Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-07 / 202. szám

SZEGED: Szerkesziaség: Somogyi uccu 22. L cm Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtör és Jegyiroda : Aradi ucca S. Teleion: 306. - Nyomda: Ldw Lipót ucca ÍO. Telefon t 10-34. «»«»«» BBIMHKM^iHMIIIIIiiWWAflfl^^ Péntek, 1928 szeptember 7 rv. évfolyam 202. szám MAKÓ : Szerke»zl«*ég ós kiadóhivatal: I rl ucca O. Telefon: 131. szóm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 23. Telefon: 49. szóm. « » «» « » « n « » ElOIlcctesl óra havonta 3-20 vidéken éa kroéban 3-ÓO, kUlfHldän 6-40 pengó. Egyes szóra 1ö, vasór- és Ünnepnap 24 llllér. G. B. Shaw a karzaton Mindenféle látszatok szerint csend és rend van mostanában a müveit világon és a kap­csolt részeken. Legalább is az utolsó napokban elpihentek a nagyobb szenzációk. Már a Bal­kánon is annyira előrehaladt a konszolidáció, hogy Albániában minden külső és belső haj nélkül koronázhattak. Máról-holnapra király­ság lett ott lenn és még csak flottatüntetést se rendezett az albán köztársaságiak pártja. I^het, hogy talán csak azért nem, amiért másutt se igen mozgolódnak, mert hogy na­gyon belefásultak már a különféle világtör­téneti változásokba és végre pihenni akarnak maguk is. Még a kinai forradalom is mintha elcsendesedett volna, nem lehetetlen, hogy ez meg azért van, mivel az egymással szemben álló tömegek és seregek egyelőre nem tudják világosan megállapítani, hogy melyik a na­cionalista a kettő közül? Ezzel szemben du­nántuli és tiszántúli vidéki lapjainkban egy­aránt olvashatunk vezércikkeket, amelyek szó­rói-szóra megegyeznek egymással és. amelyeket Kerenszky Sándor volt orosz miniszterelnök irt. Ezekben a vezércikkekben az illusztris publicista az orosz szovjet közeli bukását jó­solja. Há valaki, ő bizonyosan a leginkább illetékes ebben a dologban, hiszen még nem felejtettük el egészen, hogy tizenegy év előtt ő volt az, akit viszont az orosz szovjet buk­tatott meg. Más nevezetes dolgok nincsenek is mostan­ság, se elmulóban, se készülőben. Ami a hazai állapotokat illeti, itt igazán olyan szélcsönd uralkodik, hogy még az adózók sóhajtásait is meg lehet hallani. A dolgok ilyen szeren­csés fordulata mellett az ember kénytelen ér­deklődését Genf felé forditani. Calvin és Rousseau városában legalább a Népszövetség ülésezik, bár be kell vallani, hogy az se túl­ságosan erőlteti meg magát egy idő óta, hiszen éppen a napokban esett meg az a furcsa eset, hogy egyetlen szónok se jelentkezett és igy minden beszéd nélkül kénytelen volt az elnök az ülést elnapolni. Szerencsére az urak alud­tak egyet és másnap már volt mit beszélni és hallgatni is volt mit. A hallgatóság sorában a karzaton egy igen kíváncsi és szigorú öreg ur jelent meg, aki a magasból meglehetősen fölényesen szokta nézni az ember tragikomédiáját. (Olyan magasból .szemléli, hogy ugy érzik, mintha a legnagyobb mélységekből törne föl csodálatos szava.) Ritka vendég ebben a nevezetes teremben, maga George Bernard Shaw ült a karzaton szemé­lyesen és figyelte, hogy a külömböző lordok, márkik és egyéb diplomáciai urak és szolgák hogyan intézik a világ sorsát, az országok és nemzetek pörös ügyeit. Mit keres a Candida szerzője a Népszövetség ülésén? Bizonyára akadtak nagyképű és kicsinyes diplomaták, akik gyanakodva tekintettek föl a lengő sza­kállú modern Aristophanesre, aki korunk ké­pét a legvilágosabban mutatta meg a világot jelentő deszkákon. Bizonyosan egy uj színjáté­kához keres anyagot és alakokat. Ne tessék megijedni! Bernard Shaw érdeklődése egye­temes, mint minden zsenié és a népszövet­ségi tanácskozásokra éppen ugy kiterjed, mint a beszélő film fejlődésére, a fiatalítási kisér­lelekre, az északi sark meghódítására vagy a legújabb teozófiai irányzatra. Megvalljuk, mi G. B. Shaw urat legszíve­sebben nem is a karzaton szeretnénk látni, hanem sokkal inkább az elnöki székben. Pla­tón annak idején ki akarta tiltani az Államból a költőket. De Platón maga is költő volt, a legnagyobbak egyike, akinek tanácsát Syra­cusae tirannusa is kikérte és bizonyosan nem is bánta meg. G. B. Shaw pedig nem abban az értelemben költő, ahogy a letünőben levő nyárspolgári romantika holdvilágevőnek és ibolyafalónak látja azt, aki versben és prózá­ban a teremtés nagy müvét folytatja tovább. Mi ugy gondoljuk, hogy ez a Shaw, aki a szocializmus első józan és igaz hirdetője volt Angliában a háború