Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-02 / 198. szám

unttmma*. dem/ő, ¿té. ntyy vá^Z* ¿t'dáaat. eJŰ&xrfil'nd ¿eßet c/cdd•¿nfóteÚ ^e/cnyi/é-Aet inenHent/e/eüie. 1928 szeptember 2. píi M Kc.v fr;1 Lippay Lajosné: a „Magyar Anyák Vitézi Rendjének" tagja Egy szegedi anya, akit kitüntettek t (A Délmagyarors-ág munkatársától.') A Budapesten Szent István-napján kitüntetett sokgyermekes anyák között volt egy szegedi is: •Lippay Lajosné, aki felpakolva tiz virulóegészségü, vidám gyerekét, megjelent velük az anyákat ünneplő, kitüntető fórum előtt. Szép és kedves élmény volt ez az ünnepség és maradandó emlék az anyák számára. Lippay Lajosnét, aki Bercsényí-ucca 13. alatt lakik, meglátogattuk. Kedves, intim kis verandán, pici dolgozószobában két derék ifjú fogadott, Lippayné két legidősebb fia. Szép szál gyerekek, jókedvű diák mindakettő, akik miikor megtudták, mi járatban vagyunk, hamarosan elkezdték mesélni élményeiket. — Nagyon szép, tiszta helyen szállásoltak el bennünket, jó ellátás volt, szép, diszes bsmkett, amiből a legidősebb köztünk kimaradt, mert többre becs tille Budapest szépségeinek megtekintését, mint az ünnepségeket. — A mamát Szederkényi Anna mellé ültették, aki sokmindent kérdezett tőle — rólunk — mondották nevetve a gyerekek. De kevés olyan sokgyerekes család vonult fel, mint mi voltunk. Egy kicsit furcsa is volt nekünk, dehát igy kellett csinálni. — Szép volt-e. megható-e és mit csinált a mama? — A mama nagyon megvolt hatva, könnyezett és ez volt az egyetlen, ami meghatott bennünket, gyerekeket is, egyébként jó múlatás volt az egész. Kaptunk 100 pengőt, meg még valami ajándékot. Voll sok rimánkodás a szegények között, mert egyes családok vagy egy pár cipőt, vagy gyerekruhát kaptak, nem jutott sok senkinek se. Nekünk az a fontos, hogy láttuk Budapestet. Mialalt a gyerekek beszélgettek, belépett Lippayné, aki készséges örömmel válaszolt kérdéseinkre: -— Néhány hét előtt kaptam egy hivatalos irást, hogy menjek föl Budapestre, ahol az én megjelenésem kötelező, a gyerekeké csak lehetőleg kívánatos. — Hát biz én felpakoltam valamennyit, ugy gondoltam, ne maradjon el egy S3 erről a szép ünnepségről, akármit szólnak is odafönt. De nem szóltak fönt semmit, csak jól nevettek, hogy milyen könnvü volt a gyerekeket egy pesti utazásra rábeszélni. Feni az ünnepségek keretében megalakították a Magyar Anyák Vitézi Rendjét, mint ahogy Huszár Károly, a szónokelrevezte az uj alakulást. Volt ott minden szép és di,zes külsőség, csak a vitézi renddel velejáró vitézi lelkekről nem esett szó, pedig a kitüntetések etikai ériéke mellé, hogv siker legyen olyan, amely megduplázza CsonkaMagyarország népességét, kellenek az anyagi intézmények is. Adóügyi kiadások, iskola, tandijak lerovása közben és minden egyéb bajainkban, folyamodásainkban sokszor hangoztatja az uram a halóságoknál, hogy kezdjék már meg a sokcsaláduak adó- és egyéb téren való kedvezményeinek a megadását. Most, hogy Szederkényi Anna nagyasszony elgondolása alapján a társadalom Szent István-napján feledhetetlen fényű, bensőséges akcióban megmozdult, nem képzelem, hogy az állam még ezek után sokáig késlekedjék. Ez a társadalmi akció, amely az első esetten a mi megyénket ejtette sorba, bizonyára működni fog a szép kezdet után a többi megyéken végig cvrőlévrc, de szerény eszközei mellett az lesz a legnagyobb sikere, ha példájával az államot is akcióba indilja, mert azt láttam a kitüntettek soraiban is és az idén kimaradottak sokasága is azt hangoztatja, hogy az állani megmozdulása nagyon sürgős mindnyájunkra nézve. Lippay Lajosné, aki sok szép emléket őrizeit meg, a kápráztató külsőségek mögött meglátta a lényeget. Komoly intézményes rendelkezésekkel kell a sokgyermekes családok tűzhelyének barátságos melegéről gondoskodni cs a gyereknevelés gondjain könnyíteni. A nemzetközi gyorsirókongresszus ma Szegeden ülésezik Husz nemzet kéíszáz delegátusa érkezik Szegedre ' (A Délmagyarország munkatársától.) A 1 nemzetközi gyorsirókongresszus ma egy