Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-05 / 200. szám

DÉLMAGYARORSTKG perc alatt értem a magas vasút XX. avenuei állomására; itt felszálltam az expresszre, melyen rendesen ötven perc alatt értem be az Union squarera. — egv-egv uton öt oent költséggel. Életmódom meglehetősen egyhangú volt. Mindig a Child's-nál reggeliztem a 14. utcában; azután sétáltam egy órát. Tiz óra felé mentem föl a szerkesztőségbe, ahol egy óra hosszáig olvastam a reggeli lapokat s azután irtam tizenkét óráig. Délben lementem a II. avenue és 10-ik utca sarkán levő Royal-vendéglőbe, ahol Kiss Emil bankár három főtisztviselője, Hartman Gusztáv üzletvezető, Bíró János titkár és Euphrat Ernő levelező minden hétköznapon együtt ebédelt velem Ezek az urak már tizenöt—husz év óta Amerikábau éltek, mindent tudtak és igy végtelen sokat tanultam tőlük. Mindahárman megtiszteltek barátságukkal, sok elhamarkodott lépéslől megóvtak és sokszor tapasztalt szolgálatkészségüket és támogatásukat sohasem fogom tudni eléggé megköszönni. 1U2X szeptember 5. Törzsasztalunknál megfordult minden valamirevaló magyar ur, aki Amerikába jött: művészek, politikusok, papok, bankárok. Gyakran ott volt Jaoobi Olivér, aki akkoriban hozta létre hallatlanul kitartó, szivós munkával a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank amerikai összeköttetéseit. Néha feljött Kentuckyból Himmler Márton, a legregényesebb és legpuritánabb emberek egyike, akiket valaha láttam. Kurucz Jancsi, a muzsikus, Major Henrik, karrikatura rajzoló, Mr. Adler banktisztviselő, kinek főnökei (Knauth, Nachod and Co. éppen akkoriban buktak meg), szintén gyakori vendégei voltak sarokasztalunknak. Délután kettőtől négyig ismét a lapnak irtam, azután pedig a levelezésem foglalt el egészen estig. Ha uton nem voltam vagy meg nem voltam hiva valahova, este tiz óra tájon már otthon voltam, megfürödtem és rendszerint nyolc órát aludtam. Idegeim nagyszerű állapotban voltak s általában ugy éreztem magam, mintha husz éves lettem volna. fl nemzeteket elválasztó országhatárok ledőlnek Dr. Kállay Emil ügyvéd előadása a kulfuráról és a gyorsírásról (A Délmagyarország munkatársától) A nemzetközi gyorsirókongresszuson, amint ezt budapesti tudósítónk telefonjelentése nyomán közöltök, a világ minden nemzetének gyorsiróképviselői előtt élénk tetszést váltott ki hétfőn este dr. Kállai Emil szegedi ügyvéd, szakvizsgázott országgyűlési gyorsiró értékes előadása. Az érdekes előadást a következőkben van alkalmunk ismertetni: Legszebb hajtása a gyorsírás a közművelődés fájának. Ennek a fának gyökerei minden ország kultúrájának termőföldjébe mélyen le vannak eresztve s á^yulva állandó és ideiglenes országhatárokon, a nemzetek egyetlenegy közös kincsének mindent átfogó erejével, a kultura ezer szálával közelebb hozzák egymáshoz az egyébként ellentétes érdekű és különben más politikai templomokba járó népeket. A világ nemzetei kultur- j fájának azért legszebb hajtása a gyorsírás, meri 5 elmét gyönyörkődtetőbben. lelket üdítőbben, szivet Ielkesitőbben, szemet élvezetesebben a kultúrának egyetlenegy ága sem delektálja, mint a gyorsírás akkor, amikor kulturmüvészetté magasztosul. Akinek bármilyen vonatkozásban is van köze a sztenografiához, az eredményes sikerrel szolgálja a kulturát: az álig egy tucat esztendős zsönge gyorsiró diák, aki gyakorlatlan kézzel szóképeit veti papirra épugy, mint a parlamenti csaták szóviharaiban megedzett, a gyakorló gyorsíró minden rafinmanjával rendelkező és a munkakészség minden fegyverével felszerelt országgyűlési gyorsiró. Tartozzék bár a gyorsirási rendszerek bármelyikéhez is a sztenográfus, legyen bár otthonos a gyorsírás művészetének óriási területén akár elméleti téren, akár a gyakorlás mezején, akár a sztenografia történetének feltárásában, akár zseniális uj irásfejlesztő utak építésében, akár a gyorsírás terjesztésében: valamennyi hűséges katonája " kulturának. Amint mindjobban öregbedik az emberiség, amint az egyes államok társadalmai gyarapodnak műveltségben, amint a kormányzati, parlamenti, közjogi, kereskedelmi és gazdasági intézmények, alakulatok és szervezetek a legújabb kor történelmében mind több és több kuliurszerepet kapnak, ugy becsülik meg mindjobban