Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-09 / 180. szám

Előfizetési Ara havoola 3-20 vidéken él a lövÄroiban 3-ÖO, kUimidOn 6-40 peng«. Egyes szAm 1«, vasAr- é« Ünnepnap 24 fillér SZEDED: Szcrfceízlöíég: Deik Ferenc ucco 2.. Teleion: 13-33, ^Klodóhlvoinl, H,ölc»önkönyvlar és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda: Löw Lipót ucca 1®. Telefon • 16-34.« >»«»«» Csütörtök, 1928 augusztus 9 IV. évfolyam ISO. szám MAKÓ: SzeikeizWaég ét kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 151. tzám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 23. Telefon: 49- szóm. « » « » « » « » u n Bitangok országútja lett a magyar határ? Horgoson a bestialitás kéjgyilkosa lett egy ártatlan gyereknek. A gyilkos átsétált a ma­gyar határon. Röszkén betörnek a postára és lelövik a kötelességét önfeláldozással teljesítő katonát. A betörő átmenekül a határon. Teg­nap a Zrinyi-uccában kegyetlen gyilkosságot követnek el. A rablógyilkos átmenekült a ha­táron. Még ezek a szörnyűségek is az égre kiál­tanak: mit tett velünk az elvakult gonoszság? A magyarság hősi veszteségi listáját még össze sem lehetett állitani, annyi itt a veszteség. Nemcsak az ország területének kétharmadát, nemcsak az ország népének nagyobbik felét, nemcsak a kincseket, miket a természet adott, vagy az emberi értelem, szorgalom és munka teremtett, rabolták el, de a biztonságunkat is. Ki alhatik nyugodtan, ha tudja, hogy egy órás séta csak a határ és egy órás séta mene­déket ad a rablónak? Ki hajthatja le nyugod­tan fejét abban a tudatban, hogy életét és vagyonát védi a Törvény és oltalmazza a Be­c i let, ha minden rabló vágy és gyilkoló osz­lóit szinte csak egy kőhaiitásra salvus con­úuctus-hoz jut. Az országhatárnak ez a vészes, ez az em­bertelen közelsége nemcsak menedéket ad, de fel is bujt. A gyilkos elszántság, a rabló ösz­tön nem számol a megtorló törvénnyel. Nem kell reszketni élete fogyatékáig, hogy felfede­zik tettét. Csak egyetlen órára van szükség i , azt hiheti, hogy kikerülte az igazságszolgál­tatást Ez a tudat ugy jelentkezik a felbom­lasztott lelkiismeret előtt, mint az amnesz­tia. Ez a tudat lángra lobbantja a bűnöző ösztön parazsát, a »sápadtra betegitett gon­dolatira ez a tudat »az elszántság természe­tes szinétc festi s feltámasztja az okoskodással megölt tettet. Büntelenséget biztosit ez a ha­tár s van-e felbujtőbb ösztönzés, mint a bűn­telenség? Ahány rabló, ahány gyilkos mene­kült már át a határon, annyi gyilkossággal és rablással kevesebbet követtek volna el, ha a menekülés kényelmes gondolata nem adta volna a fegyvert a megfogamzott bűn kezébe. Aki elvakultságában, szerelmének mámorában, vagy a gonosz férfigőg ösztönző parancsának engedelmeskedve fog fegyvert embertársára az szemébe néz a következményeknek. Csak az előre megfontolt szándék keresi a gyilko­soknak ezt a kitaposott egérutját. Nemzetközi rendészeti intézkedését, nemzet­közi szerződéses megállapodásokat követeltek a frankhamisítások idején az idegen államok pénzének meghamisitói ellen. Miért nem hal­latják szavukat most is a nemzetközi rendészet szervezetei, amikor észlelniök kell, hogy a személyi és vagyoni biztonságot hová züllesz­tették azokkal a határokkal, melyekről azt hir­dették, hogy a béke és igazság abroncsai? Gyilkosok és rablók promenádja lett a trianoni határ, gyilkosok és rablók asyliuma lett a trianoni béke. Ezt akarták? Hány nemzetközi konferencia, liga, ankét sürgette már, hogy tüntessék el a határok el­választó vonalait, forrasszák össze a széttépett vasúti síneket, simítsák el a felszántott ország­utakat s tegyék szabaddá az emberek és áruk forgalmát. Hány delegáció ült már össze Por­i'irose előtt és után azzal a feladattal, hogy .kötözzék össze a nemzetközi élet szétroncsolt idegpályáit és szétzúzott véredényeit legalább az utódállamok és Magyarország között. Kik­nek volt hasznuk bátortalan ébnedezéséből az ájult, vérvesztes emberi