előtt, aki a világ egye­temes őrülete alatt okosan és emberségesen tiltakozott az oktalan és embertelen mészárlás rendszere ellen, aki egy életen keresztül hal­hatatlan müvek gazdag sorában hirdette az igazság igéit, az talán van olyan méltó, olyan érdemes, olyan alkalmas arra, hogy a világ népeinek gyülekezetében prezideáljon, leg­alább is azon a jogon, amelyen a világ népei­nek nagy összeveszitői, az óriás mészárszék hentesei és pecérei ott feszítenek. Ezek az urak úgyis elég jó ideje páholyból nézik a véres színjátékot, nem ártana, ha végre a kar­zatra kerülnének. Pascal bölcsesége azt kérdezte egykor, váj­jon hogy alakult volna a világ történelme, ha Cleopatrának pisze lett volna az orra? De ta­lán az se egészen hiu és ostoba kérdés, amelv arra vár feleletet: mi lenne, ha valahára az ostobák és gonoszok helyett a bölcseség t's jóság ragyogó képviselői vinnék a szót az emberiség koncertjében? A fajvédőpárt elfogadta Bethlen programját és testületileg belépett az egységes pártba A Gömbös-párt megszűnt és beleolvadt a kormánypártba Budapest, szeptember 6. A Magyar Országos Tudósító jelenti: Illetékes helyről felkérték a MOT-t az alábbiak közlésére: Az országos fajvédőpárt vezetősége megálla­pítja, hogy a jelenlegi kormány és az egységes párt működése az ország újraépítésének alap­jait rakta le és hogy ezen az alapon hazánk uj életre kelhet. A pártok közti ellentétek félreteendők akkor, amikor megcsonkított or­szágunk boldogulásáért és a jobb magyar jö­vőért az egész nemzet egyetértésben munkál­kodik. A nemzet létérdekét képező megoldásra váró nagy feladatok is csak az összes nemzeti erők egyesítése utján valósithatók meg. Az or­szágos fajvédő párt vezetősége azon meggyő­ződésből indulva ki, hogy a nemzet erőinek egyesítése elsőrendű hazafias kötelesség, a nemzet ügyének előbbre vitelében nagy ér­demeket szerzett gróf Bethlen István miniszter­elnöknek és pártjának programját teljes egé­szében elfogadva, különálló pártállásának meg­szüntetése mellett az egységes pártba belép, mely elhatározását az egységes párt ugyan­ezen eszméktől és gondolatoktól áthatva az or­szág érdekeit szem előtt tartva, örömmel veszi tudomásul. Gömbös levele a fajvédőkliöi „Az egységes pártba olvadás nem az elv feladása" Gömbös Gyula a következő nyilt levelet in­tézte a fajvédő párt tagjaihoz: »Kedves Barátom! A fajvédő párt vezetősé­gével való megállapodásom értelmében értesí­telek, hogy pártunk beolvad az egységes párt­ba. Úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy a jelen viszonyok között a nemzeti erők teljes össze­fogása kívánatos, mert csak egy egységes nem­zeti arcvonal képes mindazokkal az erőkkel a siker reményével szembe szállni, amelyek még mindig veszélyeztetik a nemzeti állam érde­keit. Megállapítom, hogy a poWilcai mag­vetés nehéz munkáját a fajvédelem terén befejeztük és hála illet mindenkit, aki e munkából ön­zetlenül kivette a résziét. Példát adtunk és fogunk a jövőben is adni, miképen kell nagy eszméket odaadással és kitartással szolgálni. Az egységes pártba váló beolvadás i,nem az elv feladása, hanem a reál­politika jegyében történik. A választások után be kellett látnom, hogy nemzeti alapon állva és haladó konzervatív magyar szellemet szolgálva inkább meddő volt ellenzéki ténykedésünk már csak azért is, mert időközben a kormány programunk jó részét megvalósította. A mindenáron való ellenzékieskedést pedig, mint a magyar élet rákfenéjét lelkiismeretünk szavára hallgatva, mellőzni kívánjuk. Amikor ezt leszögezem, nem mulasztom el hangoztatni azt, hogy elvi elgondolásunk ellenére és a gyakorlati élet ellenére nem kívánjuk foly­tatni politikai működésűnket, remélve azt, hogy a magyar nép széles rétegében is hozzájáru­lásra szolgál elhatározásunk. — Nemzeti egységről beszéltünk és beszé­lünk ma is. Akkor, amikor a nemzeti erők és akarás jegyében egy táborba szállunk azokkal, akik ma az ország sorsát intézik, de ennek a követelménynek teszünk eleget. Bár senkit sem akarunk befolyásolni, jól esne, ha helye­selnék elhatározásunkat és követnék. Jól tu­dom, hogy a helyi szervezetek nem mindenütt hajtják végre azonnal az egyesülést. Ott, ahol ez nem lehetséges, a kooperativ álláspont el­foglalása a helyes. Remélve, hogy felhívásom megértésre taláJ, küldőm e levelet mindenki­nek, aki vezérül elismer. Budapest, 1928 szeptember 6. Gömbös Gvufrn

Next

/
Thumbnails
Contents