Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-17 / 235. szám

» 5ZCCCD: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. J. em Telefon: t3-33.^Rlndóhlvotal, HOIcstinkiSnyvtár és Jegyiroda: Aradi Ucca S. Telefon: 306. - Nyomda: UJw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34. «»«»«» Szerda, 1928 október 17 IV. évfolyam 233. szám MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: tlrl ucca A. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és klodóhlvalol: Andr&ssy ucca 23. Telefon: -49. szém. «» «» « » « » « » eiottzetést Ara havonta 3-20 -vidéken és a (Óvárosban 3-ftO, KUlIBldtSn 6-40 pengO. Egyes szám ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 Qllér A harrikafura-önkormányzat Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, fcbgy egyetérthetünk a belügyminiszter úrral. A belügyminiszter ur ugyanis Balassagyarma­tai beszámolót mondott s beszámolójában a közigazgatás reformjának sürgősségét azzal is indokolta, hogy »a mai önkormányzat az igazi önkormányzatnak csak karrikaturája«. Kemény szó, de találó szó jellemzi a mai önkormányzatot karrikaturának. Ha azonban kutatni kezdünk az okok után, melyek karrika­turává torzították a magyar középosztály tör­téneti drámájának közigazgatási remekét, ha azt kezdjük vizsgálni, hogy a nemes lendü­let, a pathetikus hang, a büszke ivelésü dik. cióik s a szolemnis cselekmény mikor és miért került a karrikatura görbe tükre elé, a tör­ténetíró objektivitásával meg kell állapítani, hogy ezért a müfajbeli kisiklásért egyformán felelősek a színészek és a szerzők. Ez a karrikatura akkor kezdődött, amikor egy szükkörü, a tömegeket kirekesztő választó­jog alapján s a hozzáértést és hivatottságot nem is kereső vagyonképviseleti. elv érvénye­sülésével alkották meg az önkormányzat leg­főbb szervét. A rendiség után a szükkörü választójog és a virilizmus képviselete nem volt aifcahnas arra, hogy városi polgárság önren­delkezési jogának valóságas megtestesítőjévé váljék. De, bár mindig éreztük, hogy a köz­igazgatásnak maga a nép inkább tárgya csak, mint alanya, mégis mennyivel jobbau hason­lított az önkormányzathoz a törvényhatósági törvény becsületes és őszinte végrehajtása, mint az a hibrid állapot, amit a kormányzat központosító tendenciája, az alkalmi törvény­hozás szabályai és az önkormányzat fölé nőtt adminisztráció teremtettek meg az autonómia lebontására. Még Tisza Kálmán koncepciójából, a tör­vényhatósági törvényből sem hagytak követ kövön. Mert a régi közgyűléssel szemben min­dig lehetett hivatkozni a kirekesztettekre, de azért a régi közgyűlés kifejezhette és végre­hajthatta akaratát. A karrikatura valójá­ban csak akkor kezdődött, amikor az önkor­mányzat leple alatt más tényezők akarata ér­vényesült A végrehajtó hatalom központosító törekvése minden önkormányzati testület ha­táskörének szűkítését tűzte célul maga elé. Ezért volt szükség a mérnök-kamarára, ezért van szükség az ügyvédi numerus claususra, ezért van szükség az ipartestületek -megrefor­málására?, de ezért — nincs már szükség a közigazgatási reformra. Mert mit tudnának még elvenni az önkor­mányzattól s mit tudnának elvenni olyan mó­don, hegy jobban torzítsák még vele a karri­katura jellegét Hiszen ez az önkormányzat már ott tart, hogy még függőfolyosókat sem építhet a város polgársága a maga akaratával, a maga pénzén, a maga telkén, a maga szük­ségletének kielégitésére. A belügyminisztérium műszaki osztálya is korrigálhatja az önkor­mányzati jogot. Az »egyes törvényhatósági kér­dések szabályozásáról alkotott« mult évi tör­vény azután Suift.jévó és Karinthy Frigyes-évé vált a magyar önkormányzatnak. Amikor a belügyminisztérium megkapta a törvényhozás­tól azt a jogot, hogy változtasson a törvény­hatósági közgyűlések által megalkotott költség, vetésen, hogy egyes tételeket kihagyhasson, egyes tételeket felemelhessen, amikor tehát az állami legfőbb végrehajtó hatalom elnyerte azt a jogot, hogy maga állapítsa meg az önkor­mányzatban élő polgárság bevételeit, szükség­letének mértékét és fedezetének módját, ak. kor — ha Nobel-dijjal jutalmaznák a karri­katurákat, a szabad királyi városok állami­lag engedélyezett, kismértékbeni kimérésü ön­kormányzatának kellene kiosztani a legsike­rültebb karrikaturának kijáró nagydíjat Az a »császári és királyi köztársasági-, amelyik a boldog béke Szeged városában a dévajkodó »írók, művészek és egyéb csirkefogók« kocs­mai szabadszervezete volt, sokkal tisztultabb közjogi fogalmakat feltételezett, könnyebben kiegyenlíthető kontrasztot fejezett ki, mint az az államilag engedélyezett