Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-26 / 217. szám

f?»28 szeptember 2fí. ngmu m k »'»in imwjii U_J>I OfiLMAGYABORSZAG Önakasztás, kutbaugrás, zslrszóda Egy délután háromszor kísérelt meg öngyilkosságot egy rokkant gazda (A Délmagyarország munkatársától.) Hódi Pál 38 éves alsótanyai gazdálkodó a háború harmadik évében sebesült meg Galíciában. Egyik előnyomulás alkalmával gránátnyOmást kapott, amitől iobb oldala teljesen megbé­nult Mikor hazakerült, katonai szolgálatra al­kalmatlan lelt. Rokkantsági dijat is kapott, de később állapota annyira javult, hogy egy fe­lülvizsgálat alkalmával a rokkantsági póidijat megvonták tőle. Hódi Pál emiatt azonban nem volt elkeseredve. Mini csősz kapott al­kalmazást. A mult év nyarán azonban régi betegsége kiuiult. Nem tudott a lábára állni, úgyhogy állását felmondták. Hódi Pál ekkor állás és foglalkozás nélkül maradt. Közben feleségével is Összeveszett, aki kidobta ha­zulról. A szerencsétlen ember ekkor gon­dolt először arra, hogy megválik az élettől. Egyik rokonánál húzta meg magát, akik gondozták és ápolták. Rokonai szívességéi azonban Hódi sokáig nem akarta igénybe venni és előttük is kijelentette, hogy öngyil­kos lesz és teliét ugy köveli el, hogy ezzel rokonainak gondot ne okozzon. Rokonai meg­próbálták végzetes tettéről lebeszélni és e naptól kezdve kétszeres gonddal vigyáztak rá. Hétfőn délben történt azután, hogy a ház­béliek arra lettek figyelmesek, hogy Hódi Pál, aki nappal mindig az istálló előtt szo­kott ülni, eltűnt a kis székről. Eleinte nem vették gyanúsnak a dolgot, de később ke­resni kezdték. Keresés közben az istállóból segítség kiáltások hangfal hallatszottak. A béres az istálló egyik eldugott helyén fel­akasztva találta Hódi Pált. Azonnal levág­ták a kötélről, mesterséges légzést alkalmaz­tak és Így sikerült megmenteni az életnek. Az öngyilkossági kisérlel nem viselte na­gyon meg az öngyilkosjelöltet, aki az eset ctím két mankólára támaszkodva kiült az is­tálló elé és pipájára gyújtott. Nyugodt maga­viselete láttára a házbeliek is tovább végez­ték munkájukat. Hódi Pál azonban akkor már véglegesen elhatározta magát a halálra. Egy alkalmas pillanatban, amikor hozzátariozói nem voltak az udvarban, odavánszorgolt a kulhoz és a mély kaiba belevetette magát. A gémes kut alsó szárában azonban fel­akadt. A nagy zajra a házbeliek a kúthoz ro­hantak és a vedret azonnal felhúzták. A gé­mes kut alsó szárán ott csüngött Hódi Pál. A ruhájánál akadt fent A rokonok most már bevitték Hódit a kis tanyai házba, lefektették és sérüléseit bekötözték. Hódi azonban nem akart az ágyban maradni. Alig mentek azon­ban a házbeliek ki a szobából, felkelt az ágyból és az ablak párkányon lévő bögre tartalmát, amelyben zsirszóda volt, felhab totta. A következő pillanatban eszméletlenül terült el. A házbeliek azonnal kocsira tették és behozták a közkórházba. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A kórhőzban Hódi megtagadta, hogy harmadszori öngyilkossági kísérlete után is életben marad, többet nem kisérel meg öngyilkosságot. fagyon hosszú és izgalmas Mind a kilenc tanácsnok felölt bízik győzelmében — Széles vita a költségvetés körül — Érdekes és fontos Indítványok a tárgysorozaton CA Délmagyarország munkatársától.) A szerdán kezdődő szeptemberi közgyűlés na­gyon változatosnak Ígérkezik, de érdekessé­gét leginkább a napirendjén szereplő tanács­nokválasztás fokozza, amelynek kimenetele eb­I m a pillanatban még mindig teljesen bizonyta­ian. A városatyák körében nincsen kialakult hangulat, Of erők nagyon megoszlanak, ami le­hetőséget teremt a legnagyobb meglepetésekre is. Ha a tisztviselő-városatyák egységesen vo­nulnak az urnákhoz, akkor föltétlenül a tiszt­viselő-szavazatok döntik el, hogy ki lesz dr. Gaál Endre utóda a tanácsnoki tisztségben. A betöltésre kerülő első tanácsnoki Állást a közgyűlés előreláthatólag közfelkiáltással dr. Pálfy Józsefnek jultalja és igy harc tulajdon­ki'l>en csak a második állás körül lesz, ame­lyért kilenc pályázó startol és mind a kilenc föltétlenül bízik győzelmében.. . De lesz érdekessége a választáson kívül is a közgyűlésnek: a város 1929 év! költségvetése, amelynek tárgyalása minden valószínűség sze­rint több napig elhúzódik, mert nagyon sokan felkészültek a költségvetési harcra. A költség­vetés tárgyalását a közgyűlés csak csütörtökön kezdi meg, mert a tanácsnokválasztás hossza­dalmas ceremóniái, valamint a napirenden közvetlenül az utána következő tanácsi elő­terjesztések letárgyalása felemészti a szerdai " lés tanácskozási idejét. A keddi előkészítő tanácsülésen kiderült, bogy a két vakációs nyári hónap alatt nagyon sok Indilványozni és In­terpellálni való gyúlt össze, de