Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-30 / 221. szám

I92S szeptemöer 30". OELMAGYARORSZAG »A mi pártunkban mindenki helyet foglalhat politikai elveire való tekintet nélkül«, — mondja Gombos Isíván az Iparospárt programjáról A szegedi Iparospárl megalakulását nagy érdeklődéssel fogadiák a kisiparosok (A Délmanyarország munkatársátólSzeged kisiparosainak megmozdulása általános érdeklődést váltott ki. A Délmagyarország beszámolt arról az akcióról, amelyet csütörtökön este tartott megbeszélésükön indítottak meg Szeged kisiparosai és amelynek célja az, hogy politikamentes pártban tömörítse mindazokat a kisiparosokat, akik a mai válságoson súlyos gazdasági helyzetben jobb megclhalcst akarnak kiküzdeniA megbeszélésen annak a kívánságuknak adtak kifejezést a résztvevők, hogy a szegedi iparospártot a legsürgősebben még kell alakítani- Az értekezlet azután azzal ért vegei, hogy megbíztak egy héttagú bizottságot az clökészitő munkálatok elvégzésére és ennek a bizottságnak feladatául jelölték meg a pártprogram kidolgozását. A kész programot ez az előkészilő bizottság az ipartestület összes szakosztályi elnökeiből álló értekezlet cl-5 terjeszti és annak aprobálásával kerül majd a szegedi iparospárt alakuló gyűlése elé. A pártalakitás tervét Szeged kisiparossága nagy örömmel fogadta és bár a párttagoktoborzása még meg sem kezdődött, százával jelentkeznek az clökészitő bizottságnál azok a kisiparosok, akik a jobb iövö reményében csatlakoznak a zászló alá. Még olyanok is bejelentették a párthoz való csatlakozásukat, akik eddig kifejezetten a jobboldali politika hivei voltak. Az uj iparospárt leendő vezetői azt mondják: mi nem megyünk se jobbra, se balra, dc középre se. Mi iparosok vagyunk, nem akarunk politizálni, de tisztességes megélhetésünket akarjuk biztosítani.Az érdeklődésre való tekintettel kérdést intéztünk az clökészitő bizottság elnökéhez, Gombos Istvánhoz az u j párt alakításának ügyéről, aki a következőket mondotta: — A szegedi iparospárt megalakulása már csak napok kérdése. A mai áldatlan gazdasági helyzet vitt bennünket erre a lépésre. Le kell szögeznem azonban, hogy a dolgok idáig fejlődhetlek, annak jörészben maga az iparosság is oka, mert más érdekeltségekkel és társadalmi osztályokkal ellentétben, az iparosság teljesen szervezetlenül áll. Ma már azonban tisztán látjuk siralmas helyzetünket. Látjuk, mint használtak ki bennünket a községi és az országos választásoknál; látjuk, mint. használnak ki bennünket az adóztatás terén. Ezzel szemben nincs szavunk sem a parlamentben, sem a városi és megyei törvényhatóságokban. De c politikai képviselej tünk hiányán tulmenöleg nincsen egyetlen gazdasági szervezetünk sem.- amely az adminisztráláson kivül láthatólag foglalkozna az iparossérelmekkel. — Az ipartestület? Az is adminisztrál! Szerződtet tanoncokot, felszabadít, gyűlésezik, néha fel-fel jajdül, határozatokat hoz — amelyeket inem hajt végre. Hogy csak egyre mutassak rá, megtörténik számtalan esetben, hogy, betegsegclyző-, meg adósenclmek ügyében tiltakozó nagygyűlés összehívását határozták el, de végeredményben nem is merték összehívni a tiltakozó nagygyűlést, mert ugy látták, hogy, azon a gyűlésen azt a politikát kellene támadni, — amelyet ök támogatnak.. . — Mi olyan iparospártot fogunk alakítani,, amelyben mindenki helyet foglal pártállásra való tekintet nélkül, aki érzi a maga gondjabaját, nyomorúságát. Ök már próbálkoztak ilyen pártalakitással, dc szándékuk éppen azon tört meg, hogy jobboldali politikát akar-