önkormányzati ki­árusítás, amiről valóban nehéz nem szatírát, de karrikaturát nem írni. Hogyha a közigazgatási reform azt igérné, hogy a törvényhatóságok számára visszaszerzi az önrendelkezési, az önigazgatási jogot s az autonómiát megmenti a karrikatura nevetsé­gességétől, akkor mindnyájan örömest beáll­nánk a közigazgatási reform sürgetői közé. A jelek szerint azonban attól kell tartamiak, hogy. a közigazgatási reform az önkormány­zat karrikatura'-jellegét az önkormányzat lát­szat- és emlékcsökevényének gyökeres kiir­tásával fogja megszüntetni. A legitimisták »felvilágosítást« kérnek Bethlentől a nagycenki beszéd miatt Furcsa részletek kerüllek nyilvánosságra a házszabályrevizlós Javaslatról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A kormányttámogató keresztény gazdasági párt ma értekezletet tartott, amelyen Vass József népjóléti miniszter ismertette . a házszabály­revíziós javaslatot. A miniszter szerint a ja­vaslat a költségvetési és appropriációs álta­lános vitat 20 nap helyett 10 napra tervezi és a részletes vilána csak két ülésnapot en­gedélyez. Ezenkívül a javaslat szerint indít, ványohat csak a bizottságokban lehet előter­jeszteni és a felszólalások időtartama az i—1 órát nem haladhatja tul. Az értekezlet további során a párt tagjai szóvátették, hogy a miniszterelnök nagycenki beszéde a legitimista elvek tekintetében aggo­dalomra adhatnak okot, azért felvilágosításra volna szükség atekintetben, hogy a miniszter­elnök beszéde miként értelmezendő. Vass Jó­zsef jelen volt ezeknél a felszólalásoknál, azon­ban azokra nem válaszolt, azzal, hogy nent érzi magát illetékesnek arra, hogy a minisz­terelnök beszédét interpretálja. A párt végül is ugy határozott, megbízza gróf Zichy Jánost, lépjen érintkezésbe a mi­niszterelnökkel és kérjen tőle felvilágosítást1 a legitimizmusra vonatkozó részt illetőleg. A legitimisták közül nemcsak gróf Zichy János fogja a miniszterelnök nagycenki beszé­dével kapcsolatban felkeresni, hanem gróf Apponyi Albert is, aki a mai nappal Buda­pestre érkezett és akivel a miniszterelnök már kereste is az érintkezést Bethlen és Apponyi tanácskozása valószínűleg a közeli napokban, megtörténik és a tanácskozások eredményétől függ azután a legitimisták további állásfog­lalása, amelyet valószínűleg Apponyi Albert fog körvonalazni vasárnap Jászberényben meg­tartandó beszámolóján. »A Gra! Zeppelin még nem az ideális típus« Botrányok a lakehurstl vámvizsgálatnál — Részletek <a 112 órás útról (Budapesti tudósítónk telefonj elentése.) Berlinből jelentik: A Berliner Tageblatt lake­hursti tudósítója előtt Rosenddlh amerikai ka­pitány, a Los Angeles parancsnoka nyilatko­zott a Gráf Zeppelin amerikai útjáról és az interjút azzal kezdte, hogy a léghajó utasai­nak indulás előtt nyilatkozatot kellett aláir­niok és kötelezniök kellett magukat, hogy az Amerikába érkezést követő nyolc napon sem szóban, sem írásban nem nyilatkoznak a Gráf Zeppelin útjáról. Erre az Írásbeli nyilatko. zatra azért volt szükség, mert a Gráf Zeppe­linről szóló tudósítások monopóliumát három sajtóvállalat vásárolta meg. Ennek megfelelően Rosendalh kapitány nyilatkozata is meglehe­tősen szűkszavú volt és csak annyit mondott, hogy a léghajó a több napos ut alatt bebizo­nyította nagyszerű teljesítőképességét. A Gráf Zeppelin azonban még mindig nem az ideá­lis típus, a következő Zeppelin azonban közel fog járni a tökéletességhez. A Gráf Zeppelin minden sérülése ellenére nagyszerűen állotta ki -a rendkívül kedvezőt­len időjárást és a heves viharokat. A Zeppe­lin rádióállomása teljes gőzzel dolgozott az ut egész tartama alatt és a rádíótelefonistáknak pillanatnyi szünetük sem volt Rosendalh egyébként hangsúlyozta, hogy. sem élelmiszerben, sem ivóvízben nem volt\ hiány. ­Kresztinszky porosz belügyminiszter is nyi­latkozott a Berliner tageblatt tudósítójának. Elmondotta, hogy az utasok közül senki sem félt és senki sem kapott tengeri betegségetJ ami nem is fordulhatott elő, mert a léghajó a legteljesebb egyensúlyban siklott a levegőben. A Gráf Zeppelin egyébként nem használta el a teljes üzemanyagot, maradt még 30 órára való gáz és 35 órára való benzin. A Gráf Zeppelin lakehursli fogadtatáséról érkező jelentések egyöntetűen megállapítják, hogy az amerikai vámhatóságok szokatlan szi­gorúsággal jártak el a léghajó utasaival szem­ben. A kikötés után a vámtisztviselők közöl­ték az utasokkal, hogy a vámvizsgálatot ugyan, olyan módon kell megejteni, mint. a tengeri hajóknál és az utasokat a csarnok egyik nagy szobájába vezették, ahol a vizsgálatot rend­k

Next

/
Thumbnails
Contents