a sztenografiát és a sztenografusokat Nem is kell visszamennünk a Ciceró beszédeit író Tirónak koráig, hogy megállapítsuk: a szónoknak nemcsak élő eszköze a sztenográfus, hanem ennél sokkal több, sokkal jelentősebb: önmaga is kulturtényező. Közel kilenc évtizeddel ezelőtt irta meg mottóját a világ egyik legelterjedtebb gyorsirási rendszerének megalkotója, Gabelsberger Xavér Ferenc. Ezt a mottót a rendszer magyar nyelvre ültetője, Markovits Iván fordította le ebben a négy sorban: »Eszmét s élő szót röptében a térhez igázni, Erre iparkodtam komolyan föllelni az eszközt És amit alkottam, nyujtám, hogy jót gyarapitsak, Lengene bár ugyan ily szellem követőim előtt isi« Hol vagyunk ma már a gyorsírás kulturértékének attól a megállapítástól, hogy a sztenografiában csupán az elröppenő sző térhezigázásának eszközét lássuk?! Ma, amikor már az unalmasságig közismert a kulturának és a gyorsírásnak kölcsönhatása, mert vonatkozó impresszióink valósággal beleégették idegélétünkbe a sztenografia kultur művészeti jellegét, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban elismerik ezt az államok s a társadalmak. Ennek az elismerésnek nemcsak szavakban, hanem tettekben: felállított és fentartott intézményekben adnak kifejezést. A gondolat beszédben nyilvánul, a szavakban való megnyilatkozásokat rögzíti le s terjeszti el a gyorsírás, amely igy a gondolatterjesztésnek eszközlőjévé válik. Ám a gyakorló gyorsiró művésszé lesz s művészi alkotást eredményező munkája kulturmüvészetté magasztosítja a gyorsírást, amikor a produktív sztenografikus munkát végez. Ilyenkor művészi zsenialitással teremt szóképeket, alakzatokat, mondatfüzéseket, értelemnek és jeleknek egymáshoz kapcsolását, egymásra következését, egymásból folyását Megérti ezt minden sztenográfus és megérzi ezt a gyorsírásnak minden megA tökéletes fotólemez és film v az »mi „lmperia Г* Kapható Liebtnann 388 látsxeréaxnél Л a-fi ti melleit. becsülője. De ezektől eltekintve már csak azért is jelentékeny ága a gyorsírás a közművelődésnek, mert a gyorsirási élet szorosan és szervesen össze van kötve a kulturális élettel s mindjobban hódit tért az állami élet legkülönbözőbb területein s a mindinkább kulturáltabbá váló társadalmi élet intézményeiben. Festő a vásznán, szobrász az anyagon, író a munkáján több és érdekesebb megkülönböztető bélyegét nem hagyja zsenijének, mint amennyi a sztenográfus teremtő szellemi munkájának kife5ezőjén, sztenogrammjában van. Költő kobzára méltó a gyakorló gyorsiró sztenogrammjának méltó dicsérete. Csodálatos és bámulatra érdemes az a hirtelen kifejezésre jutó agymunka, amely a sztenogrammba tükrözik. Illusztrálása annak, hogy milyen fokozott szellemi termeléssel keresi is meg, találja is meg a gyorsiró pillanatról pillanatra a röpke szó lerögzitésének legszabatosabb, legjobb, legszebb és éppen ezért legérdekesebb formáit Igy válik legfelső fokán művészetté a gyorsírás, amely legalsó fokán mesterség csupán s középső fokán tudomány. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy a gyorsírásnak van kulturális becse, közművelődési ereje és súlya. A kongresszusok, a kiállítások, a versenyírások és egyéb sztenografikus ünnepségek a gyorsírás mérföldjelzői a kultura országútján. Ezek az országutak egyik államból átnyúlnak a másikba és a kultura és a gyorsírás révén összekötik az egész müveit emberiséget. A nemzeteket elválasztó országhatárok pedig ledőlnek, mert a gyorsiró a közművelődés ügyét szolgálja és mert maga a gyorsirás is kulturmüvészet. Kállai Emil előadását a 17 nemzet kiküldötte nagy tetszéssel fogadta. Megszüntettük Széchenyi tét 9. s z й m alatti Gumml- és Bőripar fióküzletünket. M Kérjük a n. é. közönséget vásárlásaiknál Kárász ucca 6. szám alatti fötizletímket felkeresni. Telefon: 8-12. LINÓLEUM-IPAR Kárász веса 6. тттятттттттттттттщттттгттт Ugyanitt -vállalunk mindenféle gummljavllásokat. етз Megérkezeti a hevesi vérpiros, mézédes görögdinnye, kilója 18 fillér. ^ZZ^63 káposzta és hasáb kaPha«6 ZUldl Györgynél, az ártézi kúttal szemben. 931 Viszonteladóknak árkedvezmény. Vénusz Cipőgyár vevői kényelmére cipőáru raktárai emeleti helyiségéből Attila ucca 19. szám alatti gyárépülete földszinti uccai részébe helyezíe. 9,7