Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-01 / 197. szám

• • . !>;'. L>IAGY ARORSZAG •OSKSTXI nz.-jr.Tl 1928 szeptember 1, UrLllŐi dívaír.ikkpl ^«rmekivetterek, pulóverek, patentharisnyák és iuai,MUI UATaiLlAliCE mindennemű kötött-szövött áruk legjobban vásárolhatók Sleín. Péíe rnél Szeged, Kölcsey-ucca 3. Felbontották a sugárutak kikövezésére beérkezett ajánlatokat Nagy differenciák az egyes ajánlatok közölt (A Déltnagyararszág munkatársától.') A Délmagyarország részletesen beszámolt a város tanácsának arról a tervéről, hogy a forgalmasabb utvonalakat uj burkolattal látják el. A városrendezési programmal kapcsolatban ugyanis állandóan sok szó esett arról, hogy az uccák és terek kövezésére milyen aránytalanul csekély összegei irányoztak elő. Wimmer Fülöp a közgyűlésen sokszor szóvá telle azt a lehetetlen helyzetet, hogy az uccák légiója áll kövezetlenül, de a sok kikövezett között is fok uj burkolásra szorul. A város tanácsa azután a közgyűlés utasítására elkészittetle a mérnökséggel a város forgalmasabb utvonalainak tervét, amely szerint a Vásárhelyi-, \a Csongrádi-, a Boldogasszony-, a Pctöfi-sugárut, valamint a Felsőtiszapart megcsúszott részenek a rendbehozatala mintegy kétmillió pengőbe kerülne. A kövezésre természetesen fedezet nem volt, mire a tanács ugy határozott, hogy a munkálatokra a versenytárgyalást kiírja ugyan, dc a munkálatokat csak ugy hajtja végre, ha a kövezés végrehajtására szükséges kölcsön felvételét a kormány jóváhagyja. A tanácsi döntés alapján a gazdasági ügyosztály ki is irla a versenytárgyalást. A beérkezett ajánlatokat ma bontották fel igen riágy érdeklődés mellett. A vállalkozók külön pályáztak a tiszai rakpart megcsúszott szakaszának meg,javítására cs külön a sugárutak k¡kövezésére. Először a tiszai rakpart megjavítására beérkezett ajánlatokat bontották fel. Knnél a tételnél legolcsóbb ajánlattevő a Czieg1' r Arnold cég volt, amely 78.202 pengőért hajlandó a munkálatok elvégzésére. Erre a munkálatra egyébként hat ajánlat érkezeit, a liat közölt volt olyan is, amely éppen a dupláját kéri a legolcsóbb ajánlati összegnek. Tizenhárom ajánlat érkezeit a sugárutak kikövezésére Itt a helyzetet pillanatnyilag teljes lehetetlenség volt áttekinteni, mert voltak olyan ajánlatok, amelyek aszfaltra, kőre, vagy keramitra szóltak és voltak olyan ajánlatok, amelyek nem ölelték fel mind az öt sugárut munkálatait, csupán egyes részekre szóltak, így történt azután, hogy a beérkezett ajánlatok között óriási differenciák vannak, amelyek azonban a fentebb elmondottak alapján csupán látszólagosak. A sugárutak kövezésére beadott ajánlatoknál legkisebb összeggel a Magyar Aszfaltipar Rt szerepel 1,131.811 pengővel, utána az Alföldi Cementárugyár Rt következik 1,165 446 pengővel. Legmagasabb a Hlatki József cégé 1,999.466 pengő, tehát közel háromnegyedmillió pengő különbség van a két összeg között. A szegedi pályázók közül Cziegler Arnold 1,374.861 pengőt'kéri, Balog András 1.708.617 pengőt. A város tanácsa dönt az ajánlatok felett a szükséges számítások után. Az ajánlatokat először a számvevőség fogja átszámítani, azután a mérnökséghez kerülnek, amely megfelelő szakvéleménnyel látja el az ajánlatokat. A kifosztott béreslegény a kihágási biró előtt, aki büntetés helyett útlevelet kap Amikor a gazda letagadja, hogy kölcsönt kapott szegény béresétől (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken délelőtt dr. Ujvárosy Miklós rendőrfogalmazó, kihágási biró előtt Bartos István 20 éves béres csavargás miatt állott vádlottként. A fiatal béreslegényt az uccán fogták el a rendőrök. Igazolni sem tudta magát, bejelentett lakása sem volt, mire előállították a rendőrségre. A kihágási biró előtt Bartos István