Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-08 / 179. szám

DELMAGYMtORSZAfi 1928 augusztus 8. A dnrra franciák ezután Homonitayról szedik le a nadrágot és gáncsot gáncsra halmoznak, majd Padon, a franciák legveszedelmesebb embere egyedül úszik le, igen meleg helyzetet teremt, de Bartha nagyszerű védése menti meg a magyar csapatot az ujabb góltól. A franciák most nagyon jók. Ujabb doplerekkel veszélyeztetnek a franciák, szerencsére ezek is a kapu mellé mennek, majd Vértesi úszik le, magas lövését a francia kapus lehúzza. Közvetlen utána Vértesi közelről felső kapufát dob, majd Padou Cuvelliert juttatja jó helyzetbe, aki éles doplert küld a magyar kapuhoz, úgyhogy a magyar kapusnak minden tudását össze kell szedni, hogy a magas lövést kivédje. Homonnay az egyik franciával úszik össze. A lrancia mellbevágja Homonnayt, mire a biró mindkettőjükét kiállítja. A franciák durvasága ezután is folytatódik. Halasit ugy lenyomja két francia hátvéd, hogy félpercig tart, amig felszinre kerül. Közvetlen utána Ivádyt állítja ki a biró, de követi Ivádyt Vandeplanque is, aki ütésre emelte kezét. Ujabb sorozatos francia durvaságok következnek, aminek kővetkezményeképen a biró négyméterest itél a magyar csapat javára. Keserű I. a büntetődobást a francia kapus kezébe dobja. Ezután a franciák vezetnek több veszélyes támadást, azonban a magyar csapat a lelkes közönség biztatására sikerrel ellen áll. A biró ezuátn a félidő végét jelzi. A második félidőben « két csapat 5—5 játékossal tér vissza. A magyar csapat azonnal támadást indit. Keserű Vértesihez adja a labdát, aki gyenge lövést küld a kapura. Őnási az iram. A franciák némi fölénybe jutnak, I de szerencsére Bartha a helyén van. Keserű I. i ártatlan gáncsot vét, de a biró nem habozik ' és kiállítja. Szinte eláll a kis magyar csapat léleg- 1 zete, amikor I négy magyar bűzd az öt francia ellen. Szabaddobáshoz jutnak a franciák, Padou rövid labdát ad a balszélre, a balszélsö visszaadja Padon nak, aki védhetetlenül megszerzi ismét a franciák részére a vezetést. Most beállhatnak ismét a kiállított játékosok és a kiegészült mindkét csapat óriási erővel fekszik bele a küzdelembe. Ivády Halasit szökteti, aki leaszik és ttz méterről küld lövést a francia kapura, amely a hálóban akad m«g. Egyenlítettünk! Keserű I—Halasi-akció következik. Halasi a kaimtól három méterre álló Vértesinek adja a labdát, aki kapufára dob. A visszapattanó labdát Vértesj Keserű I-nek juttatja, aki lábával lő a kapu felé. A következő másodpercek megszerzik a magyaroknak a vezetést. Vértesi félpályáról leúszik és a franciák hátvédjétől szorongatva Is megszerzi a nehezen várt gólt. 3:2. Ezután a franciák Vértesit faultolják, majd Halasit nyomják a viz alá. Most a változatosság kedvéért Ivádyról szakítják le a nadrágot, úgyhogy a magyar hátvéd kénytelen a pálya szélére úszni, hogy másik nadrágot vegyen fel. Padou javára szabaddobást ¡tél a biró. Padou veszedelmes bombát küld a magyar kapura, de Keserű II. lehúzza a labdát és Vértesinek adja, aki a jó helyzetben lévő Keserű I-t szökteti, ki viszont késedelem nélkül a francia hálóba vágja a negyeilik gólt. A franciák szinte fogcsikorgatva mennek tovább. A következő labda kilökése után a franciák javára a biró szabaddobást itél, melyet Padou Guveliiertbez irányit, akinek lövése tul jut a gólvonalon. 