Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-16 / 209. szám

1Í)2R szeptember 1fi DFILMAGYARORSJÜAG Kelen-banknál: bécsi és Hindenburg Iínk<s7 P°rosz szén, bükkfa, kovács-szén. Telep Boldogasszony-sugárut 40. i\UI\o£, Telefon 66 és 262. Csak elsőrendű minőség, versenyképes ár! s 1 mesisebssRett kocsmáros agyonlőtt egy szegedi tüzértlzedest Gyilkosság Baján a szegedi vegyesdandár nagygyakorlata alaíl — Kard és vadász­fegyver a „hosszulépés" miaíl (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi 5-ik tüzérosztály Haubrich Jenő nevű tizedeset a Baja közelében lévő Ersekcsanádon Kertész László kocsmáros vadászfegyverénei agyonlőtte Haubrich Jenő tüzér tizedes fivére volt Haubrich Józsefnek, a proletár dik­tatúra hadügyi népbiztosának. A gyilkosság előzményeihez tartozik, hogy a most befejezett őszi nagygyakorlatokkal kap­csolatban a szegedi 5-ik tüzérosztály már hetek óta Érsekcsanádon ál|pmásozott. Csütörtökön délután történt azután, hogy Haubrich tizedes egy pohár borra ellátogatott Kertész László kocsmájába. A vendéglős szódavizes bort ho­zott ar. asztalra, ami miatt a kocsmáros és a tizedes összeszólalkoztak. — Ralija vendéglős, én nem hossznlépést, hanem spriccert kértem! — szólt a tüzértize­des. A kocsmáros ingerülten válaszolt: — Hiába szarni maga, abban a spricoerben ISbb ö bor, mint a viz. Viz a maga fejében Win sok! A heves szóharcnak formális verekedés lett a vége, amelynek hevében a tüzértizedes kirántotta kardját és (e)bevágía a vendéglőst. A kocsmáros már több sebből vérzett, de még volt annyi ereje, hogy kitámolygott a sön­tésbe és magához vette vadászfegyverét. A tüzértizedes közben eltávozott a kocsmából, de azt mondta, hogy még visszatér. Kertész sérüléseit közijén bekötözték. Fűtötte a bosszú, vadászfegyverét magához vette, hogy meglesse a visszatérő tüzért Közben sötét este lelt, a vendéglős még mindig künn leselkedett az uccán. Este tjz óra tájban a vendéglő előtt végre megjelent a tüzér-tizedes. A kocsmáros nem ismerte fel azonnal és ezért rákiáltott: — Állj, ki mggtt A tüzér válaszolt, amire a kocsmáros fegyverét az arcá­hoz emelte és lőtt. A falu csöndjét hangos dörrenés rázta fel. A tüzértizedes azonnal összeesett, a vadász­jegyver sőrétei teljesen összeroncsolták tüde­jét. Haubrich azonnal meghalt. A vendéglőst nemsokára letartóztatták és ellene szándékos emberölés címén nidult meg az eljárás. Vagyonbukottból — városi titztviseiő Lehet-e közalkalmazott olyan egyén, aki ellen csőd­eljárás folyik 1 Egy inkább szimptomatikus jelenségénél fogva érdekes kérdésről kezdenek városszerte beszélni, melyet most itt sine i'rtt et studio teszünk szóvá, teljesen tárgyilagosan, abszo­lút személytelenül, minden politikai vonatko­zástól mentcsen, — még a nevet sem irjuk ki, inert az ügyet tesszük csupá^ szóvá s ezt is csak abban a vonatkozásban, amellyel a köz­érdek szempontjait foglalkoztatja. A városi adótisztek sorában, akik — mint ismeretes — a XI. fizetési osztályba sorozott rendszeres városi alkalmazottak, egy állás betöl­tetlen volt az elmúlt hét közepéig. Ideiglenes intézkedéssel ez az állás az elmúlt hét köze­pén betöltetett olyan egyénnel, aki ellen a szegedi törvényszéken a csődelfárás ez idő szerint Is folyamaiban van (Cs. 2336/1926.) s akit a szegedi klr. törvényszék mintegy félévvel ezelőtt vétkes bukás miatt jogerőssé vált Íté­letben bűnösnek mondott ki. Minden személyi vonatkozástól eltekintve tisz­tán a törvényesség szempontjából vizsgáljuk azt a kérdést, lehet-e a vagyonbukott városi tisztviselő ? Klsősorban az úgynevezett minősítési tör­vény ad erre a kérdésre választ Ennek a törvénynek 1883:1. tc. 1. §-a a következőket mondja: Állami, vagy kőztörvényhatósági tisztségre csak az nevezhető ki, illetőleg csak az vá­lasztható meg, ki b) gondnokság, csőd alatt nem áll bűntett, vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy általában szabadságvesztés büntetése alatt nincs, nyereségvágyból eredő bün'eít vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szókS itélet hatálya alatt nem áll s erkölcsi tekintetben alapos kifogás «Iá nem esik. Nyilvánvaló tehát, hogy aki csődeljárás alatt áll s aki vagyonelleni bűncselekmény miatt büntetve volt, az törvényhatósági tisztséget nem tölthet be, tehát vagyonbukott