Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-12 / 205. szám

a SZEGED: SzerkeszlOtég: Somogyi ucca 22. I. em Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kölctönkönyvlér és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. .» Nyomda : LBw Lipót ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Szerda, Í928 szeptember 12 TV. évfolyam 2.03. szám MAKÓ: Szerkesztőség ét kladóhlvotal: Url ucca 6. Telefon: ISI. szAm.« »«>»«>• HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és klöllóhlvnlol: AndrAssy ucca 25. Telefon: 49, szám. « » « » « » « » « » Előfizetési Ara havonta 3-20 vidéken és a lövAroíbon 3-00. KUltHldtfn 6-40 pengO. Egyes szara 1«. vosAr- és Ünnepnap 24 fillér. A város és az egyetem Az egyetemi beiratások bevégződtek. Mindegyik fakultás nyilvánosságra hozta már a jelentkező és beirt egyetemi hallgatók számát és személyi adatait. A város és egyetem közötti viszony története uj adatokkal gazdagodott. S mindjárt megmondhatjuk: örvendetesek ezek az adatok. Sok keserű, sok fájó alkalom tette már kötelességünkké ennek a viszonynak felmérését s egymás mellé állítását annak, amit adtunk az egyetemért, amit adunk az egyetemnek és amit nekünk ad az egyetem. Harag és részrehajlás nélkül tettünk eleget ennek a kötelességünknek akkor is, amikor sokszor súlyos, sokszor nehéz fegyverekbe öltözött, sokszor keményen hadakozó szavakkal állapítottuk meg azt az aránytalanságot, ami a város polgárságának áldozatai s az egyetem teljesítményei között áthághatatlan szakadéknak látszóan meredezett- Az igazságszeretetünk azonban megköveteli s mi örvendve teszünk eleget ennek a kötelességünknek, hogy a város és az egyetem közötti viszonyt akkor is taglaljuk, amikor eredményt, sőt érdemet kell megállapítani az egyetem javára. A numerus clausus törvényét az egyetem természetesen nem módosíthatta. »Hazánk törvénye« ez is s amig törvény, addig kötelesek vagyunk engedelmeskedni mindannyian. S mégis érdemül kell megállapítani a szegedi egyetem javára, hogy a törvény alkalmazásában inkább engedelmeskedett a törvény szavainak, mint annak a szellemnek, mely ezt a törvényt megalkotta s az ország tekintélyének s a nemzet presztízsének nem közönséges kárára a magyar törvénytárban megtartja. A kuliura, az emberiesség s az elfogulatlanságtól ment pedagógia szelleme uralkodott a szegedi egyetemen ennek a keményöklü törvény- J ruek végrehajtásában is. Azokat a szavakat, melyeket a törvényhozó a törvényből kicsit szégyenkezve, kicsit bűnbánóan kitörölt, nem tartotta magára nézve kötelezőnek a szegedi egyetem tanári kara sem. »Erdély szelleme« győzött a numerus clausus szelleme felett, »Erdély szellemét« hiánytalanul reprezentálta a szegedi egyetem tanári kara, azt a szellemet, mely először iktatta egész Európában törvénybe a vallásgyakorlatnak és lelkiismeretnek szabadságát. »Középkori kérdésekkel nem foglalkozik a szegedi egyetem« — mondotta a bölcsészeti fakultás dékánja, az érdemetlenül meghajszolt érdemes tudós, amikor a felvett egyetemi hallgatók vallási viszonyai felől kérdezősködtek nála. Ezek a »középkori kérdések« nagyon is uj kérdések, ha lehetne mondani: a legújabb kor kérdései voltak még csak hónapokkal ezelőtt is. Tekintély, méltóság, genfi helytállás 6 a világnyilvánosság kulturközössége előtti felelősség vállalása álltak pajzsként e kérdés mellé s védelmezték meg annak jogosultságát. Középkori kérdés, — mondja a bölcs profeszszor azoknak a szempontoknak felvetésére, amelyek még tegnap a nemzeti érdekre hivatkozás álpáthoszával követelték megbélyegzését, megalázását és ki' ö ö itését azoknak, aldk. ruek egyetlen, de megbocsáthatatlan bűnük j volt, hogy — szerettek volna tanulni. A szegedi egyetem bölcsen és szeretettel, j na nem lenne elkoptatott a kifejezés, azt mon- , danánk; kulturhivatása magaslatán állva valósította meg a dékán szavainak jelentőségétA numerus clausus igy is követelt áldozatokat, a numerus clausus igy is jóvátehetetlenül tönkretett reménykedéseket és várakozásokat, széttört életpályákat s a szellemi kultura terméketlen paradicsomából kiűzte egy generációnak felét, de legalább a törvény végrehajtói nem súlyosították a törvényhozó akaratát s nem álltak oda a törvény és élet mesgyéjére