4 : S. Ujabb elkeseredett küzdelem a magyarok részéről. aminek meg v»n az eredménye. Keserű II—Vértesi szenzációs akciójából Vértesi védhetetlen gó'lal megpcc^loli a mérkőzés sorsát. 5 :3. A biró Vértesit kiállítja, majd Padou szabaddobása következik, de az eredmény nem változik. A hat magyar a hét francja ellen az utolsó másodpercek izgalmait szerencsésen megérte. A magyar csapat támad és keményen keresztülverekszi magát a francia védelmen, már három méterre van a kaputól, amikor a két francia hátvéd a viz alá nyomja Keserű Il-t. Ezntán a bíró a mérkőzés végét jelzi. A közönség szűnni nem akaró tapssal üdvözli a magyar csapatot, és általában az a vélemény alakult ki, hogy a magyar csapat a franciák fclrtii győzelmével együtt az olimpiai bajnokságot is megnyerte, mert a döntőbe került német csapat már nem lesz veszedelmes ellenfél. Németország—Anglia 8:5 (5:1) Rendkívül durva mérkőzést játszott egymás- , sal a két együttes. A német csapat kitűnően 1 kezdett és két perc alatt három gólt ért el. Amikor az angolok egy kornerből javítottak az eredményen, erre a németek ujabb két góllal válaszolnak. Félidő: 5:1. Szünet után a németek azonnal elérik 6-ik góljukat. Az angolok azonban a fanatikus tömegtől biztatva kétségbeesetten támadnak és 6:2, 6:3, 6:4, majd 6:5-re javítják az eredményt. A 2000 főnyi publikum már-már kiegyenlítésről álmodozik és tovább biztatja az ango'okat. akik azonban teljesen kimerülten visszaesnek és a németek az utolsó percben ujabb két góllal bebiztosítják a döntőben való részvételüket. • A Délmagyarország Jelentette keddtn délután etőször a magyar-francta mérkőzés eredményéi. A Délmugyarország rögtönzött jelen'ésel mindenütt nagy örömet keltettek. A szerda délutáni d(intőről közvetlenül a mérkőzés befejezése után ugyancsak pontos jelentést ad a DélmMgyarország. Bástyái Holtzer Tivadar levelei Amsterdamból Augusztus i~i kelettel kaptuk ma bástyái Holtzer Tivadar ujabb amsterdami levelét: Végre kisütött a nap a magyarok számára is. Amiért annyit reménykedtünk és fohászkodtunk, ma végre beteljesedett: az olimpiai árbócra felrepült a magyar trikolór. Ez a győzelem Mező tanár müvének köszönhető, aki az amsterdami olimpiász első magyar bajnoka. Elismerés illeti a hollandi olimpiai bizottságot azon helyes intézkedésért, hogy a sportkultúra szellemi munkásainak is juttatott babért. Nemsokára másodszor is megláttuk a magyar színeket az olimpiai árbóoon: Szepes második lett' a gerelyvetésben, örömmel állapítottuk meg, hogy végre Szepes ben nem kellett csalódnunk, mert otthoni legjobb eredményét méterekkel dobta tul. Bebizonyította, hogy a tehetség, a küzdőképesség és a sportszerű életmód meghozza az eredményt. A gyönyörű 1500-as döntő után szánalmas \ volt nézni a 800 méteres női síkfutást. Az egész női társaság holtfáradtan érkezett be a célhoz és szinte komikus volt, amikor a cél után mindnyájan aléltan feküdtek a földön, jöttek a masszőrök és ápolók, ugy támogatták szegény leányokat. Az ilyen női attrakcióknak vajmi kevés a sportértéke. Visszatekintve a sprintversenyekre, ma már tisztán látni a helyzetet. A kétszeres olimpiai liajnokot, Williamsot hihetetlen küzdenialcarás és harckészség, hajthatatlan energia jellemzi. Körning, Schüller és Borah talán jobbak nála, de egyikben sincs meg az a tulajdonság, amely nélkül olimpiászon nem lehet versenyt nyerni. Küzdeni