Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-14 / 233. szám

- -DÉLMA GY A RO * c t < fi 1928 október 14. lorzaEsias vonatasszeiitkiizés. az alagútban London, október 13. A Glaucester grófságbelí ííari'ield mellett az alagútban, ma reggel egy szs­nsélyvonat összeütközölt egy tehervonatUJ. Kilenc ember életét vesztette. Az összeütközés után a személyvonat kigyulladt. Borzalmas jelenetek Ját­szódtak I«.. Attól tartanak, hogy az idáig talált í) halotton és 21 sebesültön Uivül ínég több áldo­zat is fekszik a romok alatt. Három hénapra ítéltek egy főszolpafelrőí, aM hlvalalában parasztokat vert (Budapesti tudósítónk telefonjeléntése.) Pécsről jelentik; Babocsay Sándor volt mar­cali főszolgabiró három parasztot .valami ki­hágás} ügyben beidézett a főszolgabiróságra. Hivatalában azután megpofozta és megverte őket. A megindított fegyelmi eljárás során állá­sáról lemondott• Az ügyészség hivatalos hata. lommal váló visszaélés miatt indított: ellene bűnvádi eljárást. A kalocsai törvényszék egy hónapra ítélte, most pedig felebbezés során a pécsi táblára került a bűnügy, amely három­hónapi fogházra emelte tel a főszolgabiró bün­tetését. Budapcsí, VI., [Iqjós ucca 16, Világmárkás zongorák és koncert­pianínók {030 nengfitöl vásárolhatók elö­nvös részief'ize'ésrc 1«. B.107 Tisztviselőknek nagy kedvezmény Nem emyMilí a §elyzset a R.enaergyúrS ssíráfJc ügyében JS gydr sslvesen Mind a munUa megindulását — A munKásoht biöz&tt teljes a rend és fegyelem (A Délmagyarország munkatársától) A Kenderionógyár munkásainak sztrájkja válto­zatlanul tart. A szembenálló felek egyike sem kezdeményezett tárgyalásokat. A tegnapi nyilatko­zatok nem nyitottak utat a tárgyalások megindítá­sára és a szombati napon a helyzet nem enyhült. A sztrájkoló munkásság szombaton fel akart^veoni a gyár pénztárából még hátralékos munkabérét. A gyárvezetőség a munkabérek kifizetését meg­tagadta. ami nagy elkeseredést váltott ki a sztráj­koló munkásság körében. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk-. a gyárvezelöséghez, ahonnan a következő felvilágosítást kaptuk: — A munkabéreket nem fizettük ki. Ilyen ese­tekben a munkaadónak ehez joga van. A szlráj­kolók a gyár üzemének nagy károkat okoztak, tehát a bérkifizetéssel nem támogathatjuk a mun­kásoka t. Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások mikor kez­dődhetnek meg, azt a választ kaptuk, hogy a gyár a tárgyalások megindulását nem kezdemé­nyezheti. Kijelentették azt is, hogy ilyen erőszakos sztrájkkal még nem állottak szemben, de a munkásság rnunfeábalépéséi szívesen látják. A Szegedi Kenderfonógyár ebben az ügyben egyébként a következő levelet intézte a Déíma­gyarországhoz: •»Anélkül, hogy szükségesnek tartanánk a Szak- i szervezeti Bizottság egyes mai lapokban megje­lent és világosan csak az általa erőszakosan elő­idézett sztrájk mentegétésére szolgáló, a tényeknek meg nem- felelő fejtegetéseire reflektálni, mégis kötelességünknek tartva a nyilvánosságot a sztrájk ügyéről informálni, mellékelten küldjük azon les-e­lünk érdembeoi szövegéi, amelyet ma a Szak­szervezeti Bizottság titkárához — annak felhívá­sára — intéztünk, kiegészítve azt még avval, hogy többezer pengő előlegek is vannak a munkából kilépett-munkásoknál, amely körülmény a kifejtett jogi állásponton felül még inkább arra késztet, hogy. a sztrájkoló munkásoknak fizetést ne telje­sítsünk.