Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-06 / 201. szám

1928 szeptember 8. —•» »1 i»I w u wi.gjHmm-aLii.T.a i yAJ-w DEILMKC II IIMIWl '•• I • lllll II—• praaggg aEB^rr.1. ¿.•jwv. aj»iwiij'ji Kelen-banknál: bécsi és Hindenburg l#nü{Q7 porosz szén, bükkfa, kovács-szén. Telep Boldogasszony-sugárut 40. l\lmo£, Telefon 66 és 262. Csak elsőrendű minőség, versenyképes 6r!| A színház hősnőjének villamosbalesete miall ujabb nehézségek állnak a kapunyitás előtt A Madách-lragédia helyei! — Zllalty Lajos — Még nem tudták megállapítani a szezonnyilás napját (A Délmagyarország munkatársától.) A Táros! színház — mint a Délmagyarország már Jelentette — a katonaság idei nagy gyakorlata miatt szeptember első napjaiban nem tudta megnyitni kapuit. A katonasággal együtt a zenekar is elvonult Szegedről és a gyakorlatok csak szeptember 16-án fejeződnek be. Zenekar hiányában pedig nem lehet szó az ünnepélyes megnyitásról. Ezért Tar• nay Ernő igazgató tárgyalásokat kezdett a katonai hatóságokkal, hogy a színház meg* nyitása szeptember első felében lehetővé vállon. A tárgyalások sikerrel is végződtek, mire az volt a terv, hogy a színház szeptember 15-án nyit és szezonnyitóul Madách Ember trogédiáfa kerül a szinre A darab próbáit már meg is kezdték a színházban a színészek bevonulása után, amikor most ujabb nehézségek gördültek a kapunyitás elé A társulat hősnője, Komíáthy Mária ugyanis, aki az Ember tragédiájának női iőszerepét jálsza, néhány nappal ezelőtt Budapesten leesett a villamosról és arcán súlyosabb sérüléseket szenvedett. Komjáthy Mária szeptember elsején nem jelenhetett meg Szegeden és nem Is vehetett részt a próbákon. A színésznő csak szerdán tudott megjelenni a színházban és Igy ma még nem tudni, hogy a darab a kitűzött időpontra előadásra készen állhat-e. Jarnoy Ernő igazgató ezért minden eshetőségre készen, a szezonnyitásra szánt Ember tragédiája próbáival párhuzamosan Ziiahy Lajos Szibériáiát is kiszerepezte és igy nem lehetetlen, hogy a színház szeptember 10-lke és 13-lka között Zilahy Szibériáiéval nyitja meg kapuit. Amennyiben azonban Komjáthy Mária állapota gyorsan javulna és igy el tudnának készülni Madách remekművével, a szezonnyitás programja változatlan maradna. (A DHmaguarország munkatársátólAz egyre votozórló drágaság kérdése végre Szegeden fis sikerült a közigazgatás napirendjére, fogi«?ko£nak vele a torony alatt, sajnos azonban a forma nem az, amily eredménnyel kecsegtethetne, mert a foglalkozás a régi recept szerint, meddő ankétezés keretében merül ki, ahelyett, hogy a város hatásága a maga hatáskörében megtenné azokat az Intézkedéseket, amelyeket megíehef. A polgármester szerdán délután négy órára ankétra hívta össze az érdekeltségek képviselőit. A megbeszélésen megjelentek a kereskedelmi, az ipari, a termelői és a fogyasztói érdekeltségek képviselői és a felszólalók kivétel nélkül a maguk szempontjából kutatták a drágaság okait» és jelölték meg a célravezetőnek tartott intézkedéseket. A polgármester nyitotta meg a városháza tanácstermében az ankétot és bejelentette, hogy a megbeszélés tárgya a drágaság lesz és az a kérdés, hogy milyen módon lehetne enyhíteni a helyzeten, amely különösen a szegényebb néposztályok életét nehezíti meg. — Szeged a trianoni határok következtében úgyis nehéz gazdasági helyzetbe került mondotta a polgármester —, ebben a városban most nagyon siralmas az élet és a bajokat fokozza az egyre fokozódó drágaság, amelynek indító oka kétségtelenül a rossz termés, a hosszú szárazság. Ezután dr. Pálfy József tanácsnok ismertette a drágulásra vonatkozó adatokat, amelyekből kitűnt, hogy julius elseje óta lényegesen emelkedtek az elsőrendű közszükségleti cikkek, különösen az élelmiszerek árai. \ buza ára közvetlenül az aratás után a jó termés következtében visszaesett, később azonban, amikor kiderült, hogy a kapások jónak ígérkezett termését a szárazság teljesen tönkre tette, ismét emelkedett és maga után vonta az egész piac megdrágulását. A bab kilója pélA város hatóságának kel! kezébe venni a drágaság letörését A szegedi drágasági ankét ugyanazokat az Intézkedéseket kéri, mint Budapest M<érí drágább Szeged, mint Budapest? Városi kölcsönt ai élelmiszerkereskedőknek, piacrendezési — ankétok helyett j dául julius elején negyvenkét fillér volt, | augusztusban két fillérrel drágult, most pe; dig már hetven fillér az ára. Hasonló arányban drágultak a főzelékfélék is. Pálfy tanácsnok hivatkozott arra, hogy Szegeden a drágulást fokozza a város speciális helyzete í;, valamint az a vasúti tarifakedvezmény, amelyet a főváros élvez és amelynek következtében a pesti vonalon lévő termelőcentrumok terményei inkább Budapest felé gravitálnak. — Közzé kellene egy