munkanapját Szegeden tölti. IIusz nemzet képviselői jönnek el Szegedre, abba a városba, amely kontinentális hirü gyorsirási múltra néz vissza. Nem érdektelen elmondani ez alkalomból, hogy Szegeden háromnegyed évszázaddal ezelőtt kezdték tanítani a gyorsírást. Egy egyszerű nyomdász nyitja meg az első Gafcelsberg—Markovits rendszerű tanfolyamot a hatvanas években. A tanfolyam helye a kegyes atyák iskolája volt és innen kezdve Szeged egyre nagyobb és nagyobb teret foglal el a magyar gyorsirási kulturában. A város sok érdemes polgára tanulja a piarista gimnázium gyorsirókörének tanfolyamain a gyorsírást. A kör régi tagjai közül különösen dr. Katona Dávid és dr. Kállai Emil játszottak élénk szerepet az országos gyorsiróéletben. Az igazi gyorsiróvilág akkor kezdődött Szegeden, amikor Bódogh János került Szegedre. Bódogh neve elválaszthatatlanul forrott össze a magyar gyorsírás fejlődésével és ennek az útnak nevezetes állomásait jelölik meg Bódogh hallatlan sikereket megért gyorsirási munkái. Ilt szerkeszti a Gyorsírászati Közlöny első számát, amely mindvégig a Gabelsberg—Markovits rendszer fanatikus hitű zászlóhordója. Bódogh elment Szegedről és jött utána a másik apostol: Jakab Lajos. Megalakítja a Szegedi Gyorsírók Egyesületét, megindítja a Szegedi Gyorsírót és nagy gyorsirási apparátust állit Szeged egyre rohamosabban fejlődő gyorsirási kulturájába. . Szegedre szegeződik az egész világ gyorsíróinak figyelme 1907-ben, amikor megnyílt. a nemzetközi gyorsirókiállitás. Nem volt Európának valamire való nevesebb gyorsírója, aki el ne jött volna erre a nagyméretű gyorsirási kiállításra, amelyet hosszú hónapokon át tartó munkával rendezett Jakab Lajos, dr. Katona Dávid és Schindler József. És végül a mull évben zajlott le a Szegedi Gyorsírók Egyesületének 25 éves jubileuma, amely alkalom ismét egybe szólította a magyar gyorsirászat kitűnőségeit. Ma újból Szegeden vannak a kontinens gyorsirókitünőségei. Dr. Traeger Ernő a gyorsirási ügyek kormánybiztosának és Puky Endre képviselőházi alelnöknek vezetésével a nemzetközi gyorsirókongresszus egy napját Szegeden tartja meg. Ebből az alkalomból essék néhány szó elsősorban dr. Traeger Ernőről, a hivatott kiváló gyorsíróról, aki mint a gyorsirási ügyek kormánybiztosa fiatalsága hatalmas energiájának latbavetésével a magyar gyorsirászat modernné tételében vezető szerepel visz, minden eszközt megragad fejlesztésére és terjesztésére. Az internacionális kapcsolatok egyre jobban kimélyülő munkálatain dr. Murányi Ernő királyi tanácsos fáradozik, aki a kongresszust is előkészitette és szervezte. A külföldi gyorsírók, akik ma Szegedre érkeztek, Szeged városának vendégei a magyar gyorsírókkal egyebemben. Ragyogó szellemben éí cs fejlődik gyorsirási kulturánk és a határváros Szeged ma is lobogó fáklyája a steuográfiának. A mai nemzetközi gyorsirókongresszus ; programja a vendégek pályaudvari fogadtatásával kezdődik. A külföldiek közül mintegy 140, a kongresszus magyar résztvevői közül mintegy 60-an féltizenegykor a budapesti gyorsvonattal érkeznek Szegedre Puky Endre, a képviselőház alelnöke, dr. Traeger Ernő, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa és Huszár Károly volt miniszterelnök vezetésével. Külföldről itt lesznek Franciaország, Anglia, Svájc, Jugoszlávia, Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Görögország, Törökország, Olaszország, Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország, Lettország, Belgium és az ausztráliai Ujzéland delegátusai. Különösen Ausztria vonul fel impozáns számban: -18 tagu delegációval. A pályaudvaron a város nevében dr. Tóth Béla főjegyző és vitéz dr. Szabó Géza aljegyző fogadja a gyorsírókat, a Szegedi Gyorsírók Egyesülete nevében dr. Pap Róbert alelnök köszönti a vendégeket. A pályaudvarról külön villamoskocsikkal és autókkal a kultúrpalotába kalauzolják a vendégeket, ahol megtekintik a Szege'ii Gyorsírók Egyesületének kiállítását. Délit •? 12 ómkor kezdődik a kongresszus a uu ^¿-.¿¿áiij auiclvucli elnöki tisztel áp.