Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-10 / 181. szám

SZEOED: Sícxlr,c»xlő»éo : DeAk Ferenc ucca Z. Telefon: 13—33. ^KladóhlToiol, mQlctOnkQnyvlÄr é» Jegyiroda: Aradi neu S. Telefon: 30ö. - Nyomda: Utw Up<M ucca 1®. Telefon : 16—34.« » « » « » Péntek, 1928 augusztus 10 IV. évfolyam ISI. szám MAKO : SzeitcenMXég 6* kladóhlvnln] Vrl ucca ö. Telefon: 151. tz6m.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerketttöség É» klndóhlvnín): AndráMy ucca 23. Telefon: 49. szám. «» « » « » « » « » F.IOflzcl«*! Ara havonla 3-20 vldéUen 6* a IfivAiotbaa 3-00, kUItOldün Ö-40 pengő. Egye* tzAra ÍO, vauAr- é* Ünnepnap 2-4 «111« Testamentom Vigyázó Ferenc grófot, aki Setében nem igen hallatott magáról, de halálában a Magyar Tudományos Akadémiára testálta nemcsak a maga, de édesapja több milliárdos vagyonát, a legnagyobbakat megillető tisztességgel kisérték utolsó útjára a boldog örökösök és sírjánál a magyar kultura minisztere, mint második Széchenyit emlegette. Kétségtelen, hogy Vigyázó Ferenc gróf a leghelyesebb módot választotta, mikor rengeteg vagyona felől rendelkezve, elsősorban a magyar tudományra gondolt. A tudósok mind szegények, mondotta a költő, aki maga is tagja és pedig főtitkára volt a magyar tudós társaságnak és a trianoni Magyarország tudományának különösen kevés a vágott dohánya, nem szellemiekben, hanem anyagiakban. Igaz, hogy a Baumgarten örökséget, amely a magyar irodalom szegénységén, sőt nyomorán lenne hivatva segíteni, nem fogadta ilyen egyetemes és tökéletes hódolattal a hivatalos körök kara, noha ennek a hagyománynak alapitója a tudósoknál is elhagyottabb és keservesebb s ;u seregnek megmentésére és győzelemrej; atására sietett őszintén szólva, bizonyos korszerű szervilizmus nyilatkozott meg abban a határtalan és mértéktelen tömjénezésben, amellyel bizonyos urak a Vigyázó-féle végrendelet hallatára a legnagyobbakat és legdicsőbbeket megillető jelzők egész garmadáját és özönét zúdították a r ^boldogult örökséghagyó fejére. Egy kissé !. uönősen hat ez az abszolút behódolás a nagy pénzek előtt, éppen azok részéről, akik minden alkalmat megragadnak, hogy az ideálizmus dicsőségét és dicséretét zengedezzék, akik egyre-másra tiltakoznak a közönséges anyagi érdek uralma és hatalma ellen„ akik az auri sacna fiamét hófehér tógás ostorzói és akik, hogy többéi ne mondjunk és egyebet ne említsünk, szegény Ady Endrének a halála után is szemére vetik és nem tudják megbocsátani, hogy a Mammon imádására is voltak lantjának húrjai és bizonyos élő mecénásoktól i. elfogadott pénzeket és ahelyett, hogy a tiszta idealizmus követésében szépen éhen halt volna, egészen egyszerűen igyekezett emberhez, sőt Adyhoz méltó életlehetőségeket kiverekedni magának. Az olyan óriás vagyon, amilyen a Vigyázó grófoké wát, igen természetesen nem juthat ebek harmincadára és szintén igen természetesen a legjobb kézbe kerül, ha nagy nemzeti célok szolgálatába állítják. Már most csak az a kérdés, vájjon a Magyar Tudományos Akadémia vezetősége mélyen és igazán át tudja-e érezni és világosan és határozottan át tudja-e látni, hogy ezt a horribilis örökséget milyen irányban lehet a leghasznosabban és legeredményesebben fölhasználni Mert az ablakon dobnák ki e hatalmas vagyont, ha a régi módon hot mi germán, román és egyéb filológiai csodabogarak belterjes tenyészetét segítenék elő vele, ha holmi habsborgi szellemű és érdekű történethamisítások ösztönzésére és jutalmazására fordítanák, mint ahogy az a múltban nem egyszer megesett már, a mindenkori hatalom alázatos igazolásában. Az élettől és jövőt® elforduló köldöknéző tudomány nem érdemli meg, hogy egy veszekedett garast adjanak neki és az a tudomány, amely a mult kisérteteit ébresztgeti, a mult bűneit szépítgeti és mentegeti mindent megérdemel, csak azt nem, hogy hivatalosan