hirdetményt tenni a félegyházi újságokban — mondotta a polgármester —. hogy a félegyházi termelők ne Pestre vigyék portékájukat, hanem hozzák Szegedre, mert itt jobb árat kapnak érte. — Megtudja ma már minden gazda hirdetmény nélkül is, hogy hol milyen áron adhat ! tul termésén —. állapította meg valaki. Ezután i i dr. Biedl Samu | szólalt fel. Elmondotta, hogy a fejét csóválta, amikor megkapta a polgármesternek az ankétra szóló meghívóját, mert tapasztalatból tudja, hogy az ilyen ankétezéstől semmiféle komoly eredmény nem várható. A háborús tapasztalatok szerint a hatóságok három eszközhöz nyúlhatnak a drágaság frontján. Az első a központok létesítése, amelyek bizonyos cikkek forgalmát szabályozzák. Ez az eszköz nem vezetett sohasem eredményre. A második volt az uzsorabiróság, amely a leghatásosabbnak bizonyult a külső látszatra, de komoly eredményt ezzel sem értek el. A harmadik eszköz volt a maximálás, amelyről ma már beszélni sem lehet. Bizonyos az is, hogy a város maga nem zárhatja ma már le hatalmas területét és nem tiltathatja meg az élelmiszer- és a terménykivitelt, mert ezzel az ország egyetemes érdekeinek ártana. Talán a piaci elővásárlási Halom visszaállítása enyhítene valamit a piaci árakon, de sokat ettől sem lehet várni. A város igy nem igen tehet semmit a drágaság lokális leküzdése érdekében, a feladat az államhatalomra Hárul. Határzárral, vámkedvezményekkel, fuvarkedvez, ményekkel szabályozni lehetne talán a belföldi piac élelmiszer árait — Az ankétnak ezen a téren komoly szerepe nem lehet, de ha már az érdekeltségek képviselői együtt vannak, foglalkozzanak azzal a kérdéssel, hogy miért dráqább Szegeden az élet, mtnt Budapesten? Szeméiyesen győződött meg róla, hogy a budapesti vásárcsarnokokban hasonlíthatatlanul jobb minőségű élelmiszerek, a főzelék és gyümölcsfélék ára lényegesen alacsonyabb a szegedi piac árainál. A hus is csak látszólag drágább Pesten, mert a minősége sokkal jobb, sokkal gazdaságosabb. — Akkor nem hozatna ve^m az anyóson» minden alkalommal Szegedről vesepecsenyét —, szólt közbe nevetve a polgármester, mira egy másik közbeszóló megjegyezte, hogy a polgármester bizonyára protekciós hust kap minden szegedi mészárszékben. A polgármester ezután szintén megállapította, hogy Szegeden a zöldségfélék és a gyümölcs valóban drágább, mint Pesten. — Ennek az a magyarázata — mondotta azután Biedl Samu —, hogy a szegedi élelmiszerkereskedelem szervezetlen, illetve egyoldalú, a szervezete, csak exportra dolgozik. Szegeden tulajdonképen élelmiszerkereskedők nincsenek is, szedők vannak, akik budapesti, vagy külföldi kereskedők megbízásából összeszedik a piacon az élelmiszerkészleteket, a terményeket, azt becsomagolják és vasútra adják. Igyi nem is érvényesülhet a szegedi élelmiszerpiacon a kereskedelem árszabályzó hatása. Fel kellene a kereskedővilág figyelmét hívni arra, hogy itt Szer/e len nemcsak az exportproviziót lehet megkeresni, hanem tisztességes kereskedői haszonra is lehet dolgozni az élelmiszerárimtás terén. Ha pedig a magánkereskedelem még sem kívánja ezt a lehetőséget kihasználni, akkor a város hatóságának kell kezébe venni a dolgot, mert a drágaság kérdésének ez a lokáMs része helyileg föltétlenül szanálható. Nem indokolt, hogy Szeged drágább legyen Pestnél. fiauser Rezsó Sándor azt fejtegette, hogy a drágulási folyamat tulajdonképen már akkor kezdődött, amikor a koronavalutát a pengővaluta váltotta fel. A' szegedi piac pénzegysége tízezer korona volt, a pengő bevezetése után a tízezer koronás piaci árakból egy pengő lett, ami már magában huszonötszázalékos drágulást idézett elő. Ugyanez nem vonatkozik a pesti vásárcsarnokokra, mert az ottani árusok intelligensebbek, lanultabbak és jobban tudnak számolni. A jelenlegi drágulás oka a szárazság és a rossz termés. Helyi intézkedésekkel ezt a bajt nem lehet orvosolni, éppen ezért azt javasolja, hogyi a város hatósága csatlakozzon Budapest felterjesztéséhez. Vértes Miksa csatlakozik Biedl Samu felfogásához, de kijeFehér f o minden arcot vonzóvá és széppé tesznek, gyakran mái a pompá« fldítfi Chlorodont-fogkrém egyszeri használata után. A fogak bedörzaólés után gyönyóri elefántc»onttényben ragyognak, még az oldalrészek is, kfllOnüsen h? a tisztításhoz a kfllön erre a célra készített fogazatot sOrtéjü Chlorodont-fogkefét használjuk. A fogak kőz* szorult rothadó ételmaradékok, melyek a kellemetlen szájszagot okozzák, ezzel a fogkefével alaposan eltávolíthatók. Kiséreljen meg egy tubas fogkrémet, mélynél ára 60 fillér, egy nagy tubus ára P 1'—. Chlorodontfogkefe (pnha vajry kemény sórtójft), P 1.60. Cblorodont-ezájvíi üvegenként P 2.60. Csak kék-zöld nini csomagolásban „Chlorodont" felirattal valódi. Mindent!' kapható.