felszaporodott a közgyűlés eléki­A ánkozó egyéb hivatalos ügyek száma is. Nincs igy nagy túlzás abban a jóslatban, amely szerint o szeptemberi közgyűlés leqalább egy teljes hétig eltart. A közgyűlés napirendjére tűzött fontosabb ügyek között első helyen szerepel a tanács­nokválasztáson és a költségvetésen kívül az a körirat, amely Budapest törvényhatósági bi­zottságától érkezett Szegedre. Budapest köz­gyűlése felterjesztést intézett a kormányhoz és kérte az egyfázisú forgalmi adórend­it szer bevezetéséi Köriratában hasonló szellemű fel­irat küldésére bnzditja a társtörvényhatóságo­kat. A köriratot a keddi előkészítő ülésen dr. Katona István aljegyző ismertette és ami­kor elmondotta, hogy az egyfázisú adóért kel­lene felírni a kormányhoz, a polgármester méltatlankodva jegyezte meg: — Csak nem írunk fel ilyent, amikor az egyfázisú forgalmi adó a város részesedését lényegesen redukálná... Katona aljegyző erre elmondotta, hogy Bu­dapest köriratában a városok érdekeiről is van szó. A budapesti közgyűlés kérte ugyan az egyfázisú forgalmi adórendszer bevezetését, de kérte azt is, hogy a városok részesedését a jelenlegi nivón rögzítse meg a kormány, mert a városoknak nélkülözhetetlen szükségük van erre a jövedelemre. Szegednek a jövő évi költségvetés szerint 507.000 pengő lesz ezen a címen a jövedelme. — Így már másképen hangzik, igy már mi is felírhatunk az egyfázisú forgalmi adóért, — mondotta erre a polgármester. Dr. Faj ka Lajos indítvánnyal szerepel a napirenden. Azt indítványozza, hogy a köz­gyűlés fossza meg vitéz Papp Ferenc helyettes főszámvevőt, a köztisztasági üzem, a gőzfürdő és az autóbuszüzem vezetőjét főszámvevőhe­lyettesi lakbérilletményeitől, mert természet­beni lakást kap a köztisztasági telepen. In­dítványozza továbbá azt is, hogy szüntesse meg a közgyűlés a városi üzemek központi igaz­gatósági és felügyelő bizoltsáai tjw&ipak mjp.­'P/ 2 /HRRROLD i/ LLOYO ti t" \ /»i # / 8 felvonásos \ W Elkésett vőlegény , a humor és a szellem ragyogd \ csúcspontja y" ^ a Belvárosi Moziban \& den üzemi illetményét. A tanács az indítvány elutasítását kéri * közgyűléstől. Vitéz Papp Ferenc azért kap természetbeni lakást, mert, mint a köztiszta­sági özem vezetőjének a telepen kell laknia, lakbért pedig azért kap, mert számvevői mun­kát is végez. Az üzemigazgatóság tagjai vi­szont a belügyminiszter rendelkezése értel­mében már március óla nem kapják meg üzemi járandóságaikat, sőt ujabban a külső tagoknak sem fizethet a város. Fontos pontja lesz a tárgysorozatnak Franki Antal indítványa, aki a nyári utak megszüntetéséért száll síkra és utasítást kér a tanács számára, hogy a jövőben, ha egy-egy ucca kövezését határoznák el, az uttestet teljes szélességé! en köveztesse ki, meri a nyári utak lehetellcnné teszile a porképződés megszüntetéséi. A ta­nács az indítványt pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Lippay Lajos a Bárka-ucca csatornázását és rendezését kéri indítványá­ban. Indítványát a kövezési bízottság elé utalta a tanács a polgármesternek azzal a megjefrvzé­sével, hogy a jövő évi program keretébe alig fér el valami, mert a városrendezési költsé­gekre mindössze tizenhatezer pengő jutott a költségvetés összeállítása alkalmával. Mivel pe­dig ez a költségvetési tétel a költségvetés egyet­len rugalmas tétele, nagyon valószínű, hogy még kisebbre zsugorodik majd össze, ha valami uj kiadást kell a városnak vállalnia Nagyon fontos indítványt terjesztett a szep­temberi közgyűlés elé Bokor Adolf. Indítvá­nya szoros összefüggésben van azzal az átirat­tal, amelyet az Országos Földbirtok rendező Biróság legutóbb intézett a város tanácsához és amelyben az ujszegedi Főfasorban lévő villatelkek megváltásához való hozzájárulását kérte. A közgyűlés ebez egyszer már nem já­rult hozzá, kimondva, hogy a kérdéses terü­letre az ujszegedi népliget kibővítése esetén feltétlenül szüksége lesz a városnak, most azon­ban a telekigénylők felajánlják a városnak a telkek telekkönyvezendő visszaváltási jogát. A tanács még igy is az eredeti határozat fentartását kívánja, Bokor Adolf indítványá­ban pedig azt kéri, hogy a közgyűlés utasítsa a mérnöki hivatalt az újszeged! népliget kibővíté­sére vonatkozó tervek és költségvetések sürgős el­készítésére. Indítványában a Temesvári-kör­űt, a Bérkert-sor és a Holtmaros-sor által ha­tárolt területnek a Népkerthez való csatolását kéri. A tanács az indítványt pártoló javaslat­tal terjeszti a közgyűlés elé, sőt megtoldja az­zal, hogy a Népkert kibővítését tovább halasz­tani már nem igen lehet, mert a város kö­zönségének egyre nagyobb szüksége van err^i az egyetlen üdülőhelyre, amely mai Aercfeií k$Z&l SUk J^MJskL ¡mU&dsMM^Mív,

Next

/
Thumbnails
Contents