gyámolitsák. Már hallottunk arról is és pedig hivatalos és illetékes helyről, hogy nagyszabású távoli ekszpediciókat akarnak szervezni a hirtelenül jött Vigyázó-testamentom kincseiből. Magyar áldozattal, magyar erőfeszítéssel óhajtanák fölkutatni az északi és déli sarkot, a legsötétebb I Afrikát, a legmagasabb Csimborasszót, talán még a Holdba és a Marsba szándékoznak küldeni magyar tudományos különítményeket. Mi ugy gondoljuk, a magunk közönséges elméjével, hogy éppen elég fölfedezni, kikutatni és tanulmányozni való akad e kis ország határain belül is, hogy az Alföld társadalmi és gazdasági viszonyai, népének és földjének kulturája vannak olyan fontosak és érdekesek, olyan sorsdöntőek és életbevágóak a számunkra, hogy a magyar tudományos kutatás minden erejét és buzgalmát ezek felé fordítsa. Mindig is mondottuk és most különösen erősen kell ezt hangsúlyozni, hogy előbb a fundamentum és azután a kupola! A nép legmélyebb rétegéig kell a magyar tudomány gyémántfúrójának elérkeznie, a kincseket innen kell merítenie és csak azután tessék a magyar Malmgreen és a magyar Nobile végzetét és dicsőségét áhítoznia! AZ OC1WP1ÁSZ A magyar kardcsapai ismét megnyerte a világbajnokságot Leírhatatlan izgalmak a döntő asszónál — Petschaner telfesen kimerülve összeesett, mafd sirógörcs vett rafia erőt - Minden asszófát megnyerte és ezzel 9:7~re legyőztük Olaszországot Meglepetések az uszóstadfonban Amsterdam, augusztus 9. (A Déhnogyarország külön tudósítása.) A magyar vizi pólócsapat Egyiptomját ma egy k;ssé enyhítette a kardcsapai gyöaelme. Az olimpiai bajnokság egyáltalán nem vott biztos és csak Ffetschauernak köszönhető, hogy a világbajnokságot fentét mcg-weziflk. A döntő hsllatlanal izgalmas wtt, alábbi részletes tadóejtáMnkbau váaotjofc a már-már tragikus percet lefolyását. Szépen aimepdt a magyar nsaóstaféta is, amety. nek helyezése most már aljg lehet vitás. Az «saóstadronnak pedig ma is megvoltak a szenzációi: Arae Borg kikapott. A Tjópólócsapat szótlanul ni a Jaker-straatí otthonban, nem vupsata1 az a tény sem, hogy Amerika minket tart világbajnoknak és remek túraajánlatot tett Résiletes Petschauer megszerezte a győzelmet Magyarországnak A kardcsapatbajnokság döntőjében Magyarország 9:7 arányban legyőzte Olaszországot és eszel a magyar csapat a kardvívás olimpiai bajnoka lett. Előzőleg Í4.-2 arányban győzött Magyarország Lengyelország felett, mig Olaszország 14:2, Lengyelország pedig 9:7 arányban verte meg Németország csapatát. A kardvivócsapat bajnoki döafcő mérkőzéseire a vivópavilkm zsúfolásig megtett köA legnagyobb érdeklődéssel a magyar-olasz mérkőzés küzdelmeit figyelte a közönség. A magyar csapat mindjárt eleinte megszerezte a vezetést és megnyerte a három első asszót Előnyünket azután fokozatosan növeltük és a mérkőzés állása 6:3, majd 8:4 volt a mi javunkra. A mérkőzésnek ennél az állásánál már csak egyetlenegy győzelem kellett hogy megnyerjük a küzdelmet. Ez a magyar győzelem azonban késik. Az olaszok fokozatosan közelednek a kiegyenlítéshez. 8.-5, 8$, majd 8:7 javítanak az álláson. Hallatlan Izgalom a tragikus döntőasszónál Peiscbauer gyfe és összeesik Az utolsó döntő asszót Petschauer Attü« vivta a kitűnő olasz Marcival. A mérkőzés sorsa két tusson dőlt el. 3:3-ra állt már az asszó, amikor Petschauernak két gyönyörű akcióval sikerült megnyernie az asszót és ezzel a magyar csapat világbajnokságát. Az assEÓ hallatlanul tragikusan kezdődött A zsűri nem ítélte meg Petschaner két tiszta fossál, mire Marzi döntetlenre hozta az eredményt. Még két tnss volt hátra — a világbajnokságig. Leírhatatlan izgalom, remegés, sőt kétségbeesés veti erőt a magyarokon, akik nem tudtak szabadulni a tegnapi vízipóló tragikumától. Mindenki remegett, öreg, edzett sportemberek szemében könnyek szaladtak végig, mindenki azt hitte: elvesztünk.