szolidaritásnak? Út­levelek, vízumok, rendőri igazoltatások, vám­tisztek és komeszárok- állnak útjába a tisz­tességes embereknek s nehezítik meg az áruk tisztességes forgalmát. De a gyilkos fütyörészve megy át a határon. A gyilkosság színhelyén rágyújt egy szivarra s a szivarja végét már a gyilkosság exterrítorialításának szabad terü­letén dobja el. Egy séta az egész és legenda a magyar ül­dözésről s élete végéig csörgetheti nyugodtan a véres aranyakat. Trianon melléje állt, Tria­non a szövetségese lett, a trianoni Bakonyba beveheti magát minden rablógyilkos- S ne­künk a magunk otthonában nyugtalanul kell tölteni az éjtszakáinkat, mert soha nem tud­hatjuk, hogy a határok közelsége mikor sza­badítja el a gyilkolás fenevadját a szökevény martalócok sivatag-leikében. A gyilkosok exportjából nem kérünk. S ha más nem, a jognak ébredező tisztelete fogja eltörölni a föld színéről a martalócok pro­menádját. AZ. 0£1M1>1ÄSZ Kikaptunk Szerencsétlen, kíméletlen küzdelemben, holtraláradva meghosszabbított Játékidőben elvesztettük at vízipóló világbajnokságot A magyar óvást elutasították Gyöxnek a vivólc és a iornásssolc Amsterdam, augusztus 8. ("A Délmagyaror­szág külön tudósítása.) Páris után Amster­dam is meghozta az egyiptomi csapást. A ma­gyar pólócsapat holtfáradtan Argentína, Ame­rika és Franciaország legyőzése után kikapott az outsider Németországtól. Anglia és Bel­gium legyőzője kíméletlen játékkal és Rade­szabbitott játékidőben három gólt lőtt és —4 megnyerte a világbajnokságot Hiába óvtuk meg a mérkőzést: már csak másodikok le­hetünk. Egyiptom kisért. Vigasztalásul rendre győznek a magyar tor­nászok és vivók, akik már bent vannak a né­gyes döntőien. Petschauer komoly jelöltje az macher Zamorai teljesítményével a meghosz- > egyéni világbajnokságnak. Németország-Magyarország 3z2L (0:2) (2:2) Már a tegnap estj órákban elfogytak az összes jegyek, a tribünön összes hely betöltve, mintegy 7300 ember szorong, hogy szemtanuja legyen a nagy összecsapásnak. De a stadion előtt még közel kétezer ember törte a fejét, hogy mi módon lehetne bejutni a már heringeshordóhoz hasonló stadionba. Hatalmas »Hocholással« fogadta a tribünön lévő nagyszámú német közönség csapatát, mig a magyaroknak segít a tribün minden nemzetbeli nézője és együtt kiáltja a kis számú magyar gárdával a »hnj-huj-hajrát«. BIHz biró sípjelére a következő felállításban indul meg a nagy mérkőzés; Németortszág: Rademaeher—Gund, Benetze— Ama«, Baehre, E. Rademaeher. Ms^amm^: Bartha—Ivády, Homonnay II—Keserű II—Halasi, Vértesj, Keserű I. - > 2:0~ra vezetünk A biró sipjele titán Vértesi fogja a labdát, Hala­sat szökteti, de Gund faultolja. A biró szabad­dobást ítél, melyet Vértesi a kapusba dob. Homon­nay—Keserű I. indit ezután támadást Homonnay leúszik, de közvetlenül a kapu közelében csúnyán lenyomják, amit a biró nem vesz észre és a faultot nem torolja meg. Ezután Homonnay úszik keresztül a németeken, hamisítatlan bombát küld a kapóra, de Bademacher szépen lehozza. Most Keserű I-et faultolják, a szabaddobás azon­ban nem sikerül és a német balszárny támadásá­ból Rademaeher II. szép csavart lövését kénytelen Bartha fogni. Most egy pompás Keserű I.-akció következik, úgyhogy csak aljg tudják a fenyegető veszélyt elhárítani. A németek hatalmas erővel fekszenek bele a küzdelembe és támadnak. Aman és Baehre nagy kavarodást rögtö­nöznek a magyar kapa elfftt, melyből nagy gólhelyzetük támad a németeknek, de szerencsére Ivádyt faultolják és jgy szabad­dobáshoz jutunk. 'Majd Vériesjt nyomja viz alá Gunda, amiért a biró kiállítja és 4 méterest itél a németek ellen. Vértesj áll neki a dobásnak és a következő percben a németek hálójában táncol az első ma­gyar góL • : I. Elkeseredett német támadások következnek ezután. A nagyobb Rademaeher és Aman pompás kombi­nációt hajtanak végre és Barthának minden tu­dását 'att»a kell vetni, hogy a gólt elhárítsa

Next

/
Thumbnails
Contents