Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-07 / 178. szám

SUVEO: 9zeike«zlOség: De Ale Ferenc ucca X Telefon: 13—33. ^Kiadóhivatal, Kölciönkönyvtór és Jegyiroda: Aradi ucea S. Telefon: 306. + Nyomda: Löw Upót ucca IV. Telefon: 16--34.« » « » « » Kedd, 1928 augusztus 7 IV. évfolyam 178. szám MAKÓ : Szerkeszldség és kiadóhivatal: Irl ucca O. Telefon: 131. >zdm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerketzlűiég é» kiadóhivatal: AndrAuy ucca 25. Telefon: 49. »Am. « » « » « » « >• K » Elflllzelétl Ara havonta 3-20 vidéken és a lövAro«bnn 3-ÓO, kUUUIdtia 6-40 pengő. Egyes tzAm 16, va»Ar> és Ünnepnap 24 Illlér ^^••••MwinMiwwwwiiwwffliiiM^^ IIIIWI • Utópia... Nem mondjak el, hogy mi van a Kellogpakbumban, aminek az aláírása piros-betüs napja lesz a világpolitikának, amelynek annyi a vörös-betüs dátuma. Nem mondjuk el, mert attól félünk, a nyájas olvasó már azt is unja, amit tud róla s nem kíváncsi többre, mint amit eddig átásitott belőle. A lényege az, hogy a nagyhatalmak debizistennel erősitik meg az amerikai külügyi államtitkárnak azt a véleményét, hogy a háború, akármilyen ideálhoz van cimezve, nemzetközi bűncselekmény. Ezt ország-világ előtt jegyzőkönyvbe foglalják, arra pecsétet ütnek és megisszák az áldomást. Ez a Kellog-paktum és erre mondja a nyájas olvasó hogy mi köae őoeki ahoz? Az ilyesmivel igazán békében hagyhatnák már az urak az embert, a diplomata urak is, meg az ujságiró urak is, mert úgyis tudja minden felnőtt ember, hogy az ilyen paktumokból nem lesz gáliekő. A világbéke ugyan szent dolog, de csak Utópiában található, az pedig olyan messzi ország, hogy oda csak a gyerekek szoktak kirándulni, azok is csak tiz éven alól. Nincs minden igazság nélkül, amit a nyán; olvasó gondol s magunk is nagyobb béke! iztositéknak tartanánk az általános leszerelést, mint azt a darab papirt, amit Mr. Kellog aláirat Genfben a kollégáival. De azért azt hisszük, mégis csak másképp kell nézni a Kellog-paktumot, mint egy meteorclógiai jelentést a várható időről. Nemrégiben a Times egymás mellé rakta ryolc uralkodó európai politikus nyilatkozatát a világbékéről, kezdve Briand-on és mindenféle népek vénjein keresztül végezve Bethlen Istvánon. Valamennyinek az az értelme hogy a világot mai súlyos helyzetéből csak a népek együttműködése mentheti meg s hogy senkinek a népek sorsának felelős intézői közül esze ágában sincs ma a békét felbori tani. Ezeket a nyilatkozókat, akik ilyen szépen egyetértenek, ugy kell venni, mint a világpolitika orches terének hangversenymestereit T^az, hogy még nem szólaltattak meg minden stimmet, de nem lehet elképzelni ma egyetlen európai államférfit se, aki diszharmonikus hangot adna. Még Mussolini se merne ma más hangot adni, mint az őszinte békevágyét és a fenlartás nélküli békeakaratét. Az európai nagy zenekar ma, akár szivéből, akár nem, a béke harmóniáját zengi, kivéve a moszkvai csindarattásokat, akik olyan balalajkát vernek, amelynek emberbélből vannak a húrjai. S bár nem lehet közömbös senkire, hogy a föld egyharmad részén mi a nemzeti dal és mi a nemzeti hangszer, annyit mégis meg lehet állapítani, hogy ma az európai politika zenekarának egyetlen betanult darabja van s ez az egyetlen opusz: a béfee himnusza. Igen, a békepolitikának most határozottan konjoiikturája van: a római azt mondta: ha békét akarsz, készülj háborúra. Ma inkább azt lehetne mondani: ha háborút akarsz, készülj békére. Mert a dolog ugy áll, hogy ma mindenki a háborúra gondol, de a békére készül. Népszövetség és világgazdasági konferencia, leszerelés és Nobel-díj, a döntőbíráskodás eszméje, a hágai nemzetközi bíróság hatáskörének kiterjesztése, a háborúnak bűncselekménnyé bélyegzése s az a számra tarthatatlanul sok kongresszus, nagygyűlés, konferencia, liga és meeting, amiken keresztül a darabokra tört európai lélek keresi, nyomozza, szimatolja az ujra-összeforrás feltételeit: az mind a nagy békének igyekszik szállást csinálni Hiszen már a világháború utolsó fázisában is csak azzal tudták megnyugtatni az emberiség ágaskodó lelkiismeretét, hogy azt