-: A Szakszervezeti Bizottsághoz intézett levélnek a munkabérek ki nem fizetésére vonatkozó része a következőképen hangzik: — Természetes, hogy holnap délután, a munká­jukat tegnap egyjk percről a másikra abbahagyott munkásoknak fizetést nem teljesítünk. — A munkaviszony tudvalevőleg kölcsönös jo­gokat és kötelezettségeket magában foglaló, két­oldalú szerződésben alapszik, amely egy évre kö­tött szerződésben minden munkás saját aláírásá­val kötelezte magát a szerződésben pontosan kö­rülirt feltételek mellett a munkát a gyárban foly­tatni, ezzel szeuaben a gyár kötelezettsége a mun­kásokat, a .megállapított bér szerint fizetni. — Abban a percben, amikor az egyik szerződő fél a szerződést, még pedig oly kihivó módon megszegi, hogy munkáját egy pillanattól a má­sikra abbahagyja és ezzel a gyárnak tudva és szándékosan óriási kárt okoz, természetesen meg­szűnik a másik szerződő félnek, a gyárnak köte­lessége is a munkabérek kifizetésére. Ez oly régi és általánosan elfogadott elv, hogy csak csodál­kozhatunk azon, hogy ön ezen egyedül helyes jogi helyzet ismeretében a szokott frázisokkal ezen helyzet megváltoztatása miatt hozzánk fordult. Megkérdeztük Lájtr Dezső párttitkárt, hogy hogyan áll ma a helyzet a munkásság kö­rében. — A sztrájk változatlanul tart, — mondotta Lájer párttitkár. — A munkásság azt a bérét kérte a gyártól, amiért megdolgozott. Követelése tehát jogos volt. A gyárnak ez a könyörtelen magatartása még jobban elmérgesiti a helyzetet, úgyhogy néhány hétig tartó sztrájkra van kilátás. Természetesen nem nyugszunk bele abba, hogy a gyár megtagadta a munkásoknak egy hétre, járó bérek kiadását, hanem összeírjuk a munkásság követelését és a dolgot a munkaügyi bíróság dön­tése elé visszük. Erre vonatkozó beadványunkat hétfőn adjuk be a járásbírósághoz. Megemlítette Lájer párttitkár azt is. hogy a munkásság körébpn teljes a rend és a fegyelem. Szombaton a sztrájkkal kapcsolatban olyan hírek is kerültek forgalomba, hogy a munkások tün­tettek a gyár előtt. Ez a hír teljesen légből kapott, a munkásság még csak nem is csoportosult a gyár előtt. • A Szegedi Munkaadók Szövetsége annak a közlé­sére kért fel bennünket, hogy pénteken , tartott ülésének határozatát a szövetség cs»fc a sajtóval és a rendőrséggel közölte, a Szakszervezeti. Bizott­sággal. miután rája nem tartozott, nem közölte a határozatot. A sztrájk ügyében szombaton a Szegedi Kender­fonógyártól még a kővetkező levelet kaptuk' — A Szakszervezeti Bízottsággal ma lefolyt máso­dik levélváltásból kifolyólag leszögezi azt a tényt, hogy a sztrájkoló mintegy 750 munkás között 25 vasmunkás tudvalevőleg 25 százalékos béremelést követelt és amikor ezt megtagadtuk, legalább lát­szólag okadatoltan sztrájkba léptek. A többi 725 textilmunkás semmi néven nevezendő követeléssel nem lépelt fel, még kívánsággal sem; ezekre nézve egyszerűen az történt, hogy amikor a lakatosoknak a követelt munkabéremelés megadását megtagad­tuk, ők a már 10 nap óta folytatott félórás pót­munka folytatását megtagadták. Ezen fegyelem­sértésért mondottuk kj az 50 fillér büntetést és amikor ezen büntetés visszavonását nem teljesí­tettük, lépett ez a 725 munkás sztrájkba. Vasárnap délután szalonzene és 5 órai tea a „HOYAL"-bon. 380 Falusi kutya a nagyvárosban Irta: Móra Ferenc. Persze, hogy én magam vagyok az illető. Hi­szen mondhatnám azt is, hogy riadt őzike az Okto­gonon, de attól félek, a tekintélytiszteleten kívül semmiben se hasonlítok az őzikéhez. (Hogy az őzike mióta híres a tekintélytiszteletről? Már a paradicsomkert óta. Reggel vettem szemügyre egy körúti antikvárium kirakatában valami régi met­szetet, ahol a jó Isten, körülnéz teremtett világán és szemmclláthatóau örömét találja a kész. mun­kában Minden kétlábú és négylábú felé van for­dulva arccal, csak az őzike tekint megbűvölten az oroszlánra, mint a tekintélyi elv egyetlen képvise­lőjére az acélba metszett paradicsomban. Az ele­fánt eldugja az agyarát a giz-gazba, az ökör ugy van ábrázolva, hogy az egyik szarvát eltakarja' a