Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-04 / 176. szám

1928 augusztus 4. ' V \RORS7 ' ' • •> •• •í«».".. _ .. KtRJEN , MINDCWKTT , ^•HB II cselédlány magára rántotta a gyorsforralót és életveszélyes sérüléseket szenvedett Borzalmas szerencsétlenség a Hunyadi-téren (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön esle nyolc órakor Varga István mé.szárosmester Hunyadi-téri második emeleti lakásában könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt. Sallay Julianna 21 éves cselédleány házi foglalatoskodás közben magára rántotta az égő gyorsforralót és életveszélyes sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenség pillanatában a konyhában senki sem tartózkodott a szerencsétlen leány mellett Varga Istvánné két kis gyermekével az egyik szobában pihent, amikor arra lett figyelmes, hogy a konyhában a cselédleány jajgatni kezd. A következő pillanatban kivágódott a konyha ajtaja és mint égő fáklya rohant be a szerencsétlen cselédleány. Ruhája nagy lánggal égett. A lángok már átcsaptak fejére is. A cselédleány jajveszékelve kiáltozott segítségért, maid neki rohant gazdasszonyának, aki két kis gyermekét felkapva, futva menekült ki a hosszú erkélyre. A cselédleány utána rohant és végig futott az erkélyen. A ház lakói kitódultak a borzalmas látványra, de senki sem mert a cselédleány közelébe menni, akinek ekkor már egész teste lángokban állott. Végre az egyik lakó pokrócot kapott elő és hátulról ráleritette a cselédleányra. A ház lakói erre felbátorodva vizes kannákat hoztak és hosszas küzdelem után sikerült is az ekkor már borzalmasan összeégett leányon a tüzet eloltani. Közben értesítették a mentőket is, akik á súlyos égési sebeket szenvedett cselédleányt beszállították a közkórházba. Orvosai azonban életbenmaradásához kevés reményt fűznek. A rendőri nyomozás megállapítása szerint ö szerencsétlenséget a cselédleány gondatlansága idézte elő. A Feketesas szállodai szobájában megmérgezte magát egy félegyházi utazó „Nem tudtam megküzdeni az élei nehézségeivel" (A Délmagyarország munkatársától.) A Feketesas-szálíodában csütörtökön délután egv jól öltözött fiatalember szállt meg, aki Cseh János félegyházai utazónak jelentette be magát. Az utazó részegen állított be a szállodába. Dülöngélve állt meg a szobaasszony előtt, nevét alig tudta beirni a vendégkönyvbe, majd fütyürészve bement az ötös számú szobába. A szobaasszonynak meghagyta, hogy este 8 órakor keltsék fel, mert el akar utazni Kijelentette azonban, hogy ha mélyen alszik, ne költsék fel, mert ez esetben csak reggel utazik tovább. Este nyolc órakor a portás kopogott is az ötös számú szoba ajtaján, ahonnan azonban í nem reagáltak a zörgetésre. Reggel hat órakor ismét jelenfeezett a portás. A szoba belülről kulccsal volt bezárva és semmi nesz sem hallatszott ki. A szálloda személyzete ekkor már rosszat sejtve rendőrt hivott, majd lakatossal feltörték az ajtót. A szobában az ágyban feküdve eltorzult arccal találták meg Cseh Jánost. Eszméletlen állapotban feküdt, melle még zihált, élt. Megmérgezte magát. Az öngyilkossági kísérletről azonnal értesítették a mentőket. A helyszínre kiszállt rendőri bizottság megállapította, hogy Cseh János morfiummal mérgezte meg magát. A szállodai ; szoba asztalán levelet is találtak, amelyben Cseh János elbúcsúzik hozzátartozóitól. Azt • irja búcsúlevelében, hogy nem tud az élet nehézségeivel megküzdeni és ezért lesz öngyilkos. Az életunt utazót beszállították a közkórházba. Állapota súlyos, életveszélyes. Kihallgatni még nem lehetett. Milliárdos városi bevételek nem szerepelnek a költségvetésben Még egyszer a fogyasztási illetékekről (A Délmagjfarország munkatársától.) A városi számvevőség a jövő évi költségvetés • előkészítésével van elfoglalva, aminek letárgyalását és felterjesztését záros határidőkbe szorították az ujabb törvényes rendelkezések. A költségvetés előkésztésének idején kétszeres aktualitása van a városi fogyasztási ; illetékek sokszor vitatott kérdésének. Először azért aktuális ez a kérdés, mert a költségvetés elkészítése idején kell számbavenni a város valamennyi rendszeres jövedelmét és kiadását. Másodsorban pedig az a pergőtüz irányítja erre a kérdésre a figyelmet, amit az érdekeltek egyes kategóriái a Délmagyarország cikkei nyomán zúdítanak erre a törvénytelen és jogtalan városi jövedelemre. E törvénytelen szabályrendelet védelmében a város polgármestere hivatkozott arra is, hogy a város nem mondhat le arról az évi 80—100.000 