Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-05 / 177. szám

I 1928 angosztus 5. tJÊLMAGYARORSZAG A„REBUS" két-három nap alatt föltétlenül kipusztítja még a legelhanyagoltabb helyen ts: svábot, rusznif, hangyát. Csak beragasztott dobozt fogadfon el! Kapható mindenütt 1 Arak : Kis doboz P l.SO, közép doboz P 4.—, nagydoboz P 14.—. B>.6R x Képkeretek legolcsóbban Freimannál. 779 — UJ Időt. Surányi Miklós »A feltaláló« cimmel rendkívül érdekes művészi elbeszélést irt az Uj Idők e beti számába. Ezenkívül Csathó Kálmán és Thea von Harbou, a »A hindu síremlék« nagysikerű szerzőjének regénye folytatódik a lapban. Elbeszélést írtak még Andai Ernő, Csehov Antal, cikket Voinovich Géza és Siklóssy László. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 6.40 pengő. Mutatványszamot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy ut 16. x Legjobban hút és legtisztább az üveg bélelésü jégszekrény Fogel Edénél. órám.. REBUS VEGYIMŰVEK Budapest, V., Báthory u. 9. — Sallai JiilHHHtn belehalt sérüléseibe. Beszámoltunk arról, hogy a Hunyadi-tér 3. számú ház második emeletén Sallai Julianna cselédleány magára rántotta az égő gyorsforralót és életveszélyes sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenül járt cselédleányt azonnal beszállították a közkórházi», ahol szombaton este kiszenvedett. x Bútort az Asztalosmesterek Bútorcsarnokában vegyen. (Szeged, Dugonics tér ff.) 12 x 3 darab levelezőlap-féoykép 3 pengő, 6 darab 5 pengő. Auer-müterem, Kólcsey-ucca 8. x Kezlvfi, sérvkőtö, haskötő. Paulusz, Iskola-u. 25. Miérl kell házaUalnl a kereskedőnek? Ékszerekel manapság csak részletre vásárolnak Igen éles szavak hangzottak cl a közelmúlt napokban a házaló kereskedelem ellen a szegedi kereskedelmi kamarában. Főként az ékszerészek ellen irányultak a felszólalások akik természetesen sérelmesnek tartják azokat. A vita abból indult ki, hogy budapesti és külföldi ügynökök árasztják el a vidéki városokat, mindenféle árukkal, de főként textillel és ékszerekkel, mérhetetlen kárára a vidéki iparnak és kereskedelemnek. Ez tökéletesen igaz — mondja egyik tekintélyes szegedi ékszerész — és ez ellen erélyes akciót kell indítani a kamarának. A vitában azonban nagyon is elkalandoztak a szónokok és eltértek a tárgytól, amely a vidéki ügynökök beözőnlésének megakadályozása lett volna és végül is helybeli kereskedőkön verték el a port. — Csodálatosak voltak ezek a felszólalások <— mondotta az ékszerész —, mert mi tűréstagadás, kevés megértésről tanúskodnak. Alapjában véve ma minden kereskedő részletre dolgozik, mert mind hitelez. A hitel pedig burkolt részletüzlet, abból az egyszerű okból, mert az adós nem fizeti meg egyszerre az adósságot és a hitelező boldog, ha követelésére tisztességes részleteket kap. Ez alól még az élelmiszerkereskedők sem vonják k imagukat jólehet náluk nélkülözhetetlen szükségleti cikkekről van szó. Mennyivel hátrányosabb helyzetben van azonban az olyan kereskedő, aki nem elsőrendű szükségleti cikkekkel foglalkozik, mint amilyen például az ékszer. Ugyan ki vásárol ma ékszert? Ki megy be manapság az ékszerészüzletbe? Legfeljebb akinek az óraüvege eltörik és azt kell megcsináltatnia. Kenyérre kell a pénz, ruhára kell a pénz, házbérre kell a pénz, mondják az emberek, de ékszernek nem muszáj lenni. Nekünk azonban szükségünk van az ékszerüzletre, kell a vevő nuiidenáron és ha magától nem jön be, mi vagyunk kénytelenek felkeresni. Hogy ebben mi a diffamáló, azt igazán nem tudjuk- A gyáros és a nagykereskedő sem utaztatott a regi időkben, hanem odavárta a vevőt irodájába. A változott viszonyok arra késztették, hogy ő keresse fel a vevőt, Sajnos, most a kiskereskedők is kénytelenek erre az útra térni. Fel kell keresni a vevőt és még így is hitelezni kell. Ez lehet nagyon szomorú, de semmi esetre sem difíamáló a kereskedőre nézve. — A kamara állásfoglalása abban lehet csak helytálló, ha a vidéki ügynökök beözönlését akadályozza meg, mert ezek amellett, hogy nem itt fizetik a közterheket, megbízhatatlanok i-. Sajnos, a közönség nem lát ezeknek a viiléki ügynököknek kalkulációjába, mert ha belelátna, akkor rájönne, hogy mennyire tulfizeti a vidéki ügynök portékáját De nincs is semmi szükség rá Szegeden, hogy ékszerekért akár Budapestre, akár külföldre menjünk. Szegeden igazán elsőrangú ékszerüzletek állnak rendelkezésre a legszebb árukkal és nem kisebb választékkal, mint a fővárosi előkelő ékszerészek. — Ha a közönség figyelembe venné, hogy a szegedi kereskedők ugyanazoknál a gyárosoknál szerzik be áruikat, ugyanazon az áron, mint a budapestiek, de rezsijük fele annyi sincs, mint a pestieknek, akkor