nem lehet adőűszf. Ennek a jogi álláspontnak helyessége tű­nik ki a közigazgatási tisztviselők elleni fe­gyelmi eljárásról szóló 1886:XXHI. tc. 17. §­ból is. E szerint ugyanis büntető vizsgálat esetén a tisztviselőt, a se­géd- és kezelőszemélyzet tagját a körigazga­tási bizottság a körülményekhez képest bár­mikor felfüggesztheti hivatalától; mindazon esetekben azonban, amelyekben a vád alá he­lyezési határosat jogerőre emelkedett, vagy a hivatalos alkalmazott ellen a csődnyilás jogérvényesen el­rendeltetett. a felfOggemrtés Mtétlcmfll eeafcfizfeudft E törvény szerint tehát a tisztviselő feltétlenül fel kell állásától füg­geszteni, ha ellene a csőd megnyittatott vagy ha vád­határozat hozatott. Mennyivel inkább felfüg­gesztendő állásától az a tisztviselő, aki ellen nem a vádtanács hozott vádhatározatot, ha­nem a törvényszék bűnösséget megállapító Íté­lete jogerőssé vált A város legfiatalabb szol­gálatú alkalmazottja tehát egyetlen pillanatig sem teljesíthet szolgálatot, mert hivatalbalépése pillanatában, ahogy a törvény mondja: »fel­tétlenül« felfüggesztendő hivatalától. Hogy e törvény alkalmazásában milyen vál­tozáson ment át rövid időn belül a hivatali felfogás, annak illusztrálásául rámutatunk egy­részt a most tárgyalt esetre, amikor vagyon­bukott és vagyonelleni bűncselekmény miatt jogerősen elitélt egyén közhivatalt tát be, másrészt arra a nem is nagyon régen, a há­ború után, megtörtént esetre, amikor a város­trak egyik köztisztviselője vagy két éven ke­resztül azért volt felfüggesztve állásától, s azért volt fizetésének egyharmadára szorítva, mert sajtó utján elkövetett olyan rágalmazás miatt volt vád alá helyezve, amely alól a Kúria fölmentette. Hiába hivatkozott arra, hogy e törvény alkotása idején a rágalmazás miatt vádhatározat nem is volt hozható, tehát e törvényes rendelkezés nyilvánvalóan csak olyan ügyekre vonatkoztatható, melyekben a törvény alkotása idején már volt vádaláhelye­zési szak, — a fölmentett vádlott, mert vádol­ták csupán rágalmazással, két évig volt állá­sától felfüggesztve. S most közalkalmazott lett az az egyén, aki olyan vagyonelleni bűncse­lekményben mondatott ki bűnösnek, melyre a a politikai jogok felfüggesztését is megállapítja s amely büntető Ítéletnek még eleget sem tett De ennek az alkalmazásnak maradandó gya­korlati jelentősége alig lehet. A törvényható­ságokról szóló törvény 87. §-a szerint ugyanis az időközben megürült állások csak a követ­kező rendes közgyűlésen töltetnek be. Addig, ha elkerülhetetlenül szükséges, helyettesítés­sel töltetik be ideiglenesen a tisztség. Az üresedésben levő állást tehát a legközelebbi közgyűlésen be kell tölteni. Az állás betöltésénél azonban ismét a törvény szerint szóba sem kerül hrl az, aki ebben a konkrét esetben he van helyet­tesítve, mert az 1886:XXI. tc. 82. §-ának máso­dik bekezdése szerint »a jelöltek névsorát az 1883:1. tc. korlátai között a jelölő választmány állítja össze«, az 1883:1. tc. 1. §-át pedig fen­tebb már ismertetve, megállapítható, hogy a törvény szerint tisztviselői állásra még jelölni sem lehet azt, aki ellen csőd nyittatott, vagy aki vagyon elleni bűncselekmény miatt történt elitéltetése folytán erkölcsi bizonyít­ványt felmulatni nem képes. Az alkalmaztatás tehát — újra és mindig csak a törvény sze­rint — legfeljebb a legközelebbi közgyűlésig tarthat, így is csak formailag, mert »feltét­lenül felfüggesztendő lévén, egy pillánálig sem teljesíthet vagyonbukott közszolgálatot Természetesen senkiről még csak feltételezni sem lehet, hogy a törvényes rendelkezéseket nem kívánná betartani. Itt legfeljebb egy »el­írás« történt ami óhatatlanul előfordul a meg­szaporodott teendők sürgős elintézése közben. Nyilvánvalóan azonban mindenki egyetért ab­ban, hogy mint minden esetben, ebben az esetben is érvényesülni kell a törvénynek­4:0-ra győzött a Hungária (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.] Fölényesen nyerte meg a Hungária a zu­hogó esőben lejátszott bajnoki mérkőzést melyet körülbelül 3000 főnyi közönség né zett végig. A felázott pályán a mérkőzési bokáig érő sárban Játszották le, ami a Jobfc techniká|u csapatot juttatta előnyhöz s ezt e Hungária kl is használta és l:0-ás félidí ntán 4:0 arányban gyózött.

Next

/
Thumbnails
Contents