pengő bevételről, amit számára a fogyasztási illetékek biztosítanak. Minthogy — a legnagyobb tisztelettel legyen mondva, — a szabályrendeletet védő polgármesteri nyilatkozatnak — mint ahogy azt annak idején a Délmagyarország kimutatta, — alig volt olyan állítása, mely. a tényeken alapul, utána akartunk nézni a város elmúlt évi költségvetései alapján annak is, hogy a városi fogyasztási illetékek valójában milyen bevételt is nyújtanak. Annál is inkább érdekesnek Ígérkezett a foglalkozás ezzel a kérdéssel, mert a fogyasztási illetékek szedését betiltó belügyminiszteri leirat megállapítása szerint az illetckszedés törvényességének utolsó évében ennek az illetéknek beszedése lóval több kezelési költséget okozott, mint amilyen összeg fogyasztási illetékek címén befolyt. A költségvetések tanulmányozása rendkívül érdekes és rendkívül jellemző felfedezéssel j járt. Kiderült, hogy azóta, mióta a városi tanács a belügyminiszter leirata ellenére, önhatalmúlag szedeti a fogyasztási illetékeket, azóta az e cfmen befolyó jövedelmek nem szerepelnek a város költségvetésében, a fogyasztási illetékeket minden más. szabályrendeleten alapuló bevételtől eltérően a város hatósága nem tünteti fel a költségvetésében Ez az eljárás elsősorban is a törvényesség szempontjából aggályos A törvényhatósági törvény ugyanis azt rendeli, hogy a városi törvényhatósságok a községi törvény megfelelő rendelkezései értelmében kötelesek költségvetéseiket összeállítani. A községi törvénynek a törvényhatósági tőrvény által hivatkozott szakaszai értelmében pedig a költségvetésnek magában kell foqlalnia a város minden rendes és rendkivQii kiadásait és bevételeit s minden jövedelmet, melyet községi célra fordítanak (1886: XXII. t.-c. 123. és 124. §.) Mivel pedig a polgármester kijelentése szerint a fogyasztási illetékekről szóló szabályrendelet érvényét, bár a belügyminisztérium a jóváhagyást megtagadta, azért kell érvényben tartani, mert a város népjóléti intézményeit annak jövedelméből tartja fenn, mivel másrészt a népjóléti kiadásokat a költségvetésbe fel kell venni, mivel továbbá a szabályrendeleten alapuló be vételeket a város rendszeres bevételeinek kell tartani s végül: mivel a népjóléti kiadásokat községi célokra történteknek kell tekinteni, nyilvánvaló, hogy a város nem fesz eleget törvényes kötelességének akkor, amikor a fogyasztási illetékek cimén befolyó milliárdokat a költségvetésbe nem illeszti be. Azáltal, hogy ezek a rendszeres bevételek nem szerepelnek a költségvetésben, egyrészt a város közönsége az évi egymilliárdos bevétel tekintetében nem gyakorolhatja önkormányzati jogait, mert e bevételek feletti rendelkezés jogát nem érvényesítheti, másrészt azonban a a belügyminiszter sem gyakorolhatja legfőbb ellenőrzési és felügyeleti fogát. Érthetetlen volt az, hogv a belügyminisztérium miért tűrte az általa betiltott fogyasztási illetékek szedését? Most itt a magyarázat. Azért, mert a város tanácsa még a költségvetés összeállításának módiával is gondoskodott arról, hogy a belügjjminisztérium tudomást se szerezhessen rendeletei nyilvánvaló megszegéséről. A város tanácsa homokba dugta a belügyminisztérium elől a milliárdos beroételelcet, a költségvetésből kihagyják e milliárdokat szintén a törvény rendelkezései ellenére. Érdemes összefoglalni, hogy a város tanácsa a törvény és a miniszteri rendelkezések ellenére hogyan gyakorolja a fogyasztási illetékek kérdésében a közigazgatási főhatalmat s hogyan leszi lehetetlenné a belügyminisztérium legfőbb felügyeleti és ellenőrzési jogának gyakorlását. A szabályrendelet jóváhagyását megtagadta a kormányhatóság. A város tanácsa ennek ellenére végrehajtja a szabályrendeletet. (A belügyminisztérium megállapította, hogy az államkincstár lényeges érdekét sérti a szabályrendelet végrehajtása, a szegedi pénzügyigazgatóság azonban nem tett eddig semmit a fogyasztási illetékek törvénytelen szedésével veszélyeztetett kincstári érdek megvédésére.) A jóvá nem hagyott szabályrendeletet a közgyűlés négy izben is módosította a városi tanács előterjesztése folytán, a városi tanács azonban a törvényes rendelkezések ellenére nem terjesztette fel jóváhagyás végett a szabályrendelet módosítását, egyszerűen végrehajtja a törvény ellenére a jóvá nem hagyott szabályrendelet jóvá nem hagyott módosításait. S nehogy a belügyminisztériumnak módjában álljon érvényt szerezni leiratának s észlelni azt, hogy a város hatósága hogyan hajtjs végre a felsőbb hatósága rendelkezésül s ho-