gyorsan rájönne, hogy a szegedi ékszerkereskedők lényegesen olcsóbb árakon árusítanak, mint a pestiek. Egyforma mértéket kérnek az utazók Tiszteit Szerkesztő Ur) Az Alföldi Kereskedelmi Utazók Egyesülete, amely végre Jelentősebb szerepei kezd játszani, az elmúlt hetekben arra kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy adja meg tagjai részére mér biztosított 15 százalékos kedvezményt. A miniszter ur kérelmünket nem teljesítette, mondván, hogy a kedvezményt csak a Magyar Kereskedelmi Utazók Országos Egyesületének tagjai részére engedélyezte. Mi szegény szegedi utazók talán még Jobban küzdünk nehéz kenyerünkért, mfnt a fővárosi kollegáink, akik abba a kellemes helyzetbe Jutottak, hogy mint a Magyar Kereskedelmi Utazók Országos Egyesületének tagjai ezt a 15 százalékos utazási kedvezményt megkapták. Mi nem irigyeljük ezt a kedvezményt a pesti utazóktól, csak éppen kérdezzük a miniszter űrtől, hogy miben látja a külőnbsé' aet a budapesti és a szegedi utazó között. Hát mi nem Jár[uk nap-nap után az országot, mi nem fizetünk adót, mi nem ugyanannyi Jogon polgárai vagyunk ez államnak, mint a budapestiek? Ugy látszik nem, mert ebben az esetben nem következhetett volna be kérelmünknek az a könyörtelen elatasitása, amely virágzásnak indult egyesületünknek csaknem valamennyi tagját sújtja. Tisztelettel (Alátrás.) Tisztelettel hozom a t. közönség a. b. tudomásé™ hogy Br. Jósika ucca 20. szdm a &&xamban az addig ott volt fflkereskedés helyén /. 6ó 1-én ttixlfa- és szénkereskedésf nyitottam. 513 Amidőn mindenkor a legtöbb minőségfi tüzelőanyagokat tartva, t. közönséget a legjobb kiszolgálásról is biztoeitom, egyúttal a t. közönség szíves pártfogását kérve, vagyok kittmő tisztelettel, Caúrlk J.-né Telefoa 8—81. Mzifa- és izénkereskedó Sport SJKAKL kontra Bástya Az elmúlt vasárnap beszámoltunk arról az ellentétekről, amely legutóbb a Bástya és a SzAK között merült fel egy SzAK-játékos elszerződése körül. Most a SzAK vezetőségétől terjedelmes nyilatkozatot kaptunk ebben az ügyben, amelyből a következő lényeges részeket közöljük: >Az egész polémia amint ismeretes akörül forog, hogy a Bástya szerződtetni akarja a SzAK egyik amatőr játékosát, amit a SzAK vezetősége a mult és a jelen tanulságain okulva s a saját jövőjét veszélyeztetettnek látván, természetesen mindenképen ellenez. A Bástya két év előtti megszervezésének, illetve a régi SzAK-játékosok leszerződtetésének elmaradhatatlan következménye az lelt. hogy a SzAK több évtizedes lelkes és lankadatlan munkájával oly sok dicsőséget szerző s a teljesítménye zenitjén álló csapata a SzAKnak megszűnt létezni s a legjobbjaitól megfosztott csapat a Délvidék sportjában megszűnt tényező lenni ugy annyira, hogy állandóan tartani kellett attól, hogv a bajnoki mérkőzések során az első osztályból kiesik E következmények láttára a SzAK vezetősége a Bástya vezetőségével szóbelileg megállapodott, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem fog a SzAK-tól annak hozzájárulása nélkül a jövőben játékost szerződtetni Minek most a SzAK capatát ismét gyengíteni, egy olyan játékosnak az elvételével, aki amatőr viszonylatban fejlődőképes és még jó játékos is lehet, de nem az a klasszis, akire egy első osztályú profi csapatnak — amely fel akar emelkedni — szüksége van. Hallatszanak ugyan hangok, amelyek azt suttogják, hogy ha a Bástya nem szerződteti az illető játékost, el fog szerződni máshova, tehát a SzAK mindenképen úgyis elveszti, mi azonban nyugodt lélekkel állítjuk és valljuk, hogv a mi fiatal s a profi nívót meg nem ütő játékosunk után nem kapkodnak az egyesületek s ha mégis szerződéshez jut, csak oly minimális illetményben lehet része, hogy abból megélni nem lehet. Azt pedig talán egyetlen, a spothoz valamennyire is hozzáértő s a szóbanforgó játékost ismerő Bástya-rajongó sem fogja állítani. hogy az illető játékos a Bástya csapatának standard tagja lesz, már pedig, mini csak a tréningeken résztvevő tartaléknak ugyanolyan sorsa lesz, mint a hasonló ambíciótól fűtött, annak idején az SzTK-ból szerződött Kalmárnak. Ami azon tanácsot illeti, hogy lépjen SzAK ismét a játékosnevelés terére s legalább annyi gondot fordítson a játékosnevelésre, mint a lennísz-pályák épilésére s viszont ne a bajnokság vagy egycb eredményre törekedjen, hanem a játékosok tömeges nevelésére, — az a válaszunk, hogy ittfen tanácsokrt nincs szüksége a SzAK-hoz hü maradt, sajnos, nagyon összezsugorodott létszámú amatőr vezetőségnek, mert a játékosnevelés szükségességét mi hamarabb ludtuk és éreztük amit bizonyít az is, hogy már a Bástya megalakulása után mindent megtettünk a futball