hirdették, hogy ez az utolsó háború s ez a békéért, a soha többet háborúért fo'yik. S azóta a győzelmet követő rövid farsang mámorától eltekintve egyre erősödik a béke-opusz leitmotiv-je. Először csak félénken és el-elak adva szólalt meg az egyik hangszeren, de dalla- ¡ mát egymás után átvették a többi szólamok is s azóta egyre szuverénebbül szárnnyal a világtörténelmi nagy svít melódiája, amelynek iimuii jh n ' mm i n i n e egyes tételein Locarno és Thoiry a címfelirat Természetes, hogy ma még nem lehet gyakorlati eredményekkel felmérni ennek a na«y zenés propagandának a hatását. Ma még valóban csak a propaganda folyik. Ma még csakl az a cél, hogy* Európa minden nyájas olvasójának minden idegszálába beidegeztessék ez a gondolat. Ma még elég, ha csak mindenki1 erről beszél, — holnap majd gondolkozni fog róla mindenki s holnapután már mindenki' igy fog cselekedni is. Nem kell azt mondani, hogy ez csak utópia. Utópia volt a repülő-, gép is, a rádió is. Minden utópia, ami az] életet érdemessé teszi élni s minden utópiából valóság lesz, ha sokan akarják és nagyon akarják. AZ OEIMVIÁSZ 3:0-ra legyőztük Amerikát A birkózók és a vlzlpálócsapaí remek szereplése Keresztes: világbajnok Amsterdam, augusztus 6. (A Délmagyarország külön tudósítása") Végre magyar őrömről is beszámolhat a telefon: A magyar pólócsapat tüneményes játékkal legyőzte a félelmetes gyorsaságú Amerikát• Egész Amsterdam a magyar csapatot ünnepli és most már csak egy akadály van: Franciaország... A vasárnap végre megszületett az első magyar világbajnok: Keresztes Lajos, aki a könnyüsulyban összes ellenfelét legyőzte. Lelkes látvány volt, amikor a trikolór fölhúzták az árbócra. Egyébként az összes birkózók helyezést értek el: Zombory ötödik lett, Kárpáíhg negyedik, Papp második, Szlalay és és Badó hatodik. A maratoni futásban reménységünk nem vált be, Galambos teljesen magárahagyva, segítség nélkül többszöri megállás után csak a %9-ik helyen tudott végezni. Leszereltek az evezősök is, Németország csapata világrekord alatt verte meg a Pannoniái. -»i Szendeyt az angol Coléit verte ki a döntőből. A birkózók és a vizipólócsapat mégis megvigasztalják a magyar szomorúságot és most következnek a kardvivők is. A magyar viztpólócsapaí fényes fátélikal legyőzte Amerikát Magyarország-Amerika 5:0 (2:0) Biró: Nustbaum Németország. Ma délután tartották meg a vizipóló-torna Során a Magyarország—Amerika-mérkőzést, melyet a magyar csapat, fényes formát kijátszva, fölényesen nyert meg. A magyar technikai fölénnyel és az amerikaiak erős, sőt néha durva játéka igazi sport csemegeként adta ezt a küzdelmet annak a hatalmas néző tábornak, mely a tribünön minden helyet betöltött. Az amerikai csapat szált először vizbe. Kfer talmas szál legények, közöttük WeiszműHer, az amerikai nszófenomén. Rögtőn utánuk a magyar csapa* is vizbe száBt. Ivády Halasi Barfha Homormay II. Keserű I. Vértesi Keserű II. összeállításban. Megkezdődik a mérkőzés, Wpfezmüllfr fogja el a labdát. Hátra adja a bekkoek, de Halasi rajta van és szereli. A 35-ik másodpercben a Homonnay—Vértesi-akcióból az utóbbi gyönyörű dopplerral fölé lő. Amerika is vezet több támadást, azonban minden támadásuk a bekkeken, vagy utolsó esetben Barthán meghiúsul. Halasi, Keserű II. kombináció után a 3-ik percben Keserű II. Vértesihez passzol, kinek USvése a kapnban akad meg. 1 : I Emrtán Wetezmüllcr száguld le a szélen, mármár ugy látszik sikerül megszöknie, de Bartha elé trszjk és gyönyörű szereléssel teszi ártalmatlanná. A közönség elragadtatásában tapssal üdvözli Barihát a remek szerelésért. Utána a magyar csapat vezet támadást, de Halasj faultján megakad, melyből Vértesi fölé lő.Az 5~ik percben Vértesi—Keserű lí.-akcióból Keserű a második gólt szerzi meg. Az amerikaiak mindjobban kemény játékmodart vesznek fel, a jó helyzetben lévő Vértesit a vjjs alá nyomják, kinek sikerül azonban még Keserűhöz passzolni, kinek lövése mellé megy. Az amerikaiak támadása a magyar kapu előtt irre-i leg helyzetet teremt, de WeiszmüUer hibáz. Utána' a magyar csapat táinad, de Keserű befejező lövése