tulajdon füle, a másikra meg ráült egy pulyka, egyedül az oroszlán , van ügy szerkesztve, hogy /tá­tott szájában láthatók a hatálom jelvényei: "A .Mű­vész, intenciói szerint ugyan vigyorog, de., az őzike tiszteletteljes arckifejezéséből rájön az ember, hogy mégis csak vicsorgás az. »Ham, ham, mingyárt szétszaggatlak, ha nem tanúsítasz irántam önkénte­len tiszteletet. Biztós. hogy a kén a felvilágosult abszolutizmus idejéből való.) Ellenben a falusi kutyái mivoltot inkább vál­lalom. Nem minthogyha a magam falujában va­lami nagy kutya volnék. Vagy minthogyha kutyál­kodási hajlamok pezsdülnének föl bennem, ami­kor fölszabadulok Pestre Egészen más irányú ku- i tyai szempontok érvényesülnek, mikor házám fő­városa keblére öleli személyemben öreg vidéki gyermekét. Azazhogy . az a baj, hogy nem érvé­nyesülhetnek ezek a más irányú szempontok. Nem látok cn ebben a pesti városban szénás-szekeret, amelyiknek, alája húzódhatnék, hogy tökéletes biz­tonságban sunyithatnék ki az előkelő világba és gondolhatnám magamban, hogy »megállj, te Pest, kerülj csak te egyszer az én uccámba!« A szénásszékér alá bujást mindenesetre elkez­deném már a nyugati pályaudvar előtt, mielőtt a nem tö k körme közé kerülnék. Ezek a mito­lógiai lények nőneműek és nem tévesztendők ösz­sze a mentőkkel, noha szintén mentéssel foglal­koznak. Mentenek süketeket, vakokat, fogatlano­kat, inaszakadtakat szeplőseket, hajléktalan mosó­asszonyokat, önhibájukon kivül nyomorbajutott ci­pőfelspr.észbetét-líészitőket, munkanélküli torony­gombaranyozókat, kiből milyen szakma iránt való szimpátiát és áldozatkészséget néznek ki. Engem valószínűleg .mint a gyerm^kszakmában érdekel­tet tártának nyilván, mert mindig az elhagyott gyermekek. nevében köszöntenek és hozzávetőleges számításom ' szcfi.nt mull október óta eddig csak énrajtam másfélmillió elhagyott pesti gyermek szá­mára hajtottak be fütyülőcukorra valót: Kedvesen, közvetlenül', • pengőhöz ragaszkodva a huszfilléres helyeit és nem komplikált szerkezetű urnával sze­rencsétlenkedő, hanem minden teketória nélkül a ritikülbe ejtetvén az obulust. Ma négyszer jártam azon a tájou, ahol a nem­tok íxjsztoir-állnak és azt hiszem, méc az elalélt teknősbékák fölélesztésénck céljaira is belenyúl­tam a zsebembe. De mikor az ötödik nemtő is rámtátolta a retiküljét a Magyarországon sínylődő kvekker gyermekek teleltetési akciójának lehetővé tételére, akkor fölforrt az ej>ém. — Kérem, — mentegetődztem egy methodjsta levita alázatosságával —én csak a gröndlandi szerecsengyermekek iránt érzek részvétet. A nemtő az intelligensebb géniuszok közé tar­tozott és elértette a gúnyt. — Pardon, — kacsintott rám derűsen —azt hit­tem, vidékinek tetszik lenni. S rögtön útját állta egy másik falusi kutyáöak. » Vcgigcsavarogtam az este a pesti nagyuccákaL belefelejtkeztem a vílágitó-reklámokba,' különösen a Mária-pirosokba, ez szép nagyon, mifelénk nem látni ilyent, muszáj piros üvegcserepeket tartani az íróasztalomon, ha gyönyörködni akarok a világ­ban, — észr: se vettem, hogy elszaladt az idő. Mintha messziről dúdolta volna valaki a pesti kup­iét: »Csöndes a körút s az Oktogon...« Az ám, csak­ugyan, otthon, minálunk már éjfélre is járhat...az órám szokás szerint áll, nézzük csak az" égi óra­mutatót. hányra jár a Cassiopeia? Kicsi ez a pesti ég, a csillagok is olyan bágyad­tasak, látszik rajtuk, hogy itt elhagyagolják őket nem tekintgetnek föl rájuk, magam is alig találom köztük a járást. Ahogy nézgelődök az égre, pa­noráma-mutogaló hang verklizik a hátam mögött. — Tessék, kérem, lessék, a legújabb amerikai rendszerű csillagvizsgáló teleszpók, látható raj­ta a Juoiler. a Vénusz, a Marsz, a Fiastyúk és az

Next

/
Thumbnails
Contents