Iceíl tudni az olimpiászon és hinni kell a küzdeni tudásban. Vasárnap lesz az utolsó nap, a nagy attrakció: a maratoni futás. Azután megkezdődnek a nagymosások otthon. A röszkel postarabló: Panics József T lovasrendőrök a betörő nyomában (A Délmagyarország munkatársától) Több mint két napi nyomozási munka után a szegedi rendőrség végre világosságot derített a rőszkei postarablási kísérlet bűnügyében. A helyszjni szemle közben a nyomozó hatóságok — mint ismeretes — számos bűnjelre bukkantak. A dulakodás színhelyén találtak a rendőrök egy Panics József névre kiállított munkakönyvet, amely < a megszökött betörőé lehetett. A keddi napon Röszke határában elterülő erdőségekben kétizben is látták Panics Józsefet, akinek azonban mindkét esetben sikerült kibújni a detektívek gyűrűjéből. Kedden este telefonon jelentették azután a szegedi rendőrségnek, hogy a vakmerő betörő elfogatása csak órák kérdése, mert a Iovasrendőröknek már csak néhány tanyát kell átkutatni Kiutasítottak az ország terSletéríll m szegei tisztviselőt, a szerbek Eszéken Betartóztatták Egy család megdöbbentő kálváriája egy méltánytalan kiutasítás miatt (A Délmagyarország munkatársától) Az egyik Kölcsey-uccai cipőáruházban évek óta, megszakítás nélkül, mint üzletvezető volt alkalmazásban Schulhof Károly. Szülei Horvátországban éltek, de magyar állampolgárok voltak. Édesatyját még gyermekkorában elveszítette, anyja ma 84 éves és Jugoszláviában könyöradományból él. Schulhof a világháború kitörésekor első kötelességének tartotta, hogy önként jelentkezzék. Hoszszu, nehéz éveken keresztül végigélte a harcterek borzalmait, végül is fogságba került. A fogságból szerencsésen megmenekülve az összeomláskor állás és kenyér, rokonok, barátok hijján, támogatás nélkül állva, illetőségi helyére, Horvátországba utazott, hogy rokonai segítségével elhelyezkedjék. A megszálló szerbek erőszakosságait azonban j nem tudta elviselni s mint szerb katonaszőke- j vény, 1923-ban Szegedre menekült, ahol állást j szerzett, családot alapított. Az 1922. évi 17. tőrvénycikk ugy intézkedik, hogy ilyen személyek különös méltánylást érdemlő körülmények fen forgása esetén visszahooosilhatób. Schulhof Károly erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta megbízhatóságát, egyébként soha semmiféle pártnak, vagy szervezetnek tagja nem volt, kis fizeiéséből csakis arra törekedett, boer becsületes polgári munkának élve, családját fentarthassa. Visszahonosítási kérelmét pedig nem teljesítették. Schulhof Károly kénytelen volt az ország területét elhagyni minden anyagi támogatás, segítség nélkül és kénytelen volt feleségét és gyermekét a legnagyobb nyomorba és bizonytalanságba vinni, — mert feleségét és gyermekét is kiutasították. Valami nagy tévedésnek kell itt fenforognia, valami nagy méltánytalanságnak. Mert odaát a megszálló szerbek nem könyörületesek és kérlelhetetlenül elbánnak u katonaszökevényekkel, elviszik Albániába, ahonnan esetleg nincs is viszszatérés. És most kaptuk a hirt, hogy a szerencsétlen embert Eszéken lefogták, internálják és odaszakadt felesége minden segítség nélkül áll 'gyermekeivel és kétségbeesetten üzen Szegedre: segiíseuek, ha még segHhetnefe. Súlyos sérelem történt itt, ki ax. aki hibáját korrigálni tudná mostt Prims seiyemli^risnya Ismét kapAaló 4 peogö 30 lUItrÉrl 714 Bollmann DczüCtnei, Ctehonlc» ucca 4.