részletesen elmondotta élettörténetét. Székelyudvarhelyen született. Szülei azonban »lelencbe« adták. így került el Budapestre, innen pedig Gyomára. Később béresnek szegődött be. Sovány keresetének minden megtakarított fillérjét félrerakta. Gazdája azonban egy alkalommal 195 pengőt kért kölcsön béresétől azzal, hogy a kölcsönt néhány hónap múlva kamataival együtt viszszaadja. A szegény béres azonban hiába várt pénzére. A gazda letagadta, hogy a béres pénzt adott neki, amire Bartos István a gyomai főszolgabíróhoz fordult panaszával. Kéréséi azonban sehol sem hallgatták meg. Hiába fordult az ottani járásbírósághoz is. ahol céltalannak tartották feljelentését. Bartos István azonban székely volt és igazának tudatában — otiliagyla gazdáját és elhatározta, hogy addig nem nyugszik, mig pénzét vissza nem szerzi. Néhány nappal ezelőtt Bartos beutazott Szegedre, hogy egyik szegedi ügyvéd utján próbálja pénzéi visszaszerezni. Az egyszerű béreslegény azt gondolta, hogy Szegeden egy-kettőre megkapja pénzét. Amikor azonban megtudta, hogy csak pör utján Judja követelését érvényesíteni, akkorára pénze elfogyott. Lakás és élelem nélkül maradt. Kiéhezve kóborolt az uccákon, amikor a rendőrök igazolásra szólították fel. A kihágási biró az elkeseredett székely béreslegénynek toloncutlevelet adott, hogy visszamehessen Gyomára. Kétnapos múlatás: egyévi fogház Kormányzósérlés, államellenes izgatás, vallásgyalázás (A Délmagyarország munkatársától.) A tábla Kovács Rókus felebbviteli tanácsa pénteken tárgyalta Bán Imre kevermesi gazdálkodó bilnügyét. akit a törvényszék annak ideién egy évi fogházra ítélt. Az ügyészség Bán Imre ellen kormánvzásértés, állami és olcsón kiárusitom. Fazonmunkákat személyzelfoplalkoztatás végett olcsón vállalok Braun Mihályné Kelemen ucea 3 az ő$zi újdonságok.! Felöltők. átmeneti kabátok, raglánok, ^ férfiöltönyök és iskolai fiuruhák óriási választékban kaphatók Kelemen ucca 3. Mau Ignátznál Részletfizetésre is legolcsóbb árak. Elsőrendű angol uriszabóság. Szőrmék és szőrmebundák átalakifása és javítása. 780 társadalmi rend elleni izgatás és vallásgyalázás cimén emelt vádat. A véd szerint Bán Imre 1927 junius hatodikán két napon át mulatozott egyik kevermesi vendéglőben. A disznóit adta el és amíg futotta a oénzbőt ki nem mozdult a vendéglőből. A kétnapos mulatozás végén Bán Imre a kimerültségtől már alig állott a lébán, de minden ok nélkül duhajkodni kezdett. A kocsmáros rendre intette, amire Bán Imre elkeseredve az államot, az egyházat és a kormányzót a legtrágárabb szavakkal aposztrofálta. A vendéglő közönsége megdöbbent Bén Imre kijelentésein, akit még aznap feljelentettek a csendőrségen. Bán Imre kihallgatása alkalmával teljes részegséggel védekezett és tagadla, hogy használta volna a gya< Iázó kifejezéseket. A fültanuk azonban igazolták a vád állításait, sőt a tanuk vallomása szerint Bán Imre nem volt olyan részeg, hogy ne tudta volna, hogy mit beszél. A szegedi törvényszék Bán Imrét bűnösnek mondotta ki és egy évi fogházra ítélte. Az itélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést felentett be és Bán Imre ügye igy került pénteken délelőtt a tábla elé. A tábla felebbviteli tárgyaláson Bán Imre kormányzósértési ügyét elkülönítette, mivel az indokból nem lehetett megállapitani, hogy a kormánvzásértés miért nem esett közkegyelem alá. A tábla egyébként a törvényszék Ítéletét helybenhagyta és csak az Ítéletnek jogerőre emelkedése után dönt az elkülönített kormányzósérté-i bünügyben Hogy el xie tele//sd a legjobbat: "8 Kardos tészta táplál a legjobban 1 Tegyen próbarendelést, vagy eszkö- ^EfSfcJHb tartósságáról xöllön egy vásárlást s meggyőződik a I^ieraStSI «ClpOlt Feketesas u íe.Kei* 655 Keleti-palota.