a bosszuló arkangyal pallósával. A szegedi egyetem tanári kara emberszeretettel és megértéssel hajtotta végre a kegyetlen törvényt. Amikor a város első áldozatát ajánlotta fel az egyetem részére, egy csöndes, halk, de tiszteletet követelő indítvány is elhangzott a szegedi közgyűlésen. Az indítványozó azt kívánta, hogy szegedi polgár gyermekei korlátozás nélkül mehessenek az egyetemre ha már másért nem, legalább azoknak az áldozatoknak fejében, amikkel ennek a városnak önfeláldozó polgársága az egyetemnek Szegedre települését, az egyetemnek Szegeden való felépülését lehetővé tette. Jellemző a szegedi közgyűlésre, hogy még ennek az indítványnak határozattá emeléséhez szükséges bátorság is hiányzott belőle. A szegedi egyetem több bátorságot mutatott, mint a törvényhatóság. A szegedi egyetem teljesítette most ezt a jogos s eddig fájdalmasan betöltetlen kívánságot: Egyetlen szegedi jelentkezőt sem zárt ki falai közül ~~ áz egyetem s reméljük, elmúlt már annak az ideje, hogy akit a tanári kar a hallgatók sorába felvett, azt mások rekesszék ki á^egyetem padjai közül. A sok kemény, éles, biráló szó után milyen felszabadulás, milyen őszinte öröm végre hálásan és megbékélten elismerni az érdemet és megköszönni az eredményt. Nagyszabású forradalmi összeesküvést lepleztek le Spanyolországban Több mini ezer leíarlózíalás Madridban — Véres összeütközés Barcelonában Döntő harc a zsarnokság ellen u I . " (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Londonból jelentik: A spanyol—francia ha tárról érkezett jelentések szerint Madridban ujabb összeesküvést fedeztek fel, amely a diktatúra megdöntésére Irányult. Már eddig többezer embert tartóztattak le, rengeteg katonatisztet politikust, társadalmi előkelőséget. Letartóztatták Lopez Ackon ezredest is Primo de Rivera ismert ellenfelét. Az összeesküvés a vidékre is kiterjedt Barcelonában a forradalmárok elfogató» véres összeütközés között tjrlént meg. Az összeesküvők a városháza előtt gyülekeztek, hogy benyomuljanak az épületbe. A rendőrség körülvette őket mire véres ütközet kezdődő t Sok halott és sebesült maradt az ucca kövén. Barcelonában rengeteg házkutatást foganatosítottak különösen a katalánoknál és a szabadkőműveseknél. A vezéreket őrizetbe vették. Bilbaoban az éjszaka plakátokat ragasztottak ki. amelyekben fölhívták a polgárságot a döntő harcra a zsarnokság elten. Primo de Rivera ma estére rendkívüli minisztertanácsot hívott össze. A helyőrség megerősítésére csapatokat vontak össze Madridba. A forradalomnak 13-én kellett volna kitörni, a direktórium megalakulásának ötödik évfordulóján. Harcias külpolitika helyett békés megegyezést, barátkozást Briand genfi beszéde a német sajtóban (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.') Berlinből jelentik: A német nemzeti párt érintkezésbe lépett az illetékes kormánykörökkel, hogy megtudja, milyen következményeket fog levonni a birodalmi kormány Briand tegnapi beszédéből, amely súlyosan megsértette Németország méltóságát és a német érdekeketi A szociáldemokrata Abend hevesen tiltakozik a német nemzeti sajtó újból felrobbant agítációja ellen és azt irja, hogy ha Briand tényleg elmondotta volna azt a rengeteg ostobaságot, amelyet a német nemzeti sajtó a szájába ad, még ebben az esetben sem forog fenn semmi ok arra, hogy a kormány szakítson eddigi külpolitikájának alapelveivel. Az Abend hangsúlyozza, hogy csupán a szociáldemokrata párt nevében beszélhet, ez a hatalmas párt azonban pillanatig sem gondol arra, hogy akár egy hajszálnyira is eltérjen a jelenlegi külpolitikai kurzustól. A szociáldemokrata párt továbbra is meg van arról győződve, hogy Németország és Franciaország, de Európa vitális érdeke is, hogy a békés megegyezés, valamint a barátkozás poli'ikáját kell követniöki Osztatlan tetszés Párisban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Párisból jelentik: Briand tegnapi beszéde az esti lapokban is osztatlan tetszésre talált. A sajtó legnagyobb része annak a felfogásának ad kifejezést, hogy a külügyminiszter beszéde megszűntette a félreértések és kétértelműségek atmoszféráját, ami az utóbbi időben kialakult. A Temps szerint nem történt más, minthogy, a németeket figyelmeztettek, hogy mindig csak