje az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnökének, a másik a Kúria elnökének fia, tehát ígéreteiket a bérlők készpénznek vehetik. Megalapította a rendőrség, hogy tizenkét földbérlövel dolgoznak az ügyvédek. Valamennyiük ellen megindult az eljárás és a biróság január 29-re tűzte !ki a tárgyalást ebben az ügyben. — Olyan adatokat tárok most a belügyminiszter elé, amelyek megdöntőnek minden vádat. Okmányszerüleg bebizonyítom, hogy a városi bérföldek holdankíntí átlagbére ma majdnem tíz pengővel kevesebb, mint volt a háború előtt, zsarolásról, földbéruzsoráról tehát sem lehet. szó Magammal viszem a város utolsó békebeli költségvetését, az 1914. évit, amelyből megállapítható, hogy a város akkor 41.085 hold földet hasznosított bérbeadás utján, ez a föld 1,642.367 aranykoronát jövedelmezett, ami megfelel 1,905.143 pengőnek. A holdankinti átlagbér tehát 46.37 pengő volt 1928-ban a város 49.278 hold földet ad bérbe, tehát közel nyolcezer holddal többet, mint 1914-ben, mert időközben a közlegelőkből 3000 holdat parcelláztunk fel a kisvasút építési költségeinek amortizálására, 1500 holdat az egyetem és 2500 holdat a fogadalmi templom céljaira. A város 1928. évi földbérjövedelme ezzel szemben csak 1,822.175 pengő, a holdankíntí átlagbér pedig mindössze 36.76, tehát néhány fillér híján tíz pengővel kevesebb, mint volt a háború előtt. — Hiteles közgyűlési határozatokkal bizonyítom majd be, hogy a város 1925. óta három ízben szállította le a fSIdbérrket. 1925. márciusában és juníusában, valamint 1926. májusában, amikor a bíróság szakértőjével állapíttattuk meg a reális béreket. A szakértő hafrom hónapig járta a városi bérföldeket és minden ¡egyes parcella bérét helyszíni tanulmányok alapján állapította meg. Megállapításait a közgyűlés elfogadta és annak alapján leszállította ismét a béreket. — A város főldbirtokpolitikáját maga az OFB már többször felülbírálta és megállapította, hogy az ellen szociális szempontból kifogást nem lehet emelni, mert a város humánusan bánik bérlőivel. Nem igaz az, hogy a beruházott bérletekből kitesszük a bérlőt, mert azt árverés mellőzésével meghagyjuk nála akkor is, ha lejárt a szerződése, sőt a dülőbeli átlagbérnél is kevesebb bért kérünk tőle. A város szociális birtokpolitikájának legékesebb bizonyítéka az, hogy Szegedről földmives évtizedek óta nem vándorolt ki Amerikába. Szombatra kedvező fordulatot várnak a kendergyári sztrájk ügyében Az eddigi eredménytelen tárgyalások a sziráfkolók gyűlése előtt (A Délmagyarország munkatársától.) A kenderfonógyári sztrájk ügyében a pénteki nap sem telt el minden békítési kísérlet nélkül. Dr. Horváth Lajos tb. tanácsnok ugy a gyárvezetőség, mint a munkásság képviselőivel érintkezést keresett, de ezek a megbeszélések is sikertelenek maradtak. Dr. Horváth tanácsnok először Wimmer Fülöp vezérigazgatóval tárgyalt és őt próbálta engedékenyebb álláspontra bírni, de eredménytelenül. Később Lájer Dezsőt, a szociáldemokrata párt titkárát kérette magához, akitől a munkásság helyzete felől is informálódott Közölte dr. Horváth Lájer titkárral azt is, hogy szombaton újból keresni fogja az érintkezést Wimmer vezérigazgatóval. Az eddig lefolyt tárgyalásokról pénteken este számoltak be a sztrájkoló munkásoknak a Munkásotthonban tartott gyűlésen. A tárgyaló bizottság tagjai ismertették a sztrájk eddigi állását anélkül, hogy maguk e kérdésben állást foglaltak volna. A gyűlés egyhangúlag a következő határozatot fogadta el: — A munkásság hangulata ma még elszántabb és harci ereje is megerősödött annak következtében, hogy a békéltető tárgyaláson a felállított követelésekből való engedmények tételére a bizottság tagjai hajlandók voltak^ amivel szemben a gyárigazgatóság egyenesen megalázó feltételeket szabott a harc feladása ellenértékeképen. A mai gyűlés fentartja az eredeti követeléseket, kibővítve azzal, he®- a gyár igazgatósága által a munkásokra kényszeritett és a fennálló törvényekbe is ütköző szerződés semmisittessék meg és egy olyan gyári rend alkottassék, amely a munkásság részére nemcsak kötelességeket, hanem jogokat is biztosit Értesülésünk szerint a felek mostani merev szembenállása ellenére is lehetséges, hogy ¡a legközelebbi napokban, esetleg már szomba| ton kedvező fordulat áll be. Rassay: „Milyen be nem -vallott célok, teszik szükségessé a hózszabólyrevíziót ?" Budapest, október 19. A képviselőház pénteki ülését Zsttvav Tibor elnök nyitotta meg. Napirenden van örffy Imre bázszabályrcviziós indítványának tárgyalása. Rassay Károly szólalt fel először: Hónapok telnek el szabadsággal és amikor összeül a képviselőház, nem tudják foglalkoztatni. A házszabály nem a kormány házszabálya. Milyen be nem váltott célok teszik szükségessé ezt a revíziót? Esztergályos János: Először Albrecht azután Ottói (Nagy mozgás a jobboldalon.) Rassay: Elnöki és többségi cenzorát terveznek! Peyer Károly beszélt ezután, aki azt mondotta, hogy nincs sajtószabadság, nincs esküdtszék, nincs polgári szabadság. Baracs a házszabályrevizióhoz szólva azt mondja, hogy valami takargatnivalója van a többség) pártnak. Kósza hírek terjednek a házszabályrevizióval kapcsolatban. A házszabályok szigora arra provideál, hogy mégis be fog fagyni a Duna. Azt mondják elnöki cenzúra kell erkölcsi szempontból, nekünk azonban nem az elnökben kell a biztosítékot keresni, hanem az alkotmányban. Farkas István arról beszélt, hogy a házszabályrevízióra azért van szükség, hogy iillllHiUaiiMBi « parlamenti szólásszabadságot akarják megszük.t ni. Várnai Dániel pedig azt kívánja, hogy az indítvány felett térjenek napirendre. Jánossy Gábor szerint a házszabályrevizió ártatlan közjogi indítvány. Malas'ts Géza ugy látja, hogy a kormány antiszodalisla működése megérlelte a munkásságban a gondolatot, hogy nincs hely© a parlamentben. A napirendhez ezután Pakcts József szólalt fel, aki szóvátette az egyetemi verekedések ügyét. Olyan események történlek — mondotta —, amelyek nem szolgálják a konszolidációt. Minden komoly ok nélkül verekednek az egyetemen. A Műegyetemen már a mult hátén egy professzor; megfenyegette a kultuszminisztert, hogy rendzavarások lesznek. A kormány nem tanusH elég erélyt Miért olyan elnéző és jóindulata? Ott van a rendőrség és ott van az ügyészség. Pctri Pál kultuszminiszteri államtitkár felelt ezután Pakotsnak és kijelentette, hogy bizonyos garanciái vannak a miniszternek arra, hogy ezek a jelenségek, az igazoltatások teljesen meg fognak szűnni. Csak szórványos jelenségekről lehet beszélni. Pakcts: Mindig ugyanaz a választ A legcsodálatosabb szépségű nők: £il Dagorer * a veszedelmes asszony Ágnes Peíersen a mártír leányzó Ivan Mosjouteine a legszebb tunorósó „AtiloKxatos futár00 erősséget, a legizgalmasabb meseszövésü dráma